Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-15 / 7. szám

-J2— AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 15, 1968 .A reggeli Knight lapok megdöbbentő térképet mutattak be, melyen megjelölték a világnak azon hat pontját, ahol kormányunk nagy csapatokat tart készenlétben, akcióra készen. A hatodik ponton, Vietnamban, a harc már évek óta brutális kegyet­lenséggel folyik. De talán feledékenységből két más veszélyes pontot kihagytak. Ezeket a kormá­nyunk megfenyegette, hogy ha nem teljesitik kö­veteléseinket, kénytelenek leszünk azokat kierősza­kolni. Ezeken a helyeken, amelyek Kuba kivételé­vel 3-tól 10 ezer mérföldre esnek határainktól, nem azért tartózkodnak csapataink, hadihajóink, re pülőink, mintha veszélyeztetnék határaink bizton­ságát. Távolról sem! Ezeken a helyeken a világ zsandárainak szerepét töltjük be. Fejlett haditech­nikánkkal, atom- és hidrogénbombáinkkal állandó veszélyt jelentünk nemcsak ott, ahol vagyunk, ha­nem az egész világon. A gyakori provokációk bár­mely pillanatban ránk zúdíthatják a harmadik vi­lágháború borzalmait. A 6 pont, amely ezt a veszélyt előidézheti, a kö­vetkező: Vietnam, Korea, Kuba, Németország, Kon­gó és a Közép-Kelet. Vietnamban 521 ezer kato­nánk van, Dél-Koreában, Okinawában 50- -50 ezer. Japánban 90 ezer, Hawaii-ban 30 ezer, Tháiföldön 43 ezer, Németországban 252 ezer. 95 ezer főnyi katonaságunk van 7 más országban, ezenkívül ha­dihajóink, bombázó-repülő bázisaink szerte a vilá­gon. Mindenütt gyűlölettel és megvetéssel találkoz­nak csapataink. Már a jelenlétük is gyűlöletet kelt, hát még az arroganciájuk, amellyel más országok ügyeibe avatkoznak! A két indokinai ország, Laosz és Kambódia fölött nemcsak kémrepüléseket haj­tanak végre, de a határőröket is megtámadják. Kina felett is állandósították a kémrepülő-járato- kat és a kínaiak már több amerikai repülőgépet le­lőttek. Kubában még a Batista-kormány adott bér­be egy bázist, ahol most nemcsak számottevő csa­patok és repülő rajok állomásoznak — annak elle­nére, hogy a mai Kubát ellenségnek tekintjük —, hanem a bázison kívül, Kuba provokálására kém­repülő járatokat tartunk fenn. Ny.-Németország a negyedmilliós U. S. hadsereg védelme alatt provokál, nem ismeri el sem a ha­tárokat, sem Kelet-Németországot és atombombát követel. Az arab-izraeli kérdésben Izrael kormánya a U.N. egyhangú határozatát, mely kimondja, hogy Izrael vonuljon vissza régi határai mögé s az ENSZ garantálja minden ottani ország határait — abban a tudatban tagadja meg, hogy Amerika mögötte áll. Ugyanez a helyzet Dél-Afrika és Rhodézia ese­tében is, mert ezek az országok szintén U S. védel­me alatt szállnak szembe az ENSZ határozatával. I PAÁL MÁTHÉ ROVATA § 1 AiW)n/IMVUVVVWW»\rnAAA<VVWUVVUVtAiWUM»Ut ! A VILÁG CSENDŐREI lS22SäR9aEHSB££ISRM&£aBSSS3ä3SEBK!£3gai szélyben, hanem a semleges és szövetséges orszá­gok népei is. 1961 óta hatalmas B52-es bombázóink egy része atom- vagy hidrogénbombával megrakod­va állandóan a levegőben van. A háromemeletes földalatti fedezékben, Okinawában működő főhadi­szállás irányitja ezeket a 10,000 méter magasság­ban repülő gépeket. Három repülést irányítanak északra Alaszkán, Kanadán és Grönlandon át az Északi-sarkig és vissza. A negyedik repülési irány Dél-Európát szeli át. Céljuk: a feltételezett ellenség megfélemlítése. Mindegyik ilyen halálgép négy hidrogénbombát visz magával, de nem a “feltétele­zett ellenséget”, hanem Amerika szövetségeseit ve­szélyezteti. Ezideig 11 ilyen repülőgép zuhant le, vagy “vesz­tette” el a bombát és csak szerencsés véletlen, hogy nem lett belőle világkatasztrófa. A napokban a Dániához tartozó Grönlandon zu­hant le egy ilyen gép, mely áttörte a jeget és a tengerbe merült. Négytagú személyzetéből egy meghalt, egv megsebesült. A katasztrófa másik ál­dozata a dániai szociáldemokrata kormány, mely közvetlenül a repülőkatasztrófa utáni választáso­kon megbukott, Amerika-barátsága eredményekép­pen. Sajnos, mi nem remélhetjük, hogy az idei vá­lasztások nálunk is megbuktatják ezt a világ- csendőri rendszert. Tovább kell rettegnünk, hogy egy ilyen halálgép egyszer majd ránk hozza a ka­tasztrófát. Csak azt remélhetjük, hogy a szocialista világrendszer és a semleges országok ellenállása megakadályozza, hogy ilyen provokáló spiónkodás és hidrogénbombával való röpködés ránk zúdítsa a világkatasztrófát. Hitlertől Johnsonig A világ népeinek összefogása megtörte a fasiz­must. Amikor a Vörös Hadsereg Sztálingrádnál, Moszkvánál Hitler hordáira mérte az első halálos csapást és utána, óriási áldozatok árán egész Ber­linig kergette őket, az amerikai lapok, rádiók kom­mentátorai szájtátva nézték azt a hősiességet, mely megsemmisítette az addig verhetetlen Wehrmacht­A koreai kérdés Mint tudjuk, a Peublo amerikai kémhajó, amely állandóan az észak-koreai vizeken tartózkodik, nemrég 12 mérföldnél közelebb ment a partokhoz, megsértette Észak-Korea felségvizeit, amiért az észak-koreai hajók elfogták, és saját kikötőjükbe vitték. Kormányunk rögtön hadihajókat és repü­lőgépanyahaj ókat indított útnak Észak-Korea part­jai felé, mozgósította a hadipilóta és tengerész­tartalékosok egy részét. Nem várta meg az általa összehívott ENSZ Biztonsági Tanács vizsgálatát, hogy jogos volt-e Észak-Korea lépése? Amerika további provokációval és hamis érvek­kel mérgesíti el a helyzetet, annak tudatában, hogy Észak-Korea megtámadása világháborút je­lenthet. A veszély komolyságát mutatja az is, hogy Dél-Korea bábkormánya is a tartalékosok mozgósí­tását rendelte el. Csak ezek után fordult Johnson a szovjet kormányhoz, hogy járjon közbe az észak­koreai kormánynál a hajó szabadonbocsátása ügyé­ben. A levegő csendőrei Nemcsak az “ellenséges” országok vannak ve­fSOBEL í HEKUS eosp. j | IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. | | 210 East 8Sth Street I New York, N. Y. 10028 k (First és Second Avenue-k között) , ívj \ Telefon: 212-535-6490 | Vámmentes küldemények és gyógyszerek Magyarországra! es CSEHSZLOVÁKIÁBA * IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete | SSSSISSSSSSSssSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS«« ot. Akkor azután a Vörös Hadsereg dicsőségét zeng ték és az amerikai zenekarok sietve megtanulták a győztes szovjet katonai indulót. Az amerikai, angol és francia nagyhatalmak urai természetesen le akarták győzni a gyarmataikat, piacukat veszélyeztető német imperializmust, — de nem ilyen nagyon, ahogy az oroszok tették. Úgy gondolták: “csak hadd vérezzenek fehérre a né­metek és az oroszok”, ahogy ezt annak idején meg is Írták; annál könnyebb lesz uralkodni rajtuk. Nem tanulnak Csalódtak az imperialisták A Szovjetunió az óriási emberáldozat és anyagi veszteség ellenére nem vérzett fehérre. Nemcsak újjáépítették orszá­gukat, iparukat, hanem sokszorosan megerősödtek és hatalmukkal mindenütt számolni kell. Ezt a ha­talmas, uj erőt az elnyomott népek példának te­kintették. Megindultak a gyarmati szabadsághar­cok, amelyek sikeresen felszámolták a gyarmato­sítók uralmát és többé-kevésbé . függetlenítették magukat elnyomóiktól. Az imperialisták riadtan látták 12 uj szocialista ország megalakulását, melyek a független, volt gyarmatokkal együttvéve veszélyeztették az impe­rializmus törekvéseit. Megindult a hidegháború, Amerikával az élén. Újjáépítették a német militarizmust, amely agresz- sziven sorakozott fel tegnapi ellenségei mellé. Megkezdődött a harc, egyrészt a független, de még fejletlen volt gyarmatok ismételt gazdasági s poli­tikai elnyomásáért, másrészt, hogy ezek a népek ne vihessék tovább a harcot a politikai és gazdasági kizsákmányolás megszüntetéséért. Sok helyen pénzzel, megvesztegetéssel, zsoldo­sokkal, fegyveres erővel eredményt értek el. Egy­ben meg kellett tanulni azt is, hogy a szocialista országoknál csődöt mondott a pénz, de még a fegy­veres támadás is. A francia imperializmusnak először Indokinába tört bele a foga, mikor vissza akarta állítani gyar­mati uralmát. Egyszer és mindenkorra be kellett látnia, nem lehet újból leigázni a szabadságáért küzdő népet. Koreában az amerikai imperializmus megtanul­ta, hogy vége a régi dicsőségnek, 5 évi harc után a tárgyaló asztalhoz kényszerült. Ugyanezt meg­tanulta Anglia, Belgium és Hollandia is, és leg­utóbb Franciaország Algériában. Csak az amerikai imperializmus nem tud bele­nyugodni abba, hogy elmúlt az idő, amikor a hadi­hajói és a tengerészgyalogosai röviden elintézhe­tik azokat a kis országokat, amelyek nem hajlan­dók a dollárhatalom előtt meghajolni. Az amerikai imperializmus most Vietnamba fészkelte be magát hatalmas hadseregével. Ezt a történetet már ismer­jük. A csapatok számát állandóan növelni kellett, úgyhogy ma több mint félmillió amerikai van ott. Az öt évi harc, a több mint két évi bombázás, a hazug harctéri jelentések után kiderül, hogy a szabadságharcosok oly erősek, hogy egyetlen nap elfoglalták az amerikai követséget, amit csak nagy áldozatok árán tudtak visszaszerezni. Ugyanaznap megtámadták a dél-vietnami kormány hadseregé­nek főhadiszállását és kb. fél tucat repülőteret vettek tűz alá és rengeteg repülőgépet elpusztítot­tak. Mindezeket a hőstetteket csak azok képesek végrehajtani, akik tudják, miért harcolnak; akik az elnyomás és kizsákmányolás ellen szabadságuk, függetlenségük védelméért minden áldozatra ké­pesek. Az egész világ szabadságszerető erői csodálják és támogatják ezt a hős népet. Hőstettük kell, hogy buzdítson bennünket: fokozottabb mértékben kell követelnünk a bombázás és a harci tevékeny­ség feltétel nélküli beszüntetését és az 1954-ben kötött egyezmény szerint megadni a vietnami nép­nek a szabadságot és függetlenséget. MÁR0EÜS IDUSÁNAK ÜNNEPLÉSE ÉS MAGYAR SZÓ BANKETT NEW YORKBAN! 1968 március hó 17-én, vasárnap | IRVING PLAZA HALL |izletes ebéd ★ program délután 1 órai kezdettel || 17 ,RVIN(G place, new YORK, n. Y. jj Részvételi dij személyenként $5.00 Az ünnepély során megemlékezünk jl ÜNNEPI SZÓNOK: j: Rezerválja helyét minél előbb a lap GELLÉRT HUGÓ i: R£V. GROSS A. LÁSZLÓ |í Kiadóhivatalában: AL 4-0397 számon ötven éves munkásmozgalmi tevékenységéről !> CHICAGÓBÓL Legyünk ott mindannyian!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom