Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-11 / 2. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January if. 1968 Békét követel Dél-Vietnam 17 katolikus püspöke Terjed a mozgalom az amerikai megszállók ellen SAIGON. — "Nem maradhatunk tovább szótlanul. Fel kell emelnünk szavunkat a békéért. MOST kell békét teremteni szerencsétlen hazánkban. Ezért követeljük Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését." így hangzik Dél-Vietnam 17 katolikus püspökének felhívása. A katolikus püspökök négy oldalas nyilatkozatukban VI. Pál pápát idézték és rá hivatkoztak, majd igy folytatták: "ISTEN NEVÉBEN VESSÜNK VÉGET A HÁBORÚNAK!" RÖVIDHÍREK Washington, D. C. — Eugene McCarthy szenátor elhatározta, hogy részt vesz a New Hampshire állami előválasztásokban. • Genf. — Egyes jelentések arról számolnak be, hogy a bolíviai kormány hajlandó Jules Regis Dehrayt, Che Guevara, meggyilkolt gerilla harcos kollégáját szabadon bocsátani, ha Castro kiengedi Huber Martis ezredest a börtönből. • Kinshasa, Kongó. — Egyetemi diákok “Menj haza!”, “Elitéljük az Egyesült Államok bűneit a vietnami nép ellen!” felkiáltásokkal fogadták az ott látogató Humphrey alelnököt. • Havanna. — 300 delegátus vesz részt a kubai kormány által szervezett kultur-konferencián. Az Egyesült Államokat öt delegátus képviseli Ralph Featherstone vezetésével. • Chicago, III. — A város 22,000 tanítója elvetette a Közoktatási Bizottság bérjavaslatát és elhatározta a sztrájkot. • New York, N. Y. — A didergő lakók ezrei emeltek panaszt a háziurak ellen, mert lakásuk Hitetlen maradt. A város lakásügyi hivatalában elhelyezett 50 telefon képtelen volt a hívásokat elég gyorsan felvenni. • Detroit, Mich. — A négy nagy autóvállalat fölemelte az autók árát 23—32 dollárral, azzal az ürüggyel, hogy védő-övek kötelező beszerzése tette ezt-szükségessé. 4\WlVWk\\\NVV\\».\V\\%\\\V3t\VVV».VV\V\3«: “Tovább folytatjuk a békéért folyó küzdelmünket” - dr. Spock (Folytatás az első oldalról) Ezrek sorakoztak fel a vádlottak támogatására Bár a sorozás elleni felhivást 2,000 amerikai tudós irta alá, csak a fenti öt ellen indítottak bírói eljárást, ami azt jelenti, hogy a mozgalmat igy próbálják elfojtani. Ennek azonban éppen az ellenkezője történik. Louis Kampf, a sorozás elleni mozgalom egyik vezetője kijelentette: “Minden támogatást megadunk azoknak, akik ellen a szövetségi kormány eljárást indított, mert ellenzik a fiatalok sorozását. Ha őket elitélik, minket is el kell itélniök. Ha őket börtönbe vetik, mi helyükbe lépünk és folytatjuk a harcot mindaddig, amig véget nem vetünk az erkölcstelen háborúnak.” “Nem nézzük karba tett kezekkel, miként folytatja kormányunk ezt a barbár és erkölcstelen háborút. A háború alkotmányellenes, a mi cselekedetünk törvényes.” “Meggyőződésünk, hogy ha felrázzuk az amerikai nép lelkiismeretét, a nép követelni fogja, hogy az ország hozza helyre a szörnyű tévedést, amit Vietnamban elkövettünk.” Az ország összes békeszervezetei felsorakoznak dr. Spock és társai támogatására. Számos akciót terveznek a lakosság mozgósítására, hogy visszaverjék a szövetségi kormány támadását. A nyilatkozat egy másik részében ostorozták a Thieu-kormányt és mondották: "Hogyan lehet béke, ha a hatalmon lévők között korrupció, kétszínűség és züllöttség uralkodik?" DANANG. — A rendőrség letartóztatott többszáz tüntető parasztot, akik követelték Dél- és Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését és az amerikai csapatok kivonását az országból. Hírek arról számolnak be, hogy "suttogó kampány" van terjedőben Dél-Vietnamban az amerikai hadsereg ellen. i: ferfikg ALKONYA Mint minden élőlénynél, az embernél is jól elkülöníthető egymástól a fejlődés, a kibontakozás, valamint a “visszafejlődés”, az elcsendesedés életszakasza. E két, alapvetően különböző életszakaszt — a biológiai, az életteni és a lelki folyamatokban bekövetkező változások miatt — “átmeneti” életszakaszoknak nevezzük. Tapasztalati tény ugyanis, hogy ilyenkor a szervezet működésében korábban kialakult harmonikus egyensúly — átmenetileg — fellazul. Ez a magyarázata annak, hogy ezeket az átmenet*! életszakaszokat az emberek egy része válságokkal tarkítva éli át. A férfikor alkonya is ilyen átmeneti életszakasz. A biológiai-testi változások közül a legszembetűnőbb a nemi képesség hanyatlása, egyszer lassúbb, máskor gyorsabb ütemü elcsendesedése. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ennek a hanyatlásnak az ideje nem határozható meg pontosan, naptári kor szerint.Csupán hozzávetőleg állíthatjuk, hogy az ötvenedik és a hatvanadik életév közötti időszakra esik, de nem ritka az sem, hogy ennél is magasabb életkorban következik be. A “tünet” hátterében bonyolult idegrendszeri, hormonális és más, a szervezetben lejátszódó folyamatok húzódnak meg, és ez teszi érthetővé, hogy az átalakulás lényegét nem csupán a nemi hormonok termelődésében bekövetkező változások adják, hanem a lelki élet uj, korábban nem tapasztalt jelenségei is. Ezek közül minden bizonnyal az a legjelentősebb, hogy a kritikus kort elérőnek “tudomásul kell vennie”, miszerint* a férfi és a nő közötti természetes, biológiai célszerü- ségti, de ugyanakkor az egyéni örömszerzést is szolgáló kapcsolat létesítésének lehetősége — számára megszűnőben van. Bár sokan vannak, akik — mire ehhez az életszakaszhoz eljutnak — az egyéni örömszerzés sok-sok más formáját is megismerve, az irodalom, a művészet valamelyik ágának aktiv vagy passzív művelése, esetleg valamiféle “hobby” gyakorlása közben, jóval könnyebben veszik tudomásul a változást, mégis előfordulhat, hogy ilyen korú férfiak újabb és újabb kapcsolatok létesítésének kri- tikátlan hajszolásával igyekeznek ismételten “brcbára tenni” szervezetüket, s ezzel egyre szomorúbb — nemegyszer nevetséges — helyzetekbe sodorják magukat. Az egyén életének rendje, a családi élet harmóniája, az a körülmény, hogy a házastársak közötti kapcsolatot nemes és finoman árnyalt emberi érzelmek alapozták meg, nagyban megköny- nyiti az ilyen korú férfi helyzetét. Ilyenkor, a “férfiúi képességek” végső biológiai és emberitársadalmi értelmét megtestesito családon belül, a gyermekek életének egészséges alakulása, a feleség szerető megértése a legbiztosabb alap, amelyre támaszkodva, elkerülhetők a válságok. Kedvező feltételek mellett is a vérmérséklet és egyéb egyéni adottságok szabják meg, ki hogyan ARANY-DIPLOMÁT KAP DR. SZENTGYÖRGYI Józan Sándor, a Magyar Népköztársaság washingtoni ügyvivője 1968 január 5-én adta át a Budapesti Orvostudományi Egyetem arany-diplomáját dr. Szentgyörgyi Albert Nobel-dijas kutató tudósnak. A nagytekintélyű és világhírű professzor orvossáavatásának ötvenedik évfordulójára kapta a tudományos munkásságát elismerő diplomát, Dr. Szentgyörgyi professzor 1947 óta él az Egyesült Államokban s jelenleg Woods Hole-ban (Mass.) az Institute for Muscle Research kutatóintézet igazgatója. Tudományos kutatásai jelenleg az emberiség egyik legfélelmetesebb betegségének, a ráknak gyógyítására terjednek ki. Mind a lap szerkesztőbizottsága, mind az olvasók nevében mi is köszöntjük dr. Szentgyörgyi Albert professzort, egészséget, sikert kívánunk áldozatos munkájához. “számol le” a megmásíthatatlan ténnyé!. Általános tapasztalat azonban, hogy — szinte kivétel nélkül — minden férfi kisebb-nagyobb kedvetlenséggel vagy éppen lehangoltsággal veszi tüdo- másul a változást. Emellett nemegyszer a testi folyamatokkal közvetlenül összefüggő lelki jelenségek is fellépnek ebben az életszakaszban. Noha ezek a kisérő jelenségek férfiaknál sohasem olyan élénkek és feltűnőek, mint a nők egy részénél, felléptükkel mégis számolni kell. Ezek között a legkinzóbb a hangulat ingadozása: ilyenkor fokozott a készség az elkedvetlene- désre, a letörésre, a jövő borúlátó megítélésére. Előfordul, hogy az ilyen korú férfiak bizonytalanokká válnak a társadalomban betöltött helyük megítélésében, értéküket hajlamosak alábecsülni, és az is belső vívódáshoz vezet náluk, hogy munkateljesítményük többé nem lesz olyan, mint volt. Mindez azért van, mert* a teherbírásukban, teljesítményükben — ebben az időszakban —- esetleg valóban jelentkező kisebb eltéréseket tulártéke- lik, jelentéktelen — de korábban nem tapasztalt — fáradékonyságukat mint az “öregség” váratlanul megjelent*, nyomasztó és fenyegető tünetét könyvelik el. Részben oka, részben következménye az említetteknek, hogy a kritikus korba lépők többet foglalkoznak önmagukkal, több energiát és időt szentelnek testi-lelki történéseik megfigyelésének, érdeklődésük a külső dolgokról inkább önmaguk felé fordul. Mi a teendő ilyenkor? Ha egyáltalán beszélhetünk általános érvényű tanácsokról, azokat két csoportra kell osztani: 1. Az egyén számára az a legfontosabb, hogy még idejében vegye tudomásul: a testi örömök megszerzésére irányuló képesség véges. Nohá vitathatatlan, hogy ezek az örömök az ember életében — egyéni szempontból is — igen lényeges helyet töltenek be — mégsem szabad elfelednünk: az emberi idegrendszer magasfoku fejlettsége arra is lehetőséget ad, hogy fiatalabb korbán a testi örömök mellett, később pedig azok helyett olyan örömöket tanuljunk meg értékelni, mint például a könyv, a zene, a segités más ember gondjainak enyhítésében stb. Tudni kell ezenkívül, hogy az említett kisérő jelenségek mulóak, s megszűnésük után a teljesítmény inkább fokozódik: a lehiggadt ember bölcsessége sok-sok értékes alkotást eredményezhet. Ha a kisérő jelenségek — esetleg — kinzóbbak kissé, az orvos gyakran már megnyugtató szavaival is segít de gyógyszerek adásával is megkönnyítheti az átmenet nehézségeinek elviselését. 2. A környezetet az emberi segíteni akarásnak, a humánumnak kell vezérelni mindenkor, de különösen a “férfikor alkonyát” élő emberek iránti magatartásában. Dr. Drietomszky Jenő KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MÁS IS TANULHAT BELŐLE! J
