Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-09 / 19. szám

Ent: as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under tlie Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXII. No. 19. Thursday, May 9, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ÉRDEKES JELENSÉG Dr. Rev. Ralph D. Abernathy vezetésével a haminc millió nyomorgó érdekében országos kampány bontakozik ki. E nagy­horderejű népmozgalom követeli, hogy munkát adjanak a munkaképeseknek és tisztességes jövedelmet a munkaképte­leneknek. E mozgalom arra törekszik, hogy egy négytagú csa­lád évi jövedelme elérje a kormány által megjelölt minimu­mot, a 3,300 dollárt. Akik dolgoznak, de bérük nem üti meg •zt a mértéket, megkapnák a különbséget, akik munkaképte­lenek, azoknak a kormány kiutalná az egész összeget. Érdekes jelenségre figyelhetünk fel, amikor olvassuk a Rockefeller kormányzó által kinevezett bizottság jelentését, mely ugyancsak a 30 millió amerikai nyomorgó kérdésével foglalkozik. A bizottság azt javasolja, hogy vezessünk be adórend­szert, amely megteremti az alapot, amiből a szövetségi kor­mány olyan összeget utalhat ki a rászorulóknak, amely bizto­sítja a minimális életszínvonalat, vagyis az évi $3,300-t egy négytagú családnak. Joseph C. Wilson, a Xerox vállalat igazgatója, elnöke a Rockefeller bizottságának, a többi tag az ország legnagyobb vállalatainak vezetői közül került ki. Érdekes jelenség, hogy a társadalmi létra legalacsonyabb és legmagasabb fokán állók egy és ugyanolyan javaslatot he­lyeznek az amerikai nép elé: megszüntetni a nyomort az Egye­sült Államokban. Ez nem véletlen. A 30 millió nyomorgó nem hajlandó többé emberi használatra alkalmatlan házakban lakni, gyer­mekeit éhesen aludni küldeni, másod- és harmadrendű iskolá­ba járatni, betegség esetén orvosi segítség nélkül szenvedni. Nem beszélve arról, hogy nem jut pénz könyvre, mozira, szín­házra, vagy bármely más kulturális tevékenységre. Az ország milliomosai, a nagyvállalatok tulajdonosai las­san rájönnek, hogy választaniok kell: vagy megváltoztatják a 30 millió amerikai nyomorgó életét, vagy szembe kell nézniök ezeknek a nyomorgóknak határtalan haragjával, ami ma még csak erőszaknélküli zarándoklásban jut kifejezésre, de vajon mi lesz holnap? TÁRGYALÁSOK PÁRIZSBAN UTCAI HARCOK SAIGONBAN “VALLJUK BE: TÉVEDTÜNK” “Egyének és nemzetek tévedhetnek. Egyének és nemze­tek tanulhatnak tévedéseikből és erőt, bölcsességet meríthet­nek azokból — ha kellőképpen felmérik azokat. A vietnami háború tévedés volt. Vonjuk le e tévedés kö­vetkezményeit. Tanuljuk meg, hogyan válhatunk hasznára a világnak anélkül, hogy a világ rendőrei lennénk. Törekedjünk arra — John F. Kennedy szavaival élve —, hogy a különböző vélemények szabad nyilvánítását biztosítsuk. Dolgozzunk szor­galmasan, hogy olyan nemzetközi légkört teremtsünk, ahol a különböző társadalmi rendszerek békében élhetnek egymás mellett. Erre vágynak az amerikaiak milliói: diákok, tanítók, mun­kások, üzletemberek. Éppen ezért mi, a LOOK folyóirat szerkesztői úgy véljük, hazánk legégetőbb problémája, hogy a lehető legrövidebb időn belül felszámoljuk a vietnami háborút és minden erőnkkel előmozdítsuk a világ békéjét." így hangzik a majdnem 8 millió példányban megjelenő LOOK folyóirat vezércikkének kivonata. A folyóirat több mint 30 éves fennállása alatt most má­sodik esetben nyilvánít véleményt vezércikk formájában, ami kihangsúlyozza a vezércikk fontosságát. A Look folyóirat szerkesztői is rájöttek, hogy “az ameri­kaiak milliói" békére vágynak. Ez az oka a vezércikk mejelenésének. A "LOOK" folyóirat május 14-i számában megjelent ve­zércikk bizonyitja, ha ugyan újabb bizonyítékra volna szükség, hogy az AMERIKAI NÉP TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE ellenzi Johnson vietnami politikáját és követeli: haladék nélkül szá­moljuk fel a vietnami háborút és az ország kincseit fordítsuk a nyomor elleni harcra, úgy itt az Egyesült Államokban, mint világszerte. LEGÚJABB New Rochelle, N. Y. — “A nemzet nagy többsége a hábo­rú befejezését követeli” — mondotta Jacob K. Javíts sze­nátor, aki újraválasztásra tö­rekszik. • New Orleans, La. — A Fel-; lebbezési Bíróság jóváhagyta J az alsó bíróság döntését: Cas­sius Clay, az ökölvívás világ­bajnoka törvényszegést köve­tett el, amikor megtagadta be- sorozását. Clay fellebbez a Leg felsőbb Bírósághoz. • Hominy Falls, W. Va. — Viz öntötte el a Gauley-vállalat I szénbányájának aknáját. Hu- | szonhét bányász élete van ve­szélyben. A mentők szivaty- tyukkal próbálják a vizet ki­pumpálni. • Camden, N. J. — A fajgyü-: | lölők felgyújtottak egy házat, a fehér negyedben, ahová egy j tiz gyermekes néger család | [ számított beköltözni. A tüzet követő napon a négerek tün­tető menetben a városháza elé j vonultak. A rendőrök megtá- : madták a békés tüntetőket, ötöt letartóztattak és többen j megsebesültek. * Párizs. — Rohamsisakos rendőrök véres támadást in­téztek a Sorbonne Egyetem tüntető diákjai ellen. Az ösz- szetüzés több órán át tartott a város “Latin”-negyedében. 40 rendőr és 50 diák súlyosan I megsebesült. A diákbk na­gyobb beleszólást követelnek I az egyetem vezetésébe. • Moszkva. — Sikerrel végződ; | tek a cseh—szovjet tárgyaié-1 sok. Podgorny, a Szovjetunió; elnöke és Alexander Dubcek, aj ! Csehszlovák Kommunista Párt első titkára kijelentették, hogy a két ország szoros együttmü- i ködése továbbra is fő. célkitű­zésűk. • Montgomery, Ala. — Lur­leen B. Wallace, az ország j egyetlen női kormányzója rák­betegségben elhunyt. címben közölték, hogy a Nem­zeti Felszabadító Front újabb támadást intézett Saigon és Dél-Vietnam 110 városa ellen. E sorok írásakor utcai harcok folynak Dél-Vietnam főváro­sában és számos más városban. A harcokban súlyosan meg­sebesült Nguyen Ngoc Loan, a délvietnami rendőrség hírhedt parancsnoka, aki a “Tét” of- fenziva alkalmával egy szabad­ságharcost agyonlőtt; ezt ak­koriban borzalommal látták milliók a televízión. Ágyú, aknavető- és rakéta- tüz alá került Tansonhut, Dél- Vietnam legnagyobb repülő­tere és az amerikai hadveze­tőség épülete is. Harcok az Ashau völgyben SAIGON. — Dél-Vietnam északi részén, az Ashau-völgy- ben véres harcok folynak. Ti­zenötezer amerikai gyalogos­tengerész és “szövetséges” ka­tona, Robert Cushman altábor­nagy vezetésével szeretné a Nemzeti Felszabadító Front csapatait a völgyből kiszoríta­ni, mert ezen keresztül kapják a megerősítéseket Észak-Viet- namból. Miután az amerikai hadve­zetőség szigorú cenzúrát ren­delt el, nem érkeznek megbíz­ható hírek a harcokról. Egy héten belül megkez­dődnek a nagy esőzések és ak­kor az összpootositott ameri­kai csapatok és szövetségeseik helyzete válságos lesz. A newyorki Columbia diák- tüntetéseiből kifolyólag az egyetem fakultásából 12 tagú vezetőbizottságot neveztek ki, mely egy külön, 5 tagból álló albizottságot bízott meg a tény állás megállapítására és a diák­zendülés okainak kiderítésére. Az albizottság feje Professor Archibald Cox, a Harvard jog- tudományi osztályának tagja, azelőtt az igazságügyminiszté­rium magasrangu tisztviselője. (Folytatás a 16-ik oldalon) JERUZSÁLEM. — Ramallah falu arab lakói sztrájkkal til­takoztak az ellen, hogy Izrael katonai felvonulást rendezett Jeruzsálem arab negyedében. Az izraeli hatóságok megtorlás képpen megtiltották a falu la­kóinak mozgási szabadságát. AZ AUTÓMUNKASOK FELFÜGGESZTETTÉK AZ AFL-CIO TAGDÍJ BEFIZETÉST sok és az AFL-CIO közti sza­kadáshoz vezethet. Walther Reuther, az autó­munkások országos elnöke már hosszú ideje kritizálja a köz­ponti szervezet jelenlegi veze­tőségét a négerek iránti meg­különböztetés és a szervezet- lenek megszervezése kérdésé­ben tanúsított nemtörődömség miatt. Az UAW több mint egymil­lió dollárt fizetett be évente az AFL-CIO pénztárába tagdíj fe­jében. Az UAW kivonulása az AFL-CIO-ból válságos helyzet­be hozhatja George Meanyt és társait. ★*■*■**★★*****■*■**★*★*★★**★**★**■******■*■*■******«****• FELFÜGGESZTIK A COLUMBIA EGYETEMEN A TANÍTÁST Átszervezésre kényszerítik az intézmény vezetőit PÁRIZS. — A Vietnami Demokratikus Köztársaság nevében Mai Van Bo és az amerikai kormány nevében John O’Brien helyet­tes külügyminiszter folytat tárgyalásokat a francia kor­mány megbízottjával, Etienne Manach-al, hogy a városon be­lül, vagy valamelyik külvárosi kastélyban tartsák-e meg a két ország közti tárgyalásokat. A tárgyalások célja, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg egész Észak-Vietnam bom­bázását s minden más háborús cselekedetet a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen, hogy tanácskozás kezdődhes­sen a háború felszámolására és a béke helyreállítására. Az egesz világ közvélemé j nye Párizsra összpontosul. Csu-; pán az Egyesült Államokból} 300 újságíró érkezett a város­ba. Közben a békemozgalom világszerte erősödik és most már nem lesz lehetőség a tár­gyalások feladására és a hábo­rú fokozására. Harcok Saigonban SAIGON. — A múlt hét fo­lyamán az amerikai sajtó rész­letes jelentést adott, hogy Sai­gon környékén a háború egyik | legnagyobb offenzivája miként őrli fel a Nemzeti Felszabadító Front seregeit. Nagy meglepetés volt azok részére, akik e jelentéseket készpénznek vették, amikor ugyanezen újságok nagy fej­ATLANTIC CITY, N. J. — Az egymillió 400 ezer tagú United Auto Workers of Ame­rica felfüggesztette a tagdíj j befizetést az anyaszervezethez. I Ez az első lépés, amely az a m e rikai elnökválasztások után a szervezett autómunká-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom