Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-02 / 18. szám

VESZÉLYBEN ALKOTMÁNYOS JOGAINK Fogadott hazánk, az Egyesült Államok mély válságban van. A válságot a vietnami háború, a fehérek és feketék közti ellentét, a dollár értékének ingadozása, a 30 millió nyomorban élő amerikai helyzete okozza. Ez a helyzet megkívánja, hogy a válság megoldását célzó ! javaslatokat a~ leghiggadtabban vitassuk meg. Ezt csak demok­ratikus légkörben, az alkotmányban biztosított jogaink érvé- nyesitésével, a szólásszabadság igénybevételével érhetjük el. A demokratikus légkört, alkotmányos jogainkat veszélyez­teti a szenátus két bizottsága: a Belügyi Biztonsági Albizottság (Internal Security Sub-Committee) és a Szenátus Állandó Vizs­gáló Bizottsága, valamint a képviselőház Ámerika-elienes Ak­tivitásokat Kivizsgáló Bizottsága. Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet az ország lakosai­hoz intézett feliratban dr. Benjamin Spock, gyermekgyógyász és békeharcos, dr. Rév. Martin Luther King J. (aki halála előtt jóváhagyta a feliratot), Rev. John C. Bennett, a Union Theolo­gical Seminary elnöke, Roger Baldwin, a Civil Liberties Union egyik alapitó tagja, Maurice Eisendrath, az American Hebrew Congregation elnöke, Robert K. Hutchins, a Center for the Study of Democratic Institutions elnöke. E kimagasló egyének felhívásukban elitélik a kongresszus fentnevezett bizottságainak tevékenységét, mellyel "vizsgálat" alá veszik azokat a szervezeteket és egyéneket, melyek és akik bírálni merik a kormány intézkedéseit. A "kommunizmus" bélyegét nyomják rá mindazokra, aki­ket el akarnak némitani. E bizottságok tevékenységükkel az 1950-es években létrehozott McCarthy-féle fasiszta légkört próbálják visszahozni. A veszélyt csak úgy háríthatjuk el, ha minden szervezet, mely szivén viseli az amerikai alkotmányt, minden egyén, aki tiszteletben tartja fogadott hazánk alapvető' törvényeit, hala­déktalanul a legélesebben tiltakozik képviselőinél és szená­torainál a fenti bizottságok tevékenysége ellen. 150,000-en követelik N.Y-ban “Vessünk véget a háborús őrültségnek — MOST!” Coretta King felolvassa dr. King; vietnami tízparancsolatát. — New York bojkottálja a “Loyalty” felvonulást A HADVEZETŐSÉG EGYRE NÖVEKVŐ HATALMA Már Eisenhower elnök figyelmeztette az országot a "mo­nopolisták és a hadvezetőség" egyre növekvő erejére. Ezúttal McCarthy szenátor hangsúlyozza ki: "nemzetünk minden életmegnyilvánulására kiható, egyre erősödő, önálló katonai inézmény" fejlődik ki a szemünk láttára. Ez a katonai intézmény az ország legnagyobb "vevője", mely évente 45,000 millió dollár értékű árut (fegyvert, stb.) vásárol. A hadvezető­ség százmillió dollárokat utal ki egyetemek részére és igy be­folyásolja azok ténykedését. Meg kell akadályozni a hadvezetőség egyre gyorsabban növekvő erejét, befolyását és hatalmát. Ha ezt nem tesszük meg, akkor csak idő kérdése, hogy a katonai hatalom hivata­losan is átvegye az Egyesült Államok ügyeinek intézését. ÜNNEPELJÜK MÁJUS ELSEJÉT "A családi kötelék után a munkások közti nemzet­közi kapcsolat a legszorosabb" — Abraham Lincoln. 1886. Általános sztrájk országszerte. A munkások követe­lik a munkaidő napi nyolc órára való leszállítását. Nagy tün­tetés Chicagóban. Felbérelt provokatőrök bombát dobnak a rendőrök soraiba. Széjjelverik a tüntetést. Sok embert letar­tóztatnak. Többet kivégeznek. Igy született meg Május Elseje itt az Egyesült Államok­ban. Azóta évről évre a világ minden részében, a "szabad vi­lág" munkásai tüntetnek e napon és követelik panaszaik orvos­lását, a szocialista országok munkásai pedig szemlét tartanak az uj társadalmi rendszert építő seregek fölött. 1963 május elsején az egész világ dolgozói a kapitalista, a szocialista és az úgynevezett harmadik világ országainak munkásréga, egyöntetűen követelik a vietnami háború felszá­molását. Az Egyesült Államokban követeljük, hogy a háborúra el­pocsékolt hatalmas összegeket a nyomor elleni harcra fordít­sák. NEW YORK, N. Y. — Té­vedtek azok, akik attól tartot­tak, hogy Johnson elnök “bé- ke”-javaslata károsán fog hat­ni a békemozgalomra és csök­kenti azok számát, akik azon­nali békét követelnek az ápri­lis 27-én tartandó tüntetésen. Népvándorlás Déli 12 órakor indult el a menet a Central Park nyugati és keleti oldalairól, a Sheep Meadow irányába. De már órákkal a menet elindulása előtt a környék földalatti ál­lomásairól szakadatlanul öm­lött a tömeg és mindenki a szervezete részére kijelölt hely re sietett. Úgy tűnt, mintha a város minden lakosa részt óhaj tana venni a demonstrációban; olyan volt, mint egy népván­dorlás. Képviselve az ország keresztmetszete A szakszervezeti osztagban több ezer szakszervezeti tag, nők, férfiak fehér sapkában “Szakszervezeti tagok a béké­ért” felirattal a hatalmas me­net egyik legszinesebb oszta­gát képviselték. Ott voltak a közép- és felső iskolás diákok tízezrei, házi­asszonyok, anyák gyermekeik­kel, fiatalasszonyok csecsemő­ikkel a hátukon, akárcsak az indiánok vagy eszkimók. A cse csemők nem okoztak áthidal­hatatlan akadályt, sőt akik részt akartak venni, azokat még' sokkal súlyosabb okok sem tartották vissza. öröm volt nézni az orvosok, gyógyszerészek, ápolónők, kór­házi alkalmazottak menetét. Lélekemelő hatást váltott ki, hogy a baloldal minden rétege (kivéve a trockistákat, akik kü­lön tüntetést tartottak) ott volt a menetben. A Women Strike for Peace több ezer támogatója a tünte­tés egyik legélénkebb osztagát képezte. Harlemből a négerek ezrei csatlakoztak a tüntetéshez h Sheep Meadow területén. “Mit akartok?” — kérdezte az egyik lelkesítő felkiáltások­ra buzdító egyén. Folytatás a 4-ik oldalon) New York, N. Y. — Ezer városi rendőr behatolt a lá­zongó diákok által elfoglalt Columbia Egyetem öt épüle­tébe és erőszakkal eltávolította onnan az egyetemi hallga­tókat. Azokat a diákokat, akik ellenálltak, vas-bilincsek­kel brutálisan agyba-főbe verték a rendőrök. 250 diákot letartóztattak és többeket kórházba szállítottak. Az egyetem vezetősége elvetette a tanári kar béke­javaslatát. Albany, N. Y. — Rockefeller, New York állam kormányzója csatlakozott azokhoz a politikusokhoz, akik pályáznak az el­nökjelöltségre. • Ankara, Törökország fővárosában ezrek tüntettek. Követel­ték az amerikai csapatok kivonását az országból. e Saigon. — Az amerikai hadvezetőség szigorú cenzúrát ren­delt el. A Quangtri tartományban folyó harcokról nem szabad az ott lévő újságíróknak semmit sem jelenteni, amit a katonai hatóságok nem hagynak jóvá. Azoktól, akik megszegik a ren­deletet, visszavonják az újságírói engedélyt. Washington, D. C. — Dr. Abernathy vezetésével 150 tagú bizottság tárgyalásokat folytatott a Johnson-kormány földmű­velési, belügyi és munkaügyi minisztereivel az ország 30 millió szegénye érdekében. A miniszterek Ígérték, hogy tiz napon belül választ adnak a beterjesztett javaslatokra. • Washington, D. C. — A többszázezer példányban megjelenő “Look” folyóü-at vezércikkében kijelentette: “Valljuk be: hi­bát követtünk el, hogy beavatkoztunk Vietnam ügyeibe. Ha­zánk legégetőbb feladata az, hogy minél előbb helyrehozzuk ezt a hibát, békés megoldást találjunk és ezzel megmentsük AMERIKÁT.” “MUNKÁT A MUNKAKÉPESEKNEK, TISZTESSÉGES MEGÉLHETÉST A MUNKAKÉPTELENEKNEK” EZZEL A JELSZÓVAL SZERVEZIK A SZEGÉNYEK MENETÉT. — AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBŐL TÜNTETŐ MENETBEN VONULNAK A SZEGÉNYEK A FŐVÁROSBA Rev. Ralph Abernathy, aki a meggyilkolt Rév. dr. Martin Luther King után átvette a Southern Christian Leadership Conference vezetését, kijelen­tette, hogy a Szegény Embe­rek Kampányá-t még nagyobb méretekben szervezik, mint ahogyan eredetileg dr. King ter vezte. A szegények legha­talmasabb kampányát megelő­zőleg, az egész országban szá­mos városban tartanak gyűlé­seket és felvonulásokat. A déli államokban öszvérek­kel hajtott szekér karaván in­dul Washingtonba, mely egyik államból a másikba halad és amelyhez utközhen csatlakoz­nak a szegények. Bostonban és Chicagóban is lesznek nagy­gyűlések és onnan is karavá­nok indulnak a fővárosba. A karavánok útközben megáll­nak. gyűlést tartanak és a csat­lakozókkal növelik soraikat. A déli államokból a szekeres me­neten kívül buszkaravánok is indulnak. A Szegény Emberek Kampánya hivatalosan április 29-én, hétfőn kezdődött, május' egész hónapjában gyülekeznek a különböző delegációk, felvo­nulások Washingtonban, ahol május 30-án országos tömeg- (Folytatás a 8-ik oldalon) Vol. XXII. No. 18. Thursday, May 2, 196^ J7^^MERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 18*9, at the P.O. of N.Y., N.Y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom