Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-30 / 22. szám
Thursday, May 30, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Schalk Gyula: ÖSSZEÜTKÖZHET-E FÖLDÜNK AZ IKARUSZ KISBOLYGÓVAL? Sajnos tudományosan megalapozatlan hirek nyomán már az elmúlt esztendőkben szerte a világon félelmetes és drámai részletek keltek szárnyra egy várható kozmikus katasztrófát, a Föld és az Ikarusz kisbolygó 1968 junius 14-én bekövetkező találkozását illetően. Sietve leszögezzük, hogy az említett napon távolról sem fog találkozni az Ikarusz kisbolygó a Földünkkel, mert csaknem tizennyolcszoros holdtávolságban fog mellette elsuhanni. E kérdésnek tehát a cimszerinti feltevése nem helyes és nem jogos. Csupán annyiban, amennyiben egy ilyen találkozás esetén valóban kozmikus katasztrófa érné bolygónkat, hiszen ha a Föld kérgébe csapódna be, minden bizonnyal földrengést idézne elő, ha pedig tengerbe zuhanna, úgy hatalmas szökőár nyomulna végig a szárazföldek partmenti részein. Szerencsére azonban ettől nem kell tartanunk, mert az Ikarusz kisbolygó meglehetősen békés természetű égitest. Érdekessége nem is jelenlegi földközelségében, sokkal inkább az egész Naprendszerben szokatlanul elnyúlt, hatalmas pályájában keresendő. A helyzet ugyanis az, hogy napközeiben csak 28 kilométer választja el központi csillagunktól, mig pályája legtávolabbi pontján már 300 millió kilométerre távolodik tőle; igy az egész Naprendszerben egyedülállóan ez az égitest az, amelyik napközeiben vörös izzásig hévül, mig a naptávolban 1,000 fokkal is csökken a hőmérséklete. Ez az égitest tehát teljesen alkalmatlan lenne napközelsége tájékán arra, hogy rajta űrhajóval le- szálljunk. Az égitest egyébként a bolygórendszer apró égitestjeinek sorába tartozik. Ezek a néhány száz méter és néhány kilométer átmérőjű, rendszerint szabálytalan alakú bolygótöredékek a Mars és Jupiter pálya között helyezkednek el. Számuk csak statisztikai becsléssel állapítható meg. Ezek szerint néhány százezer körül mozoghatnak. Közvetlenül megfigyelni (elsősorban fényképezés utján) azonban csak 1,700 darabot sikerült eddig. Az az elképzelés, hogy ezek a különös égitestek a Mars és Jupiter közötti térségben keringő egykori, de az idők során valamilyen kozmikus katasztrófa révén felrobbant kisebb bolygónak a darabjai. Ezt a feltevést támasztja alá az a tény is, hogy bizonyos csoportokat alkotnak ás az egyes csoportok mozgásjellemzői azonos eredetre utalnak. Merő véletlen, hogy amig Piazzi olasz «illagász 1801 január 1-én éppen a Jupiter és Mars Közti térben feltételezett, helyesebben esetleg lehetséges bolygó után kutatott, felfedezte az első kisbolygót, a Cereszt, melynek valamennyi eddig ismert kisbolygó közül legnagyobb az átmérője: 690 Az égitest ezévi földközelségével kapcsolatban elsősorban azért jelenhettek meg téves nézeteket megalapozó feltevések, mert igen nehéz előre meghatározni hosszabb időre az égitestnek a pályáját. A már említett roppant elnyúló pályát 409 nap alatt hja le a kisbolygó, vagyis minden 19. évben kerül földközelbe, de hogy egy-egy földközelsége idején milyen távolság fogja elválasztani tőlünk, SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjj/ 1SOBEL j OVERSEAS CORP. H íég, u. s. a. I h Street i Y. 10028 enuek között) SS 535-6490 >k és gyógyszerek ® SZAGRA 1 rAKIABA| UZEX ! ! képviselete | ogatók kihozatala w sssssssssssssssss azt csak szinte az utolsó hónapok mérési eredményeiből lehet kiszámítani. Ennek az az oka, hogy az égitestet a bolygórendszer óriásbolygói állandóan zavarják, pályamódosulásokat okoznak nála és éppen ez volt az oka, hogy az elmúlt évben még csak a földközelség tényéről szólhattak a csillagászok, mig a számszerű adatok csak a legutóbbi időkben láttak napvilágot. Ezek szerint az Ikarusz 1968 junius 14-én 20 óra 30 perckor 6.8 millió kilométerre közelíti meg a Földet. Ez a távolság csak nem tizennyolcszoros Hold-távolságnak felel meg! Igaz ugyan, hogy az égimechanika törvényei nem zárják ki az egyes égitestek összeütközésének lehetőségét, szerencsére azonban a Naprendszer térségében, az adott égitestsürüség mellett szinte a nullával egyenlő annak a lehetősége, hogy az Ikarusz vagy más kisbolygó a Föld felszínére zuhanjon! Földünk mintegy 5 milliárd éves múltja során mindössze néhány üstökösmag nagyságrendű oriásmeteorittal találkozott. Csak tucatnyi azoknak a meteor-krátereknek a száma a Földön, amelyek nagysága és nem egyszer utólag rekonstruált szerkezete révén arra következtethetünk, hogy jelentős nagyságú, kozmikus katasztrófaként számon- tartható találkozása volt a Földnek valamely kisebb égitesttel. Ilyen a hires arizonai nagykráter is. Az Ikarusz kisbolygó pályamódosulásait illetően nincs olyan állandóan érvényes matematikai képletünk, melybe behelyettesítve, jó előre meghatározhatnék, mely évben milyen távolságra suhan el mellettünk az égitest. Nem kétséges azonban, hogy jelenlegi technikai lehetőségeink már arra is lehetőséget nyújtanak, hogy adott esetben, ha mégis egyszer úgy tűnne, hogy valamely kisbolygó veszélyesen megközelíti öreg bolygónkat, akkor földi eszközeink révén módosíthatnánk pályáját és ezzel elkerülhetővé tennénk egy ilyen — egyébként teljesen valószínűtlen .— találkozás bekövetkeztét. Aggodalomra annál is inkább nincs okunk, mert. a földközelség tekintetében a rekordot a Hermész kisbolygó tartja, mely 1937 október 30-án mindössze 790,000 kilométernyire suhant el a Föld. mellett, amely távolság nem egész kétszerese a Föld—Hold távolságnak és ez sem jelentett veszélyt a Földre és annak lakóira. H—U—M—O—R TÖRTSZÁMOK Az egyik tanító az alábbi kérdést intézi diákjaihoz: —Mondjátok, mit szeretnétek jobban, egy sajt ötödrészét, vagy hatodrészét? — Én a hatodrészét szeretném — feleli az egyik tanuló. — Rendben van, de ez nem a legszerencsésebb választás lenne, mert, ha öt kisebb is, mint hat, az ötödrész mégis nagyobb, mint a hatodrész. .. — Én ezt tökéletesen tudom tanító ur, de én — nem szeretem a sajtot. BORBÉLYNÁL Várakozni kell, s ezalatt az egyik vendég szórakozhatni kívánja barátját. — Mondd meg nekem mi az, minél nagyobb, annál kevésbé látni ? Bárhogy is töprengek, nem tudom kitalálni — Pedig egyszerű a megoldás... — Mégpedig? — A sötétség... NAGYSZERŰ LOGIKA Az apa névnapjára készülődött, és egy hordó bort vásárolt. Mivel tudta, hogy kamasz fia dézsmálni szokta az itókát, felül a dugónál hermetikusan lezárta a hordót. Közben a fiú születésnapját ünnepelte. Barátai akkor jöttek köszönteni, amikor a szülők nem voltak otthon. A fiú gavallér akart lenni, alul kifúrta a hordót, és a borral szorgalmasan kinálgatta barátait. Aztán bedugta a lyukat. Az apa csakhamar felfedezte a csinytevést, és igy szólt feleségéhez: — Nézd mit csinált a fiacskád: alul kieresztette a bort! — Ugyan miért mondod ezt — replikázott a felesége — hiszen nem látod, hogy nem alul, hanem felül hiányzik? Idegorvosi várószoba. Az egyik várakozó beteg egész idő alatt Napóleont játszik. A szomszédja egyszer megkérdezi: — Tulajdonképpen ki mondta magának, hogy maga Napóleon? — A jó isten! A sarokból megszólal a harmadik: — Mit mondtam én? A fiatal mama, aki néhány nappal ezelőtt négyes ikreket szült, büszkén mondja a szomszéd ágyban fekvő kismamának: — Gondolja el, hogy ez csak minden 187,973-ik alkalommal fordul elő! — Őrület! De hogy van akkor ideje a házimunkára? ÉRDEMES ELŐADÁS Értekezlet után a főnök felelősségre vonja egyik beosztottját: — Mondja, maga volt az, aki az én előadásom közben kiment a teremből ? — Ugyan, hova tetszik gondolni! Nem vagyok én alvajáró! — válaszolja megbántottan a beosz- tott. A Jó KISLÁNY A fiatal Kovács udvarol egy lánynak. Karonfogva sétálnak az esti holdfényben a Halászbástyán. Kovács megkérdi: — Mondja Irmuska, eljönne igy velem a világ végéig? — Hogyne — feleli szerelmesen Irmuska —, de kapuzárás előtt feltétlenül otthon kell lennem. NEM MIND VESZETT EL Egy angol turista idegenvezető kíséretében bejárja a Hortobágyot. Az idegenvezető megáll egy kis csárdánál: — E mellett a csárda mellett valamikor egy szélmalom állott. — Na és mi történt vele? Elpusztult? — Igen, kérem. De csak a malom. A szél még ma is megvan. KÁR, HOGY IGY VAN Annus: “Képzeld, drágám, elvesztettem Buksit, az aranyos kis kutyámat!” Katus: “Tedd be az újságba ,az elveszett tárgyak rovatba.” Annus: “De hiszen az a szegény kis kutya nem tud olvasni!” HATÁSOS HIRDETÉS 1 Tisztelt szerkesztő; Nagyszerű lapjuk van. Csütörtökön elvesztettem nagyon értékes arany órámat és azonnal hirdetést tettem közzé az önök lapjában, az “Elveszett Tárgyak” alatt. Tegnap hazamentem és megtaláltam az órát egy másik öltönyöm zsebében. Gratulálok a lapjukhoz! FÉLREÉRTÉS Smith: “Szervusz, kedves barátom. Rég nent láttalak. Tudnál nekem öt dollárt kölcsön adni?" Miller: “Sajnálom, de egy krajcár sincs nálam." Smith: “És otthon?” Miller: “Köszönöm, mindenki jól van.” LOGIKA Egy bankhivatalnok oly sikeresen sikkasztott el 20,000 dollárt, hogy a bank nem tudott semmit* rá bizonyítani. Mást nem tehettek, minthogy elbocsátottak. Másnap a régi állásáért jelentkezett. A bankárt elképesztette ez az arcátlanság. De a sikkasztó igy érvelt: “Feleségemnek és nekem mindenünk megvan. Van házunk, uj ruhánk és uj autót is vettünk. Miért venne fel valami uj embert, akinek semmije sincs és talán még lopni is megpróbálna?” VUVv SVWX/WWX/WWWWVWWWWWW AA/V/W Aki az igazat tudni akarja, előfizet az Amerikai Magyar Szóral
