Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-08 / 6. szám
Thursday, February 8, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Schalk Gyula: A CSILLAGÁSZAT VÉDELMÉBEN Hosszú téli esték különösen alkalmasak a gondolatok rendezésére. Immár Budapestet is fehér hófátyol borítja és kedvenc szórakozásom ilyenkor az ablak szögletébe ülve olvasmányaimba mélyed- ni, áttanulmányozni a nyáron és ősszel megjelent lapok példányait, megérkezett, de még el nem olvasott könyveim lapjait felvágni és elmélyedni egy- egy régebben tervezett cikkem megírásában, előadásom összeállításában. így került sor arra, hogy újra átnézzem az őszi lapszámokat. A Magyar Szó szeptemberi számainak egyikében szükebb érdeklődési körömet, sőt némiképp személyemet is illető félmondatra akadtam, amikor azt olvastam, hogy a lapkonferencia egyes részvevői kifogásoltak, hogy az utóbbi időben a lap terjedelmes cikkeket szentel és szentelt csillagászati témáknak. Minthogy az utóbbi félév során az effajta cikkek az én toliamból származtak, igy bizonyos mértékig azóta is adós vagyok az ezen véleményre való reagálással, válasszal. Nem mintha megbántottnak érezném magam, hanem mert bárki lenne is a lapnál az efféle cikkek szerzője, igyekeznék megmagyarázni, hogy én, akár mint olvasója a lapnak, miért tartom szükségesnek általában a XX. században a természettudományi témákkal való alapos és részletes foglalkozást; miért tartom a magam részéről szépnek, érdekesnek és hasznosnak például a csillagászatot. Hadd mondjam el e sorokban miért is érdemes e lap hasábjain is foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. A csillagászattól való idegenkedés lényegében érthető dolog. Az ember élete a Földön játszódik le, azon az égitesten, melynek méretei porszemnyiek csupán a Vilámindenség méreteihez képest. A szűk térben és szűk időben lefolyó életünk alatt kialakított szemléletünk és elképzeléseink magukon hordozzák 'ennek a ténynek a bélyegét. A saját egyéni boldogulásukat kereső emberek nagyrészének szemében idegenek és hidegek, távoliak és értelmetlenek is a tér végtelen mélységeiből felénk sugárzó csillagfények. Nem találja meg a mindennapi élet ezer buktatóján át vándorló ember a csillagos égbolttal való közvetlen kapcsolatot és nem látja hasznát titkaiban való elmerülésnek. Az emberi életet látványosan befolyásoló egyéb tudományok eredményei jobban lemérhetők, a kinyújtott kéz távolságában levők. A fizikus az anyagot vizsgálja, melyet a Földről vagy a Földből nyer, az orvos vizsgálata eredményei itt a Földön realizálódnak és emberi életeket hosszabbitanak, mentenek meg. A csillagász, aki komoly és titokzatos műszereivel a messzi fényeket kutatja, messze esik a mindennapi emberi gondoktól, legalábbis látszatra messze. Az ő számára — úgy hiszik — a Föld minden örömével és fájdalmával együtt, egész történelmével és összes történéseivel jelentéktelen tényező, szinte kiterjedés nélküli pontocska. Ara bármennyire is igy látszik, a csillagász kutatásainak célja mégis csak olyan valóságos világ, mint az a másik, melyben a földi emberi és társadalmi történések lezajlanak. Sőt tovább megyek: a csillagász világa ugyanaz a világ, mint a földi világ. Ugyanannak a világnak egy másik darabja. A kutató célja éppen az, hogy megismerje a távcső világának és a Föld világának összefüggéseit, betekintsen a szerkezetébe és a benne működő erőket és energiákat vizsgálva megállapítsa azoknak a Föld életére gyakorolt hatásait, kihámozza azoknak a Földön való alkalmazási, felhasználási lehetőségeit. A csillagász világa ugyanakkor természetszerűen lényegesen eltér az általunk itt a Földön megismert és kialakult kis mikrovilágtól. Mindenekelőtt mérhetetlen távol fekszik és oly törvények igazgatják, melyek jelentős részét földi környezetünkben fel sem lelhetjük. A csillagász világát csak a távcsőbe és egyéb műszerekre érkezett fénysugár és a gondolat választja, illetve köti össze a földi világgal. Ám ez a kettő elegendő ahhoz, hogy sok mindent megtudjon a távcső csodálatos világáról, hogy visz- szakövetkeztessen a fénysugár kiinduló helyére. Matematikai és fizikai ismereteivel számításokat végez és megpróbálja utánozni a távoli mélységekben lezajló eseményeket. EZ a körülmény teszi a csillagászatot izgalmassá és érdekessé. Izgalmassá teszi az a tény is, hogy az égbolton nem ugyanolyan jelenségek játszódnak le megszakítatlan sorrendben, hanem amit éppen az adott pillanatban látunk, csak már többé meg nem ismétlődik, vissza nem tér. Az égbolt világa nem változatlan világ, hanem örökkön mozgó roppant gépezet, ahogy a költő mondja: örökkön mozgó, és örökkön változó. És ebben a tényben sok nagyszerűség van. Értelme nyílik az adatok szorgalmas gyűjtésének, elemzésének. Önmagában is izgalmas meggondolni, hogy a fény, mely a távoli csillagrendszerekről távcsövünkbe érkezik mindig a múltbeli állapotot mutatja, hogy millió és milliárd évekkel ezelőtt indult el az a fény, melyet ma látunk, hogy talán mar messze túljutott a vizsgált égitest az akkori állapoton, talán már esetenként ott sincs, ahol látjuk, csak milliárd évekkel ezelőtt elindult fényét látjuk most folyamatosan hozzánk érkezni, és évmilliók múltán szűnik meg számunkra létezni. A megfigyeléseket szorgalmasan gyűjtve ma még csak feltevések, talán csak adathalmazok állnak előttünk, de holnap vagy holnapután uj felismerések születnek a ma leirt adatokból, melyeket egy rendszerető elme a maguk' helyére tesz, mint ahogy igy történt ez a történelem folyamán már annyiszor. Az adatokat, a megfigyelésekét az emberi gondolkodás teszi igazán széppé, és az emberi gondolat, az emberi gondolkodás merészsége teszi naggyá. Mit ér a csillagok ragyogása a gondolat nélkül rájuk tekintő állat számára? Mit sejthet a gondolat nélküli puszta észrevétel az égbolt végtelen, lelket formáló nagyságából? Semmit. A csillagászat nagysága éppen abban rejlik, hogy amig kaput nyit a végtelen nagyságok felé, azalatt kaput nyit önmagunk, lelkünk, érzelmeink felé is, és gazdagabbá, boldogabbá tesz. Én magam azóta érzem értékesebbnek és szebb- nak az életemet, amióta megragadott a távcső világa, amióta képes vagyok elmélyedni és elgondolkodni a világmindenség titkaiban. Soha nem éreztem még, hogy lesújtana, hogy megalázna a világmindenség nagysága, hogy a megismerés és felismerés porszemnyi voltom hangsúlyozná ki, hanem éppen ellenkezőleg, a Föld és az ember, valamint a világmindenség általam csak j ól-rosszul megsejtett nagyságkülönbsége a nagyban és kicsiben egyformán tökéletes Univerzum csodálatára ébresztett. Érzésekkel, kételyekkel és gondolatokkal töltött ki, melyek hiányában ma szegényebbnek érezném magamat, és végtelenül sajnálom embertársaimat, akiknek nem jutott osztályrészül, hogy megismerkedjenek a csillagászat nyújtotta mély és igazi élményekkel. E tekintetben az emberi személyiség gazdagításának egyik nagy eszköze a csillagászat, az égbolt tudománya. Meglepő fordulattal talán azt is Írhatnám, hogy hit. Hit, mely nem a semmibe való va- kon-fejesugrás elvein alapul, hanem olyan hit, mely kézzelfogható tényeket mutat fel. E tekintetben — ha igaz, hogy az ember hit nélkül, valamiféle hit nélkül nem létezhet — úgy az égbolt jelenségeiben, a csillagászat nyújtotta élményekben és elvekben való hit a legtökéletesebb hitek egyike, mely bármiféle istenhittel felér. Ennek a hitnek a tételeiről meggyőződhet az ember, és ennek a hitnek nincsenek bizonyítás nélkül elfogadható tételei. A tudomány hite nem hágy kétséget, hanem a mindig jelenlévő kétségek folyamatos tisztázása révén jut el egyre magasabb régiókig. A csillagászat méretei arra kényszerítik elménket, hogy megtanuljunk földi kötöttségeinkből kiszabadultán gondolkodni, térben és időben egyaránt. Hogy helyesen értelmezzük a világmindenség dolgait, elsősorban ezt a szemléletet kell elsajátítanunk. Uj képességeket kell magunkban kifejleszteni, térszemléletet kell nyernünk, és el kell tudnunk képzelni a Tejútrendszer 200 milliárd csillagát, benne piciny csillagunkat a Napot, körülötte a bolygókat, köztük a Földet és rajta magunkat. A mai modern csillagászat témakörei szédítő élményekkel és szédítő gondolatokkal gazdagítják az embert, az egyetemes emberi kultúrát' Képtelenség elképzelni, hogy ebből a kincsből ne részesülhessen valaki, pedig sajnos az emberek legnagyobb része messze áll a lehetőségtől, hogy személyiségét e nagyszerű élményekkel gazdagíthassa. Ha nem térek is ki a csillagászat tudományának gyakorlati hasznára, ha nem részletezem is fel, hogy az időszámítástól, a navigáláson át az atomenergiáig egy egész sor nélkülözhetetlen dolgot köszönhetünk az égboltra forduló távcsöveknek, ha csupán az egyed, az ember lelki oldaláról fogom is meg a kérdést, már akkor is rá kell döbbennünk: a csillagászati kultúra lényeges kelléke az egyetemes emberi kultúrának. És mégegy: úgy érezzük, hogy az emberi értelem véges, hogy mindig találunk egy határt, ahonnan nem tudunk tovább jutni, és ahol a csillagászat és az ember végső kérdései intenek felénk. Az ember lényege pedig éppen az, hogy képes foglalkozni ezekkel a végső nagy kérdésekkel, a honnan, miért, hová kérdéseivel. És a látszatra véges értelem mégis nap, mint nap újabb és újabb eredményeket produkál, újabb és újabb területet hódit meg az ismeretlenből. Valahogy az az érzésem, mintha az (Folytatás a 12-ik oldalon) SZERETNE ÖN MAGYARORSZÁGBA LÁTOGATNI DÍJMENTESEN?- MEGTEHETI, HA MEGNYERI AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ ‘1ST TUD SZÜLŐHAZÁNKRÓL?” c. versenyének ELSŐ DIJÁT ★ Mikor kezdődik a verseny? 1968. március 1-én Mikor végződik a verseny? 1968. április 11-én Hány kérdést teszünk fel? Összesen 40 kérdést Hány kérdést teszünk fel egy-egy lapszámban? Öt kérdést minden héten Milyenfajta kérdésekre kell válaszolni? Pl.: "Melyik magyar város viselheti joggal, nagyszerű ünnepi játékai révén, a magyar Salzburg nevet?" Mikor kell a kérdésekre válaszolni? Mindenegyes lapszám megjelenése után tiz napon belül Mennyi dijat adunk ki? Hat dijat Hányán nyerhetnek a versenyben? Hatvannégyen ★ Vágja le az alábbi szelvényt és küldje be a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁHOZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Részt óhajtok venni az Amerikai Magyar Szó "Mit tud Szülőhazánkról?" versenyében. Név: ....................................................v.......... Cim: ................................................................. Város:......................................Állam:............. Zipcode: ..............
