Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-11 / 15. szám

Vol. XXII. No. 15. Thursday, April 11, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397,

egész világ gyászolja a meggyilkolt dr. Kin get

Lázonganak országszerte a felháborodott és elkeseredett négerek. Állami és szövetségi katonaság elfoglalja Washingtont, Chicagót, Baltimoret, Pittsburghot és számos más várost. — A halottak száma 30, a sebesülteké és letartóztatottaké több ezer

RÉV. MARTIN LUTHER KING

(1929 jan. 15 — 1968 ápr. 4)

Meghalt a XX. század prófétája.

Meghalt a XX. század legkimagaslóbb népvezére.

Merénylő golyója oltotta ki életét annak a humanistának, aki igy prédikált híveihez, miután a fehér fajgyűlölők megöltek négy néger gyermeket:

"A jelen sötétsége nem szabad, hogy eltérítsen bennünket fehér embertársaink szeretetétől."

Rev. King átérezte a néger nép szenvedését, a néger nép ellen elkövetett bűnök sorozatát. Látta a mai társadalmi rendszer rákfenéjét: a fajgyűlöletet. Szava kristálytisztán csengett a néger gettók milliói között:

"A mi utunk nem a lázadás útja. A mi utunk nem a meghunyászkodó esdeklés útja. A mi utunk a békés ellenállás útja."

Dr. King rámutatott a mai társadalmi rendszer rákfenéjére: az embertelen vietnami háborúra.

Dr. King lassan, lépésről-lépésre, hosszú időn át, meggyőződött arról, hogy a vietnami háború erkölcstelen, embertelen és szükségtelen emberirtás.

De amióta ez a meggyőződés megérlelődött benne, állandóan, következetesen, tántorithatatlanul és bátran, minden akadályt legyőzve, követelte a háború azonnali felszámolását.

Igy beszélt:

"A politikai események ezen esztendejében tudomására kell adnunk mind a demokratáknak, mind a republikánusoknak és az Egyesült Államok elnökének: nem szavazunk azokra, akik karba tett kezekkel nézik, miként ontják vérüket az amerikai ifjak tízezer mérföldre hazánk határaitól; miként gyilkoljuk le a vietnami népet, rr-aly oly hősiesen küzd szabadságáért, függetlenségéért."

Ez volt Rév. Martin Luther King Jr. "bűne."

Szerette az emberiséget.

Szerette embertársait, fehéreket s színeseket egyaránt.

Elítélte a fajgyűlölőket.

Kíméletlen és megalkuvást nem ismerő harcot folytatott a háborús uszitók ellen.

Prófétai meglátással szinte érezte idő előtti halálának közeledtét.

Igy szólt a meggyilkolása előtti estén:

"Szeretnék hosszú életet élni. De ez most már nem fontos. A fő, hogy Isten igéjét, Isten akaratát teljesítsem. Megengedte Ő, hogy a hegy ormára lépjek és lássam az ígéret Földjét."

"Lebet, hogy én nem megyek oda veletek, de biztosit- lak benneteket, hogy népünk eljut az ígéret Földjére."

"Ma boldog vagyok. Semmi, de semmi nem okoz aggodalmat nekem. Nem félek egyetlen embertől sem. Láttam szemeimmel az Ur jövetelét." Igy szólt Rév. Martin Luther King, Jr.

Pár órával később Rev. King szava örökre elnémult.

De nem! Rev. King szava most, hogy eltávozott az élők sorából, még hangosabban cseng. Hallja azt nemcsak a 22 millió néger embertársunk, nemcsak fogadott hazánk 200 millió lakosa. Hallja azt az egész világ népe. Egy hidrogénbomba robbanása nem ütött volna mélyebb sebet az amerikai társadalom testében, mint a merénylő fegyverének dördülése. Rev. King meggyilkolása feltárta a társadalmunkat bomlasztó betegséget mindazok részére, akik kételkedtek abban, hogy ez az ország mély sebektől vérzik.

E sebeket csak úgy hegeszthetjük be, ha követjük dr. Rev. King magasztos példáját: harcolunk a fajgyűlölet minden megnyilvánulása ellen; orvosoljuk a néger ftéppel szemben elkövetett bűnöket, véget vetünk az embertelen vietnami háborúnak.

Mártir-halált halt dr. Martin Luther King, Jr. Fogadjuk meg ravatalánál: követjük példádat és nem nyugszunk mindaddig, amíg az amerikai nép, az egész emberiség el rém jut az ígéret Földjére.

■—■■in......I«.............in i'—i 11111111111 ■■imiii i iiiiiifTiiiiri

Az egész világ jóérzésü lakossága gyászolja a meggyilkolt néger polgárjogi vezért, dr. Rév. Martin Luther King Jr.-t.

NEW YORKBAN több mint 25,000 néger és fehér, férfiak, nők és gyermekek, vonult fel a Central Parkban, ahol Rockefeller kormányzó, Lindsay polgármester és mások méltatták dr. King önzetlen és önfeláldozó tevékenységét.

NEWARK, N. J.-ben több mint 30,000-en vonultak fel a város utcáin, megfogadva, hogy “tovább folytatjuk a harcot, ahol dr. King abbahagyta.”

Az ország összes városában a katolikus, református és zsidó templomokban milliók hallgatták mély bűntudattal a prédikációkat.

ATLANTA. Ga.-ban Rev. Ralph D. Abernathy, dr. King utódja, egy dr. Kinghez intézett “levél” formájában prédikált és többek között a következőket mondta:

“Mi itt elhatároztuk, hogy senki, de senki nem fog minket eltériteni arról az útról, melyen Te vezettél bennünket.”

Bizonyítókul arra, hogy e szavak nem üres frázisok, dr. King felesége nyilvánosságra hozta, hogy hétfőn ő halad a memphisi tüntetésben a sztrájkoló köztisztasági munkások élén meggyilkolt férje helyett.

★

Párizsban, Berlinben, Santiagoban, Rio de

Janeiróban, New Delhiben, Moszkvában és a világ minden nagy és kis városában a sajtó egybehangzóan a legelitélőbb hangon emlékezett meg a Nobel-békedijjal kitüntetett dr. King kegyetlen meggyilkolásáról. Feltették a kérdést: vajon milyen társadalom él az Egyesült Államokban?

WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök kirendelte a szövetségi hadsereget a lázongó négerek ellen. Péntek óta a kijárási tilalom értelmében este 4-től reggel 6-ig tilos az utcán járni. A lázongok több utcatömböt lángba borítottak, sok üzletet kifosztottak. A zavargások a Fehér Ház közvetlen közeiéig terjedtek

Hasonló lázongás tört ki Chicagóban, Pitts- burghban, Baltimoreban, Oaklandban, Joliet, Ill.-ban, Detroitban, Mobile, Ala.-ban, Albion, Mich.-ben és számos más nagy és kis városban.

E sorok Írásakor a lázongásokban 30 négert lőttek agyon a városi és állami rendőrök, valamint a kirendelt állami és szövetségi katonák. A sebesültek száma egyedül Chicagóban meghaladja az 500-at és a letartóztatottaké ugyancsak egyedül Chicagóban, 1,200-at.

Jellemző a néger nép nyomorúságos helyzetére, hogy a pittsburgh-i Hill kerületben lakó négerek között a munkanélküliek száma négyszer akkora, mint a város fehér lakosainak sorában.

“HÁNY EMBERNEK KELL MÉG ÉLETÉT ADNIA?” - MRS. KING

MEMPHIS, Tenn. — “Hány embernek kell még életét ad-j nia, hogy olyan társadalmi rendszert teremtsünk, mely-í ben minden ember egyenlő, melyben nem lesznek éhes gyermekek, munkanélküliek és mely nem ismeri a háború borzalmait?” — mondotta többek között Coretta King, a legyilkolt néger vezér felesége a Memphis-i Városháza előtt egybegyült 40,000-es tömegnek, mely követelte Henry Loeb polgármestertől a városi köztisztasági munkásai jogos követelésének teljesítését.

A tömeggyülés előtt a tüntető tömeg a néger negyed-* bői, a Fő utcán keresztül vo-j nult a Városháza elé.

Ott volt a menetben Walter Reuther, az autómunkások országos elnöke, Jerry Wurf, a State County and Municipal Workers Union országos elnöke, dr. Benjamin Spock a békemozgalom egyik kimagasló vezetője, Charles S. Cogan, a tanítók szakszervezetének országos elnöke, Harry Van Arsdale, a N. Y.-i Munkás Tanács elnöke, számos képviselő, városi tanácsos és különböző szakszervezetek vezetői.

Jeruzsálem. — A Holt-tengertől 18 mérföldre déli irányban izraeli csapatok behatoltak Jordán területére. Az izraeli hadvezetőség azzal magyarázta a legújabb támadást, hogy arab terroristákat vett üldözőbe.

Moszkva. — Útban van a “Luna 14” űrhajó a Hold felé. Terv szerint szerdán ér a Holdhoz, s miután azt körülrepüli, visszatér a Földre. Ez lesz az első kísérlet, hogy Hold körül repülő űrhajót visszahoznak a Földre.

DR. MARTIN LUTHER KING ÉLETE ÉS MUNKÁJA

Atlantában született, 1929] január 15-én. Neve eredetileg mint édesapjának, Michael Lu-Í ther King volt, de az apa mind kettőjük nevét törvényesen aj protestáns vallásujitó tisztele-; téré Martin-ra változtatta. Dr. j King apja az atlantai Ebenezer1 Baptista teipplom lelkipászto-,

ra volt és fiát is vallásos szellemben nevelte. A fiatal Martin Atlantában a néger Morehouse College hallgatója volt és már egyetemi tanulmányainak első évében elhatározta, hogy a lelkészi pályát választja. Apja templomában, 1947- ben avatták pappá.

Évekkel később, ebben a templomban mondotta el a következő szavakat:

“Amerika, letértél az egyenes útról. Lábbal tiprod 19 millió felebarátodat. Minden ember egyenlőnek született. Nem csupán egyesek. Nem (Folytatás a 6-ik oldalon)

Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.