Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-06 / 23. szám

Vol. XXII. No. 23. Thursday, June 6, 1968. Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.------------------->------------------------------------------------------------• ' ^ ' -----------------------------------­PÁRIZS ÉS WASHINGTON De Gaulle tíz éves uralma alatt a felgyülemlett elégedet­lenség atombombaként robbant ki Franciaországban. Az or­szág iparát és kereskedelmét De Gaulle az ipari és mezőgaz­dasági munkások rovására építette fel. A monopoltőke e kép­viselője felemelte a társadalombiztosítási adókat, csökkentet­te az orvosi és kórházi szolgálatokat, levágta a minimumra a béremeléseket, megbénította a francia dolgozók életszínvona­lának emelkedését. Mig a francia munkás átlag órabére 79 cent, a hollandé 86, a belgáé egy dollár, a nyugat-németé $1.15 és a luxem­burgié $1.29. A munkásokban és szegény parasztokban felgyülemlett elégedetlenség és harag harckészséggé változott, mely általá­nos sztrájkban, a gyárak ezreinek elfoglalásában nyilvánult meg. Az események logikája pedig maga után vonta nemcsak a gazdasági követeléseket, hanem az ÉRDEMLEGES, LÉNYE­GES TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOKAT IS. A francia munkások félre nem érthető módon követelik a tőkés, kizsákmányoló rendszer felszámolását. A francia mun­kásság a szocialista társadalmi rendszerben keresi a kiutat fel­gyülemlett problémáinak megoldására. A dolgozók napirendre tűzték a koaliciós kormány ura­lomra jutását, mely lépéseket tesz a társadalom átszervezé­sére. e Miközben a világ lélegzet visszafojtva szemléli e sorsdöntő események kibontakozását Franciaországban, itt az Egyesült Államokban nem lehet szemet hunynunk a fogadott hazánk­ban végbemenő fejlemények előtt: 1. A közszükségleti cikkek árának emelkedése felemészti a munkabéremelkedéseket. 2. Az egymásra tornyosuló városi, megyei, állami és szö­vetségi adók leszállították az amerikai életszínvonalat és egy­re rosszabb gazdasági helyzetbe taszítják a dolgozók millióit. 3. A lakosság egyötöde még ma is nyomorog. 4. A lakásviszonyok évről évre romlanak. 5. Válságban van az ország közoktatási rendszere. 6. A dollár értéke ingadozik és fennáll az a lehetőség, hogy leértékelése a meredek szélére sodorja az egész tőkés rendszert. Sok hasonlóság van a francia és amerikai helyzet között. Mind Franciaországban, mind itt az Egyesült Államokban a szokástól eltérő, sokszor váratlan események szemtanúi va­gyunk. Ez a magyarázata annak többek között, hogy az összes közvéleménykutatók tévedtek, amikor Kennedy szenátor győ­zelméről beszéltek az oregoni előválasztásokban. Éppen ezért nem vesszük készpénznek James Reston, a New York Times politikai kommentátorának azon jóslását sem, hogy a Demok­rata Párt Humphreyt, a Republikánus Párt Nixont jelöli az elnöki tisztségre. Nem vesszük készpénznek nemcsak ezért, mert fogadott hazánkban a múlttól eltérően uj, hatalmas tár­sadalmi erők vannak mozgásban, hanem azért sem, mert a francia események kihatnak az egész világra, beleértve az amerikai gazdasági és politikai életet is. De van számos alapvető különbség is a francia és ame­rikai események között. Franciaországban az ipari munkások szakszervezeteit haladó szellemű egyének vezetik, a francia Kommunista Párt az ország legnagyobb, leghatalmasabb, leg­befolyásosabb pártja. E két tényező hiányzik az Egyesült Álla­mokban. Itt az ipari munkásság többségét korrupt, a tőkés rendszert kiszolgáló vezetők irányítják. Itt a dolgozók nagy többsége még mindig a két kapitalista párt befolyása alatt áll és a munkásosztály saját, független politikai pártja csak most van kialakulóban. Mély és gyors társadalmi változások szemtanúi vagyunk fogadott hazánkban. Mozgásban vannak az ország szegényei­nek milliói, az ipari munkások, az adók ellen lázongó milliók, a békét követelők egyre erősödő tábora, a faji gyűlölet mérge ellen küzdők mindjobban növekvő csoportja. Egységé# baloldal készül a francia választásokra De Gaulle polgárháborút akart provokálni. A kormány engedményeket ígér kocsi osztagokat rendelt Pá­rizs környékére. Amikor visz- szatért Párizsba, kinyilatkoz­tatta: nem hajlandó lemonda­ni és ha kell, fegyveres erővel veri le a munkások és parasz­tok ellenállását. Koncessziókat javasol a kormány Miközben De Gaulle felso­rakoztatta a hadsereget a fran- j cia nép ellen, Pompidou mi­niszterelnök tárgyalásokat foly j tatott a sztrájkoló munkások képviselőivel és hajlandónak! mutatkozott újabb kedvezmé-| nyékét adni: 1. Felemelni a minimum bért 35 százalékkal. 2. Felemelni a mezőgazdasá­gi munkások minimum bérét. 3. 12 százalékos béremelést adni az ipari munkásoknak. 4. Leszállítani a munkaidőt. 5. Szót adni a munkásoknak a termelés menetében. A Francia Általános Mun­kásszövetség megbízottai az uj PÁRIZS. — Franciaország politikai pártjai lázasan készül­nek a junius 23-án tartandó k é p v iselőválasztásokra. De Gaulle elnök kénytelen volt feloszlatni a parlamentet, fel­adni a júniusra tervezett re­ferendumot, átszervezni a Pompidou-kormányt és uj par­lamenti választásokat elrendel­ni junius 23-ra. A Francia Kommunista Párt kezdeményezésére az ország baloldali pártjai — a Pierre Mendes France által vezetett szocialistákat kivéve — egy­ségfrontra léptek. Ez azt je- lenti, hogy külön-külön jelölteket állítanak a junius 23-i választásokon, de ha je­löltjük nem kapja a szavazatok többségét, akkor a junius 30- án tartandó pótválasztásokon azt jelölik, akinek legnagyobb esélye van a megválasztásra. Az 1962-ben tartott képvi­selőválasztásokon a Kommu­nista Párt a szavazatok 22 szá­zalékát, a többi baloldali pár­tok a szavazatok 21—23 száza­lékát kapták. Azóta nagy elégedetlenség mutatkozott a munkások, pa­rasztok és a fiatalság körében, ami lángra lobbant az elmúlt hetekben és az egyetemek, gyárak elfoglalásában, általá­nos sztrájkban, hatalmas tün­tetésekben nyilvánult meg. De Gaulle polgárháborút provokál Charles De Gaulle. Francia- ország elnöke a múlt hét szer dáján titokban Baden Baden- ba repült, ahol tárgyalásokat folytatott a Nyugat-Németor- szágban állomásozó francia se­regek tábornokával, Jaques Massu-val. Massu tábornok biztosította De Gaulle-t a had­sereg hűségéről. Ezt követően De Gaulle tüzérségi és páncél­engedmények alapján felszá­molták a sztrájkot a közleke­dés, köztisztaság, bank, bá­nyász-iparban és további tár­gyalásokat folytatnak a többi iparokban dolgozók érdeké­ben. Ez újabb fejlemény lényege az, hogy a Francia Általános Munkásszövetség és a Kom­munista Párt lehetetlenné tet­ték De Gaulle polgárháborús provokációjának érvényre ju­tását s alkalmat adnak a fran­cia népnek, hogy a junius 23- —30-án tartandó választások­ban demokratikus módon nyil­vánítsa akaratát. Az ország baloldali pártjai a Kommunista párttal élükön népkormányt óhajtanak nye­regbe ültetni. E kormány fel­adata: kielégíteni a munkások, parasztok és intellektuelek jo­gos gazdasági követeléseit és olyan szociális programot ki­dolgozni, mely a szocializmus­hoz vezet. ROBBANÁS MEGÖLT HÉT MAGASRANGU DÉLVIETNAMI TISZTET SAIGONBAN SAIGON. — A délvietnami I hadsereg egyik hadiszállásat rakétarobbanás érte. A robba­nás következtében hét magas- rangú rendőr és katonatiszt halálát lelte. A halottak között van. Ngu­yen Van Luan, Saigon rendőr­főnöke, Pho Quoc Chu alezre­des, Ky alelnök sógora, Tran Van Phan ezredes, Nguyen Ngoc Xinh, az ország titkos rendőrségének vezetője. Az első hírek szerint a sza­badságharcosok rakétája okoz­ta a robbanást. Később az a hír terjedt el, hogy egy ame­rikai helikopterből jött a lö- veg. Majd e jelentést megcá­folták és igy nincs tiszta kép arról, hogy kik lőtték ki a jól betalált rakétát. SAIGON. — Dél-Vietnam fő­városa a szabadságharcosok állandó akna- és rakétatüzé- ben áll. Utcai harcok folynak a város minden negyedében. Megbénult a város élete. A menekültek száma egyre nő. A délvietnami kormány telje­sen képtelen a város életét irányitani. A város különböző részeiben harcoló s z a badságharcosok nagy számú amerikai és csat­lós csapatokat kötnek le. Amerikai helikopterekről könnygázbombákat zúdítanak egyes városnegyedekre és igy próbálják megadásra kénysze­ríteni a szabadságharcosokat. BeSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSiSSSSSSSSSSSSS^SSSSíSSS^SS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSS* TALÁLKOZUNK A NEWYGAKI NAGY KELETI NÉPÜNNEPÉLYEN, JUNIUS MN! Vasárnap egész nap a CASTLE HARBOUR CASINO- és PARKBAN, 1118 Havemayer Avenue, Bronx, N. Y. (Esős idő esetén zárt helyiség.) — Finom ételek, italok, sütemények, kellemes szórakozás. "Forog a kerék". Bazársátor. Zene. Door prize és szép sorsolási tárgyak. — BELÉPŐDÍJ előreváltva 75c, az ajtónál 90 c, gyermekeknek díjtalan. — ÚTIRÁNY: Az IRT Lexington Ave. subwayval a Pelham Bay vonalon a Castle Hill Ave.-ig, onnan 4 block a Powell Ave.-ig, és egy block a Havemayer Ave.-ig. — KOCSIVAL: Az East River Drive-on a Bruckner Boulevardra, a Castle Hill Avenue-ig. E társadalmi erők ma még kiforratlan stádiumban van­nak, de megvan a lehetőség arra, hogy kikristályosodnak és testet öltenek egy haladó szellemű politikai pártban, mely helyes mederbe fogja terelni e haladó társadalmi erőt az ame­rikai nép előnyére és dicsőségére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom