Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-13 / 24. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Thursday, June 13, 1968. 35 ország jelentkezett a Budapesti Nemzetközi Vásárra Budapesten május 17-tol 27-ig- rendezik meg a Városligetben az ipar, a kereskedelem nagy ta­lálkozóját, a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Az idei BNV-re 35 ország jelentkezett. Először vesz részt Ausztrália, valamint Algéria és Argentina. A külföldi kiállítók a múlt évben 54,000 négyzet- méternyi területet vettek igénybe, áz idén már 57 ezer négyzetméternyi kiállítási részt kaptak. A vásár előkészületei a csarnokokban, a kiállítási te­rületeken mindenütt javában folynak, naponta érkeznek már az áruk. A Budapesti Nemzetközi Vásár vásári bizott­sága egyik gyűlésén egyébként határoztak az 1968. évi Budapesti őszi Vásár megrendezéséről. Erre először kerül sor Magyarországon. A város­ligeti őszi vásárt szeptember 6-tól szeptember 16- ig tartják, célja: az ipar, a kereskedelem és a fo­gyasztók “randevúja". Negyven országba exportálják: Százéves a magyar szalámi A szegedi Pick Szalámigyár az idén ünnepli ala­pításának 100. évfordulóját, a budapesti Herz Gyár pedig a 80. évfordulóját köszönti. Alig van ország, ahol ne ismernék a magyar szalámit, s jel­lemző keresletére, hogy az évi körülbelül hétezer tonna szalámiból több mint négyezer tonnát kül­földi megrendelésre gyártanak. összesen mintegy 40 országba exportálják a magyar szalámit, s a Német Szövetségi Köztársa­ságban, Svédországban, Angliában és Franciaor­szágban egyaránt a legizletesebb húsáruk között emlegetik. A magyar szalámit egészen speciális gyártási módszer és egyéni ize különbözteti meg a hasonló készítményektől. A magyar szalámit külön erre a célra tenyésztett tiszta sertéshúsból, hét féle fű­szer hozzáadásával gyártják. Igazi jellegét azon­ban az úgynevezett száraz füstölés adja meg. A szárítás folyamán egy különleges nemes penész képződik a szalámi burkán, egy penicilin tartalmú mikroorganizmus, amely a szalámit védi a rom­lástól, másrészt pedig növeli táperejét. Ilyen kép­ződmény egyetlen más gyárban készített szalá­min sem található. Elsősorban ennek köszönheti, hogy a magyar szalámi meleg éghajlaton is leg­alább 90 napig eltartható. Magyar gépeken évi 2.5 milliárd izzólámpa és fénycső a Szovjetunióban A budapesti Egyesült Izzó termékei a világ több mint nyolcvan országába jutnak el, s jellemző e cikkek iránti keresletre, hogy tiz év alatt a vál­lalat exportja több mint három és félszeresére növekedett. A berendezések legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. Az idén összesen 12 millió rubel ér­tékben szállítanak szovjet megrendelésekre nor­mál lámpagyártó sorokat, autólámpa-sort, ballon­gyártó gépsort, komplett tv-képcső gyártó beren­dezéseket, ampulla-gyártó gépeket és több más vacuum-technikai felszerelést. A Szovjetunióban az elmúlt tiz év során mintegy harminc gyárat rendeztek be magyar gépsorokkal. Ezek évente mintegy másfél milliárd izzólámpát és 100 millió darab fénycsövet állíthatnak elő. Az 1968—1970 között szállítandó újabb gépsorokon évente továb­bi 300 millió izzólámpa 500 millió darab kü­lönféle autó-, kerékpár-, motorkerékpár és zseb­lámpaizzó és 100 millió darab fénycső állítható elő. 1970-ben tehát* már több mint két és fél mil­liárd izzólámpa és fénycső készülhet* a Szovjet­unióban magyar berendezéseken. Külföldi magyar művészek a Barlék-szemínáriumon Sándor György, az Egyesült Államokban élő magyar származású zongoraművész elfogadta a meghívást Budapestre, a nyáron megrendezésre kerülő második Bartók-szemináriumra. Bartók III. zongoraversenyét fogja betanítani, azt a mü­vet, amelyet 1946-ban a philadelphiai szimbfóni- kusokkal, Ormándy Jenő vezényletével ő mutatott be elsőként a világon. Az Amerikában élő magyar művész otthoni tartózkodása alatt fellép a Káro­lyi-kerti nyári hangversenyeken is. A hegedütanszakot Gertler Endre hegedűmű­vész, a brüsszeli zeneakadémia tanára, Bartók egykori szonátapartnere vezeti a szemináriumon. Ez évben a tanszakon a részvevők Bartók müvei közül az I. hegedü-zongoraszonátát, a hegedű szó­lószonátát, a kontrasztokat és a hegedűversenyt dolgozzák fel. A Bartók-szemináriumon a hazai és külföldi müvészhallgatók több évre kidolgozott terv alap­ján folyamatosar. ismerkednek Bartók Béla élet­művével. Az idei szeminárium hazai tanárgárdá­ja: a vonósnégyes szakon Tátrai Vilmos és Mihály András, a zongora tanszakon Kadosa Pál, Herná­di Lajos és Sólymos Péter. A gyakorlati oktatás kiegészítésére neves Bartók-kutatók tartanak tu­dományos előadásokat. • Külföldi vendégek Budapesten. Számos ne­ves külföldi személyiség tartózkodott a közelmúlt­ban Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének vendégeként. Indiából érkezett, — a magyar lira tavaszi ünnepére — Subbas Mukherjee állami díjas költő. Tiz napot töltött Budapesten N. Hendren, Le Havre város polgármestere. Helyet­tese, André Heudron pedig arról tárgyalt Buda­pesten, miképpen építhetne ki kapcsolatokat a francia kikötőváros magyar városokkal. Michel Deguy francia költő a magyar irodalmi testületek munkálkodását tanulmányozta. PÉCS A Pécsi Porcelángyár — a világhírű Zsolnay- gyár utódja — száz éves az idén. A gyári védjegy, az öt egymás mellett álló templomtorony, amely a város régi latin nevét (Quinque Ecclesiae) szim­bolizálja, sok országban ismert és becsült márka. Európa-szerte több közismert épületet diszit a Zsolnay-féle kerámia, egyebek között a hágai Bé­kepalotát. A gyáralapító Zsolnay Vilmos (nevét utca éa muzeum viseli Pécsett, s szobra a város egyik leg­forgalmasabb pontján áll) 1868-ban kért és ka­pott engedélyt arra, hogy kis fazekasmühelyét gyárrá fejlessze. Felvirágzását és hírnevét az eozinnak köszönheti. Zsolnay egyik barátja,, War­tha Vince budapesti műegyetemi tanár bukkant rá az eozin titkára. A kerámiai készítmények szí­ne a hajnaléval vetekszik, ezért is kapta (a görög eos-hajnal szó nyomán) az eozin nevet. Jelenleg inkább ipari porcelánt készít a gyár, s termékeinek számottevő részét exportálja: Euró­pa, Afrika és Ázsia országaiba. A termelés nagy mérvű fejlesztése tette szükségessé, hogy a régi épületek mellett ifjakat emeljenek és a műhelye­ket korszerűsítsék. Szóba került a gyár kitelepíté­se a városból — tervezett helye a budapesti és a siklósi vasútvonal elágazása közötte terület. A horribilis költségek miatt azonban egyelőre leke­rült a napirendről a költözködés terve. Az ipari termelés nem sorvasztotta el a művé­szeti részleget. A ma alkotott dísztárgyak szin- dusabbak, mini* a századforduló idején készült munkák. Ez a technikai fejlődésnek, a gyártási módok tökéletesedésének köszönhető. A Zsolnay- gyár régi és uj kerámiáit a pécsi Janus Pannoni­us Muzeum gyűjtötte össze. Legszebbb, legérté­kesebb darabjait kiállították a város legrégibb — középkori — lakóházában a Káptalan utca 2 szám alatt. Ez ma a Zsolnay Muzeum. A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete és a Janus Pannonius Mu­zeum nemzetközi tudományos konferenciát rendez ebből az alkalomból Pécsett. A hazai szakembere­ken kívül részt vesznek majd rajta az európai or­szágok iparművészettörténészei is. Kiadják a gyáralapító leányának, Zsolnay Margitnak egy eddig nem publikált regényes leírását az üzem ke­letkezéséről és fejlődéséről. Nem szakmai mü ez, inkább családregény vagy gyárregény. Minden­esetre pótolhatatlan forrásmunka a gyár történe­tére vonatkozóan. A kéziratot a ma is Pécsett élő Zsolnaiy-utód, Margit őrizte meg. A porcelángyár önálló rendezvényekkel kapcso­lódik az eseménysorozatba. A tervek szerint üze­men belüli kiállítást rendez a birtokában levő ré­gi és uj kerámiákból. Bemutatja a gyárbeli művé­szek, mesterek munkásságát. A Pécs főterén, az Irgalmasok Temploma előtt álló eozinkutat 1908- ban a Zsolnay -család adományozta a városnak. Ennek analógiájára a gyár vezetősége egy mo­dern szobrot vagy diszkutat ajánlott fel a város­nak, amely pirogránitiból készül majd. A városi tanács elhatározta, hogy a Zsolnay- család tulajdonában levő értékes mauzóleumot megvásárolja és felujittatsa. A család hozzájárult az eladáshoz. A gyár feletti dombon álló, két év­tizede pusztuló mauzóleum valóságos iparművé­szeti remekmű: minden darabja művészien megfor máit kerámia. Itt van Zsolnay Vilmosnak és fele­ségének eozin szarkofágja. A restaurált* mauzó­leumot a jubileum idején nyitják majd meg aa érdeklődők előtt. v" Bélyegek a Balatonról. — A Magyar Posta uj sorozatot adott ki, amely a Balaton szépségeit mutatja be. A 20 filléres bélyegen a Balaton-mel- lék legmagasabb hegye, a kiváló borairól világ­szerte ismert Badacsony, a 60-filléresen Magyar- ország egyedülálló természeti szépsége, a Tihanyi félsziget látható. Az 1 forintoson a balatonalmádi partot, a 2 forintoson pedig a tatárjárás után épí­tett váráról nevezetes Szigligetet örökítették meg. • — Légijárat* Budapest és Luxemburg között. A magyar légiközlekedés, amely az idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját, május 17-én meg­indítja uj járatát Budapest—Prága—Luxemburg vonalán. A MALÉV gépei egyébként jelenleg 25 ország 30 városába repülnek. Az ÉRDÉRT Vállalat az idén jól felkészült az úgy­nevezett famedul épitőele- mek gyártására. Több kü­lönféle rendeltetésű faház csoportokat állítanak fel a Balaton mentén. Szántó­don, a Vízgazdálkodási Vál­lalat nyaralótelepén az idén kezdik meg az üdül­tetést a korszerűen berende­zett famodul házakban. Bő­vítik a Fonyód—Bélatelepi campinget. Tizenhárom iker faház mellé még hatot épí­tenek. Elkészül a vonyarc- vashegyi 57 faházas nem­zetközi horgásztanya. Cj ki­kötővel és stégekkel várják a vendégeket. A képen: 13 famodul ikerház mellé az idénnyitás előtt még hatot építenek fa építőelemekből készült v kendházak a Balaton mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom