Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-02 / 18. szám
Thursday, May 2, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A TENUES VISSÉKE Magyarország legdélibb — mediterrán jellegű — vidékét csak most kezdik igazán felfedezni a hazai és a külföldi turisták. Most kezdik megismerni a Tenkes-hegy környékének különleges szépségét. A múlt évben több mint egymillió vendéget vonzott ide Harkány meleg vize, Máriagyüd kegytemploma, Siklós végvára és Villany tózse bora. HARKÁNY A hajdani csendes fürdőhely idegenforgalma óriási arányokban megnőt»t. Pécsnek és Eszéknek — a két “szomszédvár”-nak — valóságos házi für- dőjé”-vé vált. Szezonidőben naponta százával érkeznek a fürdőzők Eszékről, saját gépkocsijaikon, vagy a menetrendszerű autóbuszjáratokon. 1967- ben több mint százezer jugoszláv vendége volt Harkánynak. A fejlesztési terveknek megfelelően három részre osztották a községet. A gyógyne- gyedre: itt épült fel a régi kórház mellett az uj szanatórium. A villanegyedre: a siklósi ut mentén legalább 600 nyaraló áll már. S az üdülőnegyedre : a fürdőpark mögött emelkednek az üzemi üdülők, szállodák. Ez utóbbi területen most egy uj, 130 személyes szálloda és 80 személyes turistaszálló építését kezdték meg. A siklósi ut mentén e 1 k é szült az uj autóbuszpályaudvar és a nagy autóparkoló hely. Ezzel átellenben érdekes vendéglátó komplexumot hoznak létre az idén. Három egysége lesz: csirkecsárda, halászcsárda és birkacsárda. A csárdasor mögött mesterséges tavat ásnak, amely nyáron csónakázásra, télen korcsolyázásra szolgál. Megoldják a héviz kérdését is. A közeljövőben “nyugalomba vonul” Harkány legrégibb, kimerülőben lévő termálkutja: az 1866- ban fúrt hőforrás. Helyette már készül az uj, bővizű — hetven méter mély — kút, amely 62 Celsius fokos vizet ed majd. MÁRIAGYÜD A Tenkes déli lejtőjén emelkedő kegytemplom' az elmúlt években újjászületett: kivül-belül tatarozták. A kishatárforgalmi egyezmény életbelépése óta sok jugoszláv turista keresi fel Máriagyü- dök. Különösen sokan látogatnak ide Eszékről, ahol nagy kultusza van a.gyüdi kegyhelynek. A zarándokok és a turisták növekvő száma miatt az egész községet rendezik, csinositják. Ugyancsak a nagy idegenforgalomra való tekintettel reprezentatív szórakozóhelyek rendeznek be. A templom közelében különleges — földalatti — borozót építenek egy régi pince felhasználásával. Máriagyüd szenzációja egyébként: titkos gabonahombárok, amelyeket a falu legöregebb — a templommal átellenben lévő — boro spincéjében tártak fel. Az 1,400-as években épített pince padlója alatt három hombárra bukkantak, amelyek közül a legnagyobb 3 méter mély és 2 méter átmérőjű, s legalább másfél vagonnyi gabonát lehet tárolni benne. A századokkal ezelőtt élt gyüdi jobbágyok — feltehetően — ide rejtették terményeiket a rek- viráló hatóságok, a fosztogató katonák elől. A hombárok még ma is épek, használhatók, ezér{ hozzáférhetővé teszik majd a Máriagyüdre látogató turisták számára is. SIKLÓS A középkori végvár felújítása, renoválása — az 1957 óta tartó gondos restaurátori munka eredményeként — befejezéshez közeledik. A várpalota déli szárnyát már elfoglalta a muzeum: itt kapott otthont az uj magyar kerámia, továbbá kas- télybutor- és hadtörténeti kiállítást rendeztek be. A palota nyugati részét szállodává, illetve turista- szállóvá képezik ki. Az északi szárnyon kongresz- szusok, konferenciák, ünnepélyek tartására alkalmas reprezentatív termek lesznek. Helyreállították már a várat övező falakat és újjáépítették a községre tekintő tornyokat is.Szilveszter óta nemcsak nappal, hanem este is pompás látványt nyújt a vár. Díszkivilágítást kapott, s az ügyesen elhelyezett reflektorok hatásosan világítják meg a vár legszebb részeit: a kaput, a Zsigmond-kápolnát, a bástyákat. A község, amelyet hamarosan várossá nyilvánítanak, a fejlődés uj lehetőségét kapta. A közelben, Beremend és Kistepolca között, építik fel ugyanis az uj cementgyárat és a-munká- sok szolgálati lakásainak egy része Siklósra kerül, így a község Harkány-Máriagyüd felé eső részén uj lakónegyed bontakozik ki. VILLÁNY A vörösborok hazájában — csaknem két évtizedes pangás után — reneszánszát éli a szőlőgazdálkodás. A villányi dombokon az elmúlt években csaknem kétezer hold nagyüzemi szőlőt telepítettek. A szőlő, a bor szemlátomást formálja Villány életét, arculatát. A hires Teleki-szőlőbirtok hagyományait folytató állami gazdaság egész kis borászati negyedeket alakított ki. A föld alatt egy kilométer hosszúságú pincerendszer húzódik és itt van a hires bormuzeum is, amely az idén lesz húsz éves. A föld felett a szőlőfeldolgozó és az olt- ványkészitő üzem áll. Most újabb nagy munka indult meg: 50 millió forintos költséggel uj pince és modern palackozó épül. Ennek során keresztül fúrják a Templomhegyet. Mintegy 270 méter hosz- szu alagutat1 vájnak a hegy gyomrában, amelynek egyik vége a jelenlegi pincészethez csatlakozik, a másik vége pedig a vasútállomásnál ér napvilágot. Itt épül fel a nagy palackozó üzem, amelyben évente hárommillió üveget töltenek meg a márkás villányi vörösborokkal. A szövetkezet uj pincészete már elkészült: a hajdani eceügyár pincéit alakították át bortárolásra. A község képe is változik. A főutcán emeletes művelődési ház és uj mozi épült. A főtéren szilveszterkor nyílt meg az “Oporto” nevű vendéglő. A nagyharsányi. pincesoron pedig — egy 200 éves pincében — hangulatos poharazót rendeztek be. Emlékezzünk régiekről JANKÓ JÁNOS (1868-1902) Most ünnepli a magyar néprajztudomány Jankó János néprajztudós születésének századik évfordulóját. Jankó nem a vidék, nem a falu, a város: Pest szülöttje volt, itt ólt apja Jankó János festő- és grafikusművész, de gyermekkorában sűrűn megfordult nagyapjánál, a Tótkomlóson lakó szűr- szabónál. Talán e gyermekkori élményei is közrejátszottak abban, hogy miután Budapesten elvégezte a, gimnáziumot és megtanult négy nagy nyugati nyelvet, az egyetemen a kezdetben látogatott orvosi fakultást hamarosan otthagyta és földraj z- természetszakon folytatta tanulmányait. Még el sem végezte az egyetemet, 1889-ben a pesti kereskedelmi és iparkamara támogatásával tanulmányutat tett Egyiptomba, Tripoliszba és Tuniszba. Ennek az észak-afrikai útnak eredményeiről az 1890-ben közreadott “A Nílus deltája” cimü könyvében számolt be, amely a fiatal földrajzdós nevét a k ü 1 f ö 1 ddel is megismertette. Még ugyanebben az évben a kulturminisztérium kiküldte Angliában és Franciaországban, hogy hosz- szabb időn át behatóan tanulmányozza az ottani földrajzi- és néprajzi intézeteket. Hazatérve Jankó a nagy magyar földrajztudós, Lóczy Lajos mellé került tanársegédnek, de nem sokáig maradt mellette, a Nemzeti Múzeumhoz szegődött, átvéve a Muzeum néprajzi osztályának vezetését. Ettől kezdve úgyszólván egész munkaerejét a magyar néprajztudomány szolgálatába állította. Nagyarányú gyűjtőmunkát szervezett, a Muzeum anyagát sok ezer uj tárggyal gyarapította és a néprajzi osztályt — alaposan kibővítve —- budapesti néprajzi muzeum kialakításán, fejlesztésén munkálkodott hangyaszorgalommal, hanem a vidéke néprajzi gyűjteményekre is sok gondot fordított. E sokoldalú szervezőmunka mellett széles körű tudományos munkásságot fejtett ki. Mindenek előtt a magyar folkról érdekelte, de foglalkozott más népek, köztük a finn-ugor népek folklórjával is. Első tanulmányát még diákkorában irta Tótkomlósról, a nagyapa szülőföldjéről. Mint a Nemzeti Muzeum fiatal tudósa, 1892-ben “Kalotaszeg magyar népe”, a következő esztendőben “Torda, Aranyosszék, Torockó” címen adott ki tanulmánykötetet. 1893-ban meg a Balaton-vidélc néprajzi vizsgálatát, de eredményeit ”A balaton- melléki lakosság néprajzi” cimen csak halála évében, 1902-ben tette közzé. Ez a könyv egyébként Jankó legértékesebb, legjelentősebb munkája, amivel csupán “A magyar halászat eredete” cimü kétkötetes munkája vetekszik. Ez utóbbi müvében a kulturális jelenségeket is számba veszi a történeti és etnográfiai kérdések tisztázásánál. A Zichy-féle expedíció tagjaiként az osztjákok közt végzett vizsgálatainak eredményeit a magyar halászat eredetének felderítéséhez használta fel. Sokat foglalkozott a sámánizmussal is, erről azonban csak egy rövid tanulmányt publikált, a halál megakadályozta a gyűjtött tudományos anyag alai- pos feldolgozásában. u* — Magyar bélyeg-kiállitós Franciaországban. A Francia—Magyar Társaság és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége április 6-án a franciaországi Clichy-ben bélyeg-kiállitást rendezett, melyen magyar gyűjtők mutatták be legszebb francia gyűjteményüket. • v* —3,300 óvoda Magyarországon. A Művelődésügyi Minisztérium most nyilvánosságra hozott statisztikája szerint Magyarországon 3,303 óvoda működik, ezekben 196,973 kisgyermeket gondoznak. Az óvodák pedagógusainak, gondozónőinek száma 10,788. Jelenleg az óvodás-korosztályokba tartozó gyerekek 52,1 százaléka jár óvodába. Jól halad a kelenföldi lakótelep harmadik ütemének építése Augusztus elején kezdték meg a kelenföldi lakótelep harmadik építkezési szakaszában az első lakóház szerelését. Ma már 4 tízszintes 289 lakásos építmény tető alá került, megkezdték a belső szerelési munkákat. Az ötödik hasonló ház ötödik szintjén szerelik a panelleket, és mellette készül egy újabb 240 lakásos épület is. A tervek szerint a harmadik ütem első lakásait az első negyedév végén adják át a lakóknak. A 43. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói tartják a tervezett ütemet Budapest egyik legnagyobb építkezésén. — Képünk: Szerelik az ötödik lakóház ötödik szintjét
