Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-25 / 4. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 25, 1968 SPORTHÍREK Santiagóban az első mérkőzésén 3:1 UTÁN 3:4 85,000 néző a Vasas bemutatkozásán Farkas három gólt lőtt - További meghívások Santiago de Chilében első mérkőzését játszotta a Vasas labdarugó csapata. A piros-kék együttes vereséggel kezdett: 85 ezer néző előtt 4:3 (1:2) arányban kikapott az idei chilei bajnok, Catolica együttesétől. A Vasas ebben az összeállításban játszott: Varga — Bakos, Mészöly, Mathesz, Ihász — Menczel, Fister — Molnár, Puskás, Farkas. Vidáts. A hírügynökségi jelentések elmondják, hogy a chilei csapat kezdett jobban, az 5. percben a veze­tést is megszerezte. Utána azonban a Vasas táma­dott többet. Farkas két gól rúgott az első 45 perc folyamán, s igy a magyar együttes vezetésével zá­rult a félidő. Szünet után is a piros-kékek rohamoztak, és Farkas újabb góljával már 3:l-re vezettek. A fél­idő derekán azonban három perc alatt — két gólt kapott a bizonytalan védelem.A 71. és 73. percben Reinoso kétszer is betalált a kapuba. Az utolsó ne­RÖVIDHÍREK Ottawa .— Kanada Bankja 7 százalékra emelte a betétek kamatlábát. Ennek egyik következmé­nye lehet, hogy nagy összegeket utalnak át az Egyesült Államokból a kanadai bankokba, ami gyengíti a dollár világpiaci értékét. “önök halálba küldik az ország ifjail” (Folytatás az első oldalról) Oly sok minden van, ami felháborítja az embere­ket, különösen az anyákat. Felnevelik fiaikat — nekem is van gyermekem és Mrs. Johnsonn, ön­nek is vannak gyermekei — felneveljük őket, az­tán mehetnek a háborúba.” Rövid időre Johnson elnök is megjelent a ta­nácskozáson és Mitt Kitt felhasználta az alkalmat, hogy megkérdezze tőle: ‘‘Mit gondol ön azokról a ‘hanyag’ szülőkről, akik dolgoznak és nincs idejük arra, hogy a gyermekeikkel legyenek?” Johnson elnök a váratlan kérdésre meghökkent és azt vá­laszolta, hogy a társadalombiztosítás nyújt napközi otthonokat, majd elütötte a kérdést azzal az aján­lattal, hogy Mitt Kitt kérdezze meg a többiektől, azután jelentsen neki. Eartha Kitt később az újságíróknak is talpra­esett válaszokat adott: “Nem látok semmi rosszat abban, amit mondtam és remélem, némi jó ered majd belőle.” A First Lady-re vonatkozólag meg­jegyezte: “Azt hiszem (Mrs. Johnson) kissé ideges lett. Nagyon szép beszédet mondott. De azzal, hogy Mrs. Johnson virágokat és fákat akar ültetni min­denütt az utak mentén, megszépítheti a városokat, de nem sokat segít az ifjúsági bűnözés problémá­jának megoldásában... az ifjúság mérges, a szü­lők mérgesek, mert háború van... és nem tudják miért.” A vendégek az ebédnél kínos csöndben, lesütött szemmel fogadták Miss Kitt megjegyzéseit. A Fe­hér Ház ebédlőjének impozáns falai pedig nem re­pedeztek meg a kimondott, elhangzott igazságtól. Cambridge, Mass. — A Harvard és Radcliffe egyetemek hallgatóinak többsége kérvényt nyújtott be Johnson elnökhöz, hogy szüntesse be Észak- Vietnam bombázását és tárgyalások utján számolja fel a háborút. Az egyetemek tanárainak többsége is aláírta a kérvényt. • Moszkva. — A szovjet kormány Yakov Malikot nevezte ki az Egyesült Nemzetek nagykövetévé. • Rochester, N. Y. — A Kereskedelmi Kamara ál­tal rendezett vacsora-összejövetelen megjelent 700 vendég többségének véleménye, hogy meg kell szüntetni Észak-Vietnam bombázását és tárgyaláso­kat kell kezdeni a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel. • New York, N. Y. — Ismét letartóztatták James L. Marcust, New York volt tanácsosát, azzal a vád­dal, hogy 10,000 dollárt vett fel megvesztegetésül a város egyik ügyfelétől. • San Francisco, Cal. — Joan Baez, hírneves nép­dalénekesnőt 31 napi börtönbüntetés után szaba­don bocsátották. “Majd visszakerülök én a börtön­be ismét — mondotta a harcos nő —, amikor a politikai helyzet azt megkívánja.”-( ELŐZETES JELENTÉS! Felhívjuk kedves olvasóink és barátaink fi­gyelmét, hogy a KELETI NÉPÜNNEPÉLYT junius hó 9-én, vasárnap tartjuk a CASTLE HARBOUR CASINO szép kerthelyiségében. INTERJÚ ALSÓK JÁNOSSAL (Folytatás a 2-ik oldalról) mégis javult a helyzet. Második évemben társ let­tem az üzletben, ahol dolgoztam és a harmadik év­ben átvettem az üzletet és önállóan dolgoztam. A sors akaratából egy nagyon aranyos magyar lány lett a feleségem. így kötöttem ki Amerikában. 46 éve vagyok egy üzletben, ugyanazon helyen és köz- tiszteletben állok a környéken. Az üzleti 1929-ig nagyon szépen fejlődött, de jött a nagy gazdasági összeomlás és az emberek máról holnapra tönkre mentek, igy az én üzletem is. Akiknek hitelbe, lefizetésre dolgoztam, egyszerűen eltűntek. 9 éves nehéz munkám veszett oda. Az egész országban katasztrofális volt a helyzet és mindez engem nagyon elkeserített. Az emberek munka nélkül az utcára kerültek és nagyon sokan szenvedtek. Komolyan kezd fényképezni Ekkor kezdtem el a fényképezést. A nép, a sze­gények élete érdekelt. Megláttam azt, amit más nem vett észre. Évek alatt ezerszámra gyűltek ösz- sze a fényképek és sok képem dijat nyert. 1938- ban képeimből önálló kiállítást rendeztek a New York Városi Múzeumban. Az újságcikkek nagy el­ismeréssel adóztak képeimnek, mint művészi telje­sítménynek és társadalmi dokumentumoknak nyil­vánították. Az évek során sok kiállításom volt, nagy erkölcsi eredménnyel. Az itt töltött 47 év alatt folyton kutattam a tör­ténelmi események után. A depressziós évek alatt idevándorolt magyar testvéreink nagy nélkülözés­nek voltak kitéve. Még a depressziós évek előtt megalakult itt New Yorkban egy gyermekjótékony­sági egyesület. Ebben az egyesületben tömörültek azon magyar testvéreink, akik már az óhazából ismerték a nincstelenséget. Politikai, vagy vallás­különbség nélkül összefogtak, hogy segítséget nyújtsanak a nélkülöző családok gyermekeinek. Ennek az egyesületnek a történetét filmre vettem fel. Két évig dolgoztam ezen a filmen, mely teljes képet adott magyar testvéreink amerikai életéről. A filmbemutatóról elismeréssel nyilatkozott a sajtó és a közönség. így családommal együtt a magyar élet központjába kerültem. Több összejövetelen drága Ilonka leányunk gyönyörű éneklésével szóra­koztatta a közönséget, mindannyiunk élvezetére. 1940-ben jött a második világégés és ezen idő alatt én lettem a magyar események filmkróniká­sa. Évek alatt a demokrácia kiharcolta a népek sza­badságának gondolatát, úgy itt, mint a világ többi részein. A fasizmus leverésével sokat változott a világ. Az itt töltött 47 év alatt kerestem az utat, ho­gyedórában már a chileiek rohamoztak többet, s a 89. percben Barién a győztes gólt is megszerezte. — A vereség hire némi csalódás számunkra, bár örömmel hallottuk, hogy nagyon megtapsolták a csapatot — mondta Várfi Ferenc, a Vasas elnöke, aki telefonon beszélt Santiagóval. — örömmel ér­tesültünk arról is, hogy — függetlenül a rossz rajttól — az Oktagonal-tornán kívül további mér­kőzésekre is kapott meghívást a csapat. Három ta­lálkozóról van szó. Az egyik találkozó a chilei válo­gatott ellen volna. A másik találkozón, a brazil Santos, gól nélküli első félidő után, 4:1 arányban nyert a csehszlovák válogatott ellen. Guatemala Cityben, a nyílt utcán géppisztolyso­rozat végzett a Guatemalában működő amerikai katonai tanácsadók parancsnokával, John Weber ezredessel, továbbá Ernest Monroe haditengerésze­ti attaséval. Két másik tiszt is megsebesült, és kór­házba szállították őket. A négy magas rangú amerikai tiszt gépkocsiját a város egyik főútvonalán egy másik autó közelí­tette meg, majd annak utasai géppisztolyból tüzet nyitottak. Az amerikai katonatisztek gépkocsija a járdára szaladt, s mire a mentők odaértek, Weber ezredes már halott volt. Monroe a kórházban halt bele sérüléseibe. • A múlt héten Japánba érkezett az Enterprise atommaghajtásu U S. repülőgépanyahajó és meg­kezdődött a hadihajó csatája. A látogatás ellen til­takozó baloldali erők hatalmas tüntetéseket szer­veztek, a kormány pedig valóságos erődítmény- rendszert épített ki a kikötőben, ahol a vietnami háborúban részt vevő hadihajó horgonyt vetett. A tokiói rendőrség a hősei egyetemen megrohamoz­ta a diákokat, akik arra készültek, hogy a fővá­rostól 1,200 kilométerre levő kikötőbe utazzanak. A bukósisakos fiatalok erőteljesen védekeztek, kö­vekkel dobálták meg a rendőröket. Végül mintegy száz diákot letartóztattak. • Palo Alto, Cal. — Mike Kasperák, aiuue uj szi­vet ültettek át, 14 nappal a szívátültetés után belső vérzés következtében meghalt. New York, N. Y. — 500 amerikai iró, költő és könyvkiadó átiratot intézett Nikolai Podgornyhoz, a Szovjetunió elnökéhez, melyben kérték Sinyavsky és Daniel, elitéit irók szabadonbocsátását. • Washington, D. C. — 1968-ban 302,000 ifjú be- sorozását irányozták elő. • Athén. — A török kormány elismerte a görög katonai juntát és felvette vele a diplomáciai kap­csolatot. gyan lehetne képeimmel megörökíteni Amerika történelmi jelentőségű eseményeit. Két évvel ez­előtt elértem, hogy a CBS televízió állomás fél­órás filmet állított össze képeimből. így láthatta meg Albók János élete munkájának egy részét Amerika népe. Életemnek ez volt a legnagyobb eseménye. Aztán jöttek az ünneplések és egy kitün­tetés, mely egymillió fényképész közül nekem ju­tott. A film európai kőrútján, különböző verse­nyeken is három kitüntetést kapott. Washington­ban, ünnepélyes keretek között adták át a kitün­tetéseket nekem és más filmeseknek. A zenekar az amerikai himnuszt játszotta és én lehajtott fővel gondoltam vissza Munkácsra, az iskolapadra, a La­torcára, mely beleömlik végül a nagy óceánba, amely engem idehozott Amerikába, hogy itt, annak népét fessem, fényképezzem, jóllehet, a világese­mények között az én teljesítményem nem több, mint egy porszem. 47 éves ittlétem nehéz és szorgalmas munkával telt el és ennek jövedelmét a társadalmi élet emésztette fel. így szegény maradtam, de lélekben gazdag. Nem vagyok hivatott a világ kérdéseit meg­oldani és azokról véleményt mondani, csak saját élményeimet mondhatom el. Légy jó polgára annak az országnak, ahol élsz és őrködj országod és néped felett. Ez, innen a nagy Amerikából a világ minden népéhez szól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom