Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-09 / 19. szám

Thursday, May 9, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 LENGYELORSZÁG Események és háttér Wladislaw Gomulka beszéde “A legutóbbi napokban fontos események zaj­lottak le Lengyelországban. A varsói, valamint az ország más egyetemi központjaiban tanuló ifjú­ságnak nem kis részét a szocializmussal szemben ellenséges erők tévútra vezették. Ezek az erők a tanulóifjúság között elvetették a botrányos anar­chia és a törvénysértés magját. A provokáció mód­szerét használva, megzavarták az ifjúság egy ré­szének gondolkodását, utcai összecsapásokra, vér­ontásra ösztönöztek.” “Titkos gyülekezések és a diákok utcai tünte­tései felvetették az általános kérdést: miről van szó, miért* fordulnak a diákok az államhatalmi szervek ellen ?” A megosztás vonala “Az országban előfordult eseményekben a meg­osztás vonala a szocializmus és a mindennemű re­akció, a lengyel-szovjet barátság és szövetség poli­tikája és a csődbe jutott politikusok és reakciós maradványok szovjetellenes politikája között, a Lengyelország határait és sokoldalú fejlődését biztositó politika és a Lengyelországot erővel a szakadék útjára taszitó politika között van.” “Az ügyek olyan messzire jutottak, hogy teljes­ségükben a társadalom színe elé kell kerülniük. Elhallgatni már semmit sem szabad, de nincs is okunk rá, hogy a bekövetkezett politikai esemé­nyeket ne tárjuk a társadalom elé. Ellenkezőleg, kötelességünk, és okvetlenül szükséges, hogy az eseményeket a társadalom fóruma elé vigyük és azt széles körű vitának és kritikának vessük alá,” mondotta Wladyslaw Gomulka abban a beszédben, amelyet március 19-én tartott a varsói pártakti- va' előtt. (Gomulka ezután időrendi sorrendben ismertet­te az események előzményeit*; elmondotta, miként zajlott le a Lengyel írószövetség varsói részlegé­nek az az ülése, ahol az irók Miczkiewicz “ősök” cimü darabjának a műsorról való levételével fog­lalkoztak. Gomulka emlékeztetett arra, hogy Micz­kiewicz müvei a felszabadulás óta 9 millió példány­ban kerültek kiadásra, az “ősök” harmadik része tavaly 150,000 példányban jelent meg, az idén ter­vezik a költő müveinek négykötetes kiadását 400,000 példányban. Az “ősök” egyébként 1955 óta 17 rendezésben került szinre, műsoron volt a rádióban és a televízióban is.) A Mickiewicz-darab és az irók “Válaszolni kell most arra a kérdésre, hogy a Dejmek rendezte “ősök”-et miért vették le a Nem­zeti Színház műsoráról? Miért lehetett akadály nélkül bemutatni azt annyi más rendezésben és csak Dejmek rendezése váltott ki ellenvetést*?? Ez a terület távol esik tőlem. Egyszerűen nem tu­dom, mit szabad és mit nem szabad tenni a ren­dezőnek, aki kezébe kapja az alkotó müvét, hogy azt szemléltetően a színházban szinre vigye. Nem tudom, jogában áll-e a rendezőnek, hogy az aján­lást, amivel a szerző müvét ellátta, a mü szinre vitt tartalmába beépítse. Nem tudom, szabad-e a rendezőnek utasítani a színészeket, hogy a rival­da mögül egyenesen a közönséghez forduljanak a szerzőnek a műben foglalt kifejezett utasítása el­lenére. Ugyancsak nem tudom, jogában van-e bár­kinek egy előadásba, különösen amikor annak sú­lyos drámai mondanivalója van, olyan hangsulyi elemeket belevinni, amelyek egészében hiányoz­nak a szerző müvéből. Mert minderre sor került a Dejmek rendezte “ősök”-ben. Ezekről a kérdé­sekről hadd vitatkozzanak a szakértők. De ha va­lamilyen szaktekintély úgy is nyilatkoznék, hogy Dejmeknek szabad volt Mickiewicz “ősök” cimü darabjában ezeket a változtatásokat végrehajtani, a kulturális tevékenység felett felügyeletet gya­korló hatóságok nem tudnának szemet hunyni afelett, ami a Dejmek rendezte “Ősök” előadásán történt. Ezek az előadások a szovjetellenes élű po­litikai tüntetések kiinduló pontjává váltak,” mon­dotta Gomulka, majd hozzáfűzte: “Ezeknek az állandóan ismétlődő politikai tün­tetéseknek az “ősök” műsorról való levételében kellett végződniök. Hiszen azt nem lehet megen­gedni, hogy valamilyen elvont szabadság és ren­dezői szabadság nevében az “ősök” cárellenes élét szovjetellenes fegyverré alakítsák át. Az ifjúság cári elnyomás elleni harcában született miczkie- wiczi költészet felhasználásának kísérlete a népi Lengyelország becsmérlésére: politikai csalás, minthogy elferdítik Mickiewicz alkotásának leg­mélyebb, demokratikus és haladó értelmét. Mic­kiewicz nem volk és nem lesz a reakció lobogója.” “A varsói irótagozat ülése szervezőinek szándé­káról nemcsak és nem annyira az ott elfogadott határozat* tanúskodik, hanem mindenekelőtt az ülés lefolyása és egy sor elhangzott felszólalás tartalma. A fővárosi irók rendkívüli ülése össze­hívásának kezdeményezőit egyáltalán nem az ve­zette, hogy magyarázatot kapjanak az “ősök” színről való levétele kérdésében, hanem az irók demonstrációjának megszervezéséről, az inge­rültség légkörének felszitásáról volt szó, és arról, hogy ezt tulvigyék az irók körén. Az volt a szán­dékuk, hogy harcot inditeanak pártunk vezetősé­ge, a kormány és a népi hatalom ellen. E reakciós céljaikat a nemzeti kultúra védelmének megté­vesztő jelszavával takarták” — mondotta Go­mulka. (Gomulka ezután részletesen ismertette a var­sói irótagozat ülésén elhangzottakat* és sok más mellett elmondotta, hogy a varsói irók ülésének “előkészítésében, annak lefolyásában, valamint az “ősök”-nek és Mickiewicz más alkotásainak állí­tólagos védelmére szervezett egyetemista meg­mozdulásokban vezető szerepet játszott Pawel Ja sienica. Az ő valódi neve másképpen hangzik: Leon. Lech Beynar. Ki ez az alak? Pawel Jasieniczát 1948 júliusában Krakkóban letartóztatták. A nyo­mozás során bebizonyították Lupuszko bandájá­hoz való tartozását. Azután csatlakozott* a ban­dához, hogy megszökött a lengyel - hadseregből. 1945 augusztusáig a banda tagja volt, kezdetbe» adjutáns, majd a banda helyettes parancsnoká­nak funkcióját töltötte be.” Wladyslaw Gomulka beszédében ezután Ja­sienica mai tevékenységéről van szó; hangsúlyoz­za, hogy “Jasienica gazdag tapasztalatokkal ren­delkezik a konspirációs tevékenységet illetően. Tudja:, hogyan kell szervezni az ellenféléi szembe­ni harcot, milyen módszereket és taktikát kell al­kalmazni a harc egyes szakaszaiban.” Jasienica részt vett az antiszocialista megmozdulások szer­vezésében és kapcsolatot teremtett Írókkal és egyetemistákkal. mm- m ■—2 E5 £5 TiTBTr* 'LfiJ ■SIBS* Ujj Ui 1968 JUNIUS Hó 9-ÉN, vasárnap egész nap a Castle Harbour Casino- és Parkban, 1118 HAVEMAYER AVENUE, Bronx, N. Y. (Elsős idő esetén zárt helyiség) ★ Finom ételek, italok, sütemé­nyek, kellemes szórakozás. — “Forog a kerék"' Bazársátor. Zene. — Door Prize és szép sorsolási tárgyak Belépődíj előreváltva 75 cent, az ajtónál 90 cent, gyermekeknek díjtalan ★ ÚTIRÁNY: Az IRT Lexington Ave. subwayval a Pelham Bay vonalon a Castle Hill Ave.-ig, onnan 4 block a Powell Ave.-ig, és egy block a Havemayer Ave.- ig. — KOCSIVAL: Az East River Drive-on a Bruckner Boulevard- ra, a Castle Hill Avenue-ig. — m m ffBBM m * m m ■ W. Gomulka ezután az egyetemi tüntetés­ről beszélt, majd idézett azokról a szovjetellene3, szicializmusellenes röplapokból és plakátokból, amelyeket a provokátorok terjesztettek. Elmon­dotta azt is, hogy az illegális röpiratokban mái szó sem volt Mickiewiczről — az utcai botrányok szervezőinek ekkor már nem volt szüksége a nagy; lengyel költő nevére sem.) A varsói egyetemen f “Március 8-án a varsói egyetem udvarán kb. 1,500 hallgató gyűlt össze — az egyetemi hatósá­gok engedélye nélkül. A gyűlés lefolyását a sajtó már ismertette. Én csak arra emlékeztetek itt, hogy a legaktivabb elemek az összejövetelnek agresszív és zavart okozó jelleget adtak. Ellensé­ges és demagóg jelszavakat hangoztattak. Mint például Irena Lasota, aki felolvasta a Michnik é» Szlajfert kizárása ellen tiltakozó határozatot, va­lamint az írószövetség varsói csoportja ülésén el­fogadott hatórozat támogatását. Ezt követően as összegyűltek a rektori hivatal elé vonultak. Ry- bicki professzor, rektorhelyettes felszólitotta a diákokat a szétoszlásra és az illegális összejövetel megszüntetésére. A tüntetők nem hallgattak a felszólításra és továbbra is ellenséges jelszava­kat kiabáltak.” “Ilyen helyzetben bevonult az egyetem udvará­ra a varsói PB vezetősége által előzőleg már moz­gósított munkásaktivisták csoportja, amely ismer­te a gyűlés szervezőinek törekvéseit és érthetően nyugtalankodott amiatt, hogy azok zavargásokhoz ne vezessenek.” “A munkások szidalmakkal és provokativ kiál­tozásokkal találkoztak. A munkásaktivistáknak! nem sikerült meggyőzniük a diákokat. A főkolom­posok agresszív csoportjának uszítása a munká­sok megtámadásához vezetett. E helyzetben tár­sadalmi rendőrök csoportját vezényelték az egye­tem területére. Ez még inkább feltüzelte a botrá­nyok főkolomposait. Ez incidensekhez vezetett, 3 ezeknek során megverték a diákokat is, a társa­dalmi rendőröket is. A helyzet egyre feszültebbé és veszélyesebbé vált. A közrend felett őrködő tes­tület* vezetősége, úrrá akarván válni a helyzeten, elhatározta a rendőrség felhasználását. A rendőr­ség azután helyreállította a rendet” — mondotta Gomulka. “Az utcai botrányok kezdeményezői és szerve­zői mindent megtettek, hogy az események -vér­ontáshoz vezessenek. E célból a provokáció pisz­kos módszereit alkalmazták. Március 9-én röpla­pok, feliratok, telefonhívások segítségével olyan provokatív híreket terjesztettek, hogy az utcai botrányok során Varsóban halálesetek fordultaJa elő” — folytatta Gomulka. “A március 8-tól 15-ig terjedő napokban le­zajlott illegális utcai tüntetésekben és botrányok­ban való részvételért az egész ország területén összesen 1,208 személyt tartóztattak le, köztük különböző főiskolák 367 hallgatóját. A letartóz­tatottak idézett számából a bűnösség bizonyítéka híján 687 személyt engedtek szabadon, köztük 194 diákot. A bíróság ez idő alatt* 50 személyt bün­tetett meg, ezen belül 20 főiskolai hallgatót. A fennmaradó ügyeket vagy a bíróságokhoz vagy a szabálysértési bizottságokhoz utalták. Az ország területén végbement valamennyi bot­rányos eseménybe való beavatkozás idején már­cius 15-ig bezárólag a közrend helyreállítása so­rán megsebesült* vagy testi sérülést szenvedett: a munkásaktivából 43 személy, a társadalmi rend­őrök közül 31 személy, a rendőrök közül 72 sze­mély” — mondotta Gomulka. — Folytatjuk — A UM eresebb autókkal kísérletezik A General Motors vállalat autómódelljeiben olyan változásokon kísérletezik, amelyek megerő­sítenék az automobilok oldalait. Az autógyárosok minden eddigi óvintézkedése a szemtől szembe jö­vő összeütközés hatásának kivédésére szolgál. Az oldalról jövő összeütközéseknél az utasokat nem védi más, mint az aránylag vékony ajtók és a ko­csi oldala. A GM újítása megerősített szerkezetet helyezne az ajtók belsejébe és a karosszéria más részeibe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom