Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-04 / 14. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 4, 1968. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Tanulság az uj nemzedéknek VANCOUVER, B. C. — Az elmúlt 50 év nagyon rövid idő a világ történelméhez viszonyítva. Több . millió ember fegyverrel a kezében, életét áldozta azért, hogy az utánunk jövő nemzedéknek öröksé­gül hagyhassa a világszabadságot megvédő szocia­lizmust. Nagy árat fizetett a forradalmi hadsereg, hogy ezt a féltve őrzött kincset megvédje. De nem volt hiábavaló és ötven év elteltével bevehetetlen bástyája lett a szocializmusnak. 1917-ben az akkori kapitalisták rendszerét fenekestül felforgatta ez a gyerekcipőben járó szocializmus. Ma ez a szu-ette kapitalista rendszer csak milliók legyilkolása árán képes fenntartani önmagát. Megáll az ember esze, ha elgondoljuk, hogy annak az országnak a fiai gyilkolják parancsszóra Vietnamban a szabadsá­gukért küzdő hazafiakat, amely ország szimbólu­ma volt 150 éven át a világ szabadságszerető né­peinek. Az amerikai nép nem tiltakozhat majd a világ népeinek bírósága előtt, hogy nem tudta, hogy a Johnson-kormány ártatlan embereket gyilkoltat meg 11,000 mérföldre az amerikai partoktól. Ez­zel a piszkos háborúval az Egyesült Államok el­vesztette jó hirnevét és becsületét a világ népei szemében. Miért van mindez? Azért, hogy az amerikai fiuk elpusztuljanak a vietnami dzsungelekben? Hogy a feneketlen pénzeszsákok még nehezebbek legye­nek a háborús haszonból? A Pentagon, a Dupon- tok, a többi milliomosok a szabadság gyilkosai, akik saját országukban is végezni fognak azokkal, akik útjukban állnak, még több hatalomhoz jussa­nak? A novemberi választások alkalmával félre lehet állítani azokat, akik az országot ilyen helyzetbe sodorták és olyan embereket beválasztani, akik a nép érdekeit képviselik. Cselekedni kell, testvérek, mert holnap talán már késő lesz. Ma amerikai testvéreink vannak hi­vatva arra, hogy a világot megmentsék az elpusz­tulástól. A békedijas kanadai Pearson-adminisztráció sem békegalamb, bár annak szeretné magát feltüntet­ni. A kanadai nép nagyon hidegen fogadja, mert engedelme nélkül szállítja a bombák millióit an­nak az országnak, mely a vietnami nép ellen visel háborút. A két kivénült pártot félre kell állítani, testvé­rek, mert ha nem cselekszünk és nem élünk joga­inkkal, mi is olyan büntetést érdemiünk ki, mint az agresszorok. Küldjük a munkásnép fiait az or­szág vezetésébe a következő választásokon. A. C. Szerdi Március Idusa Magyarországon BUDAPEST. — Tudatom önöket, hogy 56 év óta most vettem részt először Magyarországon egy Március 15-i ünepélyen. Ezres tömeg állta körül a Petőfi-szóbrot, a Dunaparton. Többnyire fiatalok voltak ott. A katonabanda szép magyar nótákat játszott, többek között a Kossuth Lajos azt üzente c. dalt és még másokat, azután következett a szó­nok, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára, aki az ünnepi beszédet mondta. A márciusi ifjaknak, s a forradalom katonáinak örök; dicsőségéről, a szabadság eszméjét a szabad­ságharc leverése után is hiven őrző nép hősiessé­géről szólt, majd arról a szolidaritásról, amellyel szülőhazánk fiai a szabadságukért küzdő népek mellé álltak; a fiatal szovjethatalom megvédésé­ben több mint százezer magyar vállalt részt A jubileum alkalmából a Muzeum-kertben, a Kossuth Lajos téren, a II. kerületi Bem-szobornál és az 1848-as forradalom hőseinek valamennyi em­lékművénél, illetve emléktáblájánál is lerótták ke­gyeletüket a fiatalok. A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa nyilvános ünnepi tanácsülé­sen emlékezett meg 1848 márciusáról. 1848. március 15. százhuszadik évfordulója al­kalmából országszerte ünnepségeket rendeztek Taylor Szabó József A csillagászat és lapunk olvasói MIAMI, Fia. — Mindig nagy élvezettel olvastam természettudományi cikkeket. Most pedig különö­sen szeretem Schalk Gyula nagy hozzáértéssel megirt és könnyen érthető Írásait. Csodálkozom, hogy Paál Máthé kifogásolja a csillagászatról, föl­dünk szépségeiről egyszerű nyelvezettel és köny- nyen érthető cikkeket. Ugylátszik elfelejti, hogy az ember nemcsak kenyéren él. Szeretjük mi a politikai, gazdasági, társadalmi és humoros cikke­ket is. A Magyar Szó olvasóinak legnagyobb része közel félévszázada olvassa a lapot, illetve elődeit, minek révén megtanultunk egyet s mást. Most amikor már az atom — és űrkutatás — és hozzá­APRÓSÁGOK y Kovács Erzsi rovata < A A -A. .A. Aranyat-vasért Szeretnék kedves presidentünknek, a Lyndon- nak egy jó tanáccsal szolgálni. Nem akarom, hogy azt hiresztelje rólam, hogy mindig csak szidom, mindig csak kifogásolom, amit csinál. Hallom, hogy most megint bajban van a lelkem. A fő baja — szerintem — az, hogy igen rossz ta­nácsadói vannak. Különösen amióta Vietnamban háborúskodunk. A háború előtt azzal hencegett, hogy ebből az országból csoda országot csinál: “Great Society.” Most aztán már ott tartunk, hogy a kedves Lyndon már azt akarja, hogy a nadrág- szijat egy-két Íjaikkal huzzuk beljebb, mert nem jut mindenre — a háború miatt. De még ezenkívül is vannak bajok. Most az aranyfedezettel van baj. Hát ehhez nem sokat ér­tek, csak azt tudom, hogy kiviszik az országból a sok aranyat és azzal értéktelenedik a dollár. Hát ezt én már régen tudom. Nem kell ahhoz sok tudo­mány, csak el kell menni a supermarketba, ott mindjárt meglátszik, hogy a dollárért mit kaptunk egy-két évvel ezelőtt és mit kapunk ma. Hát ez bi­zony nagy baj. De ha a dollár értéke az aranytól függ, hát akkor adhatok a Presidentnek egy igen jó tanácsot. Szégyellem bevallani, de jól emlékszem az első világháborúra. Hát bizony a háború akkor is fel­emésztette az ország vagyonát és kellett Magyar- országnak az arany. Hát volt eszük az uraknak ak­kor is és tudták, honnan kell segítséget kérni. A sok buta néptől. Csináltak egy nagy akciót: “Ara­nyat vasért”. Mindenütt aranyat gyűjtöttek. Nagy szónokok kiabáltak minden utcasarkon és a nép bedobta a kosárba az aranyláncát, gyűrűjét és a magyar állam adott érte egy vasgyürüt. Büszkén viselték ám, mert az a vasgyürü azt jelképezte, hogy aranyat adott az illető a királynak, hogy győ­zelemre vihesse a szent háborút. Nekem nem volt arany-ékszerem, csak egy vé­kony kis aranyláncom, kis aranyszivvel, és egy kis tehetem — a szivcserék korát éljük — nem érdé* mes a tudományos cikkek elé gátat vetni. Lapunk olvasói nagyrésze idős ember, akik job­ban szeretnek olvasni természettudományi cikke­ket, mint elcsépelt politikai Írásokat. Különösen nem szeretjük, ha a Magyar Szó rovatirója pole­mizál polgári rovatirókkal. Nekünk, vénülőknek nem adatott meg a lehetőség magasabb tudomá­nyok elsajátítására, de hosszú ideje munkáslapot olvasva, nem vagyunk olyan naivak, vagy tudatla­nok, hogy ne értsünk meg ilyen cikkeket. Tehát ne fájjon a feje rovatirónknak emiatt. Hiszen apá­inktól úgy tanultuk, hogy a Föld lapos és egy nagy hal tartja, a hal néha megmozdul és az csinálja a földrengést. De hol vagyunk már az ilyen naiv elképzelésektől. Azóta igen sokat tanultunk és ép­pen a tudományos írások révén. Csak hadd írjanak a Schalk Gyulák és a többi hozzáértők a világegyetemről, a csillagászatról és sok mindenről, ami a tudományt előbbre viszi. Hiszen már majdnem a Holdon vagyunk. Az is érdekel. G. M. Kanadai olvasó véleménye a lapról NIARAGA FALLS, Ont. — A lapra vonatkozó­lag csak annjdt, hogy nagyon jól szerkesztik. Fi­gyelem a bírálatokat a hosszú cikkekre vonatkozó­lag, de én nem bánom akármilyen hosszú, csak tartalmas legyen. A kaliforniai útleírást, a csilla­gászati hosszabb cikkeket azért értékelem sokra, mert ritkán lehet olvasni olyan jó zamatos ma­gyar kifejezéseket, mint azokban. Részemről ez ugyanolyan érték, mint a tartalom. Kár volna nem folytatni tovább, mert a csillagokat én nemcsak nézni szeretem. Marad még a lapban másra is hely. Jó munkát a további sikerekhez. J. Cselényi aranygyűrűm, amin egy szem kis gyöngy volt. Bi­zony nem adtam volna azt a világért sem. Dehát szégyen volt vasgyürü nélkül járni. Szerencsére a nővérem az államvasutaknál dolgozott és ott min­denkinek kötelessége volt valamilyen aranyat vin­ni és hozott nekem egy vasgyürüt. Eldugtam a lán­comat, gyűrűmet és büszkén hordtam a vasgyürüt. Csak a (vesztett) háború után szedtem elő. Hát én azt tanácsolom a presidentnek, hogy csi­nálja ő is ugyanazt. Hirdessék az újságokban, a rádión, főleg a televízión, hogy adjanak aranyat a hazának, kapnak érte vasgyürüt. Meglátják, meny­nyi bolond akad, különösen azok közül, akiknek kevés aranyuk van, aki oda fogja dobálni az ara­nyat vasért. Akiknek sok az aranyuk, majd panasz­kodnak, hogy nekik csak gyémántjuk van, az nem jó erre a célra. Persze, van egy másik megoldás, mégpedig az, hogy szüntessük meg a háborút, kössünk békét, hozzuk haza a fiatal katonáinkat és meglátják, hogy aranyba fogják foglalni a Presidenten S RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA S ■ 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. | ■ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. J 9 Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- 9 g Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország 1 minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva * ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar és magyar-angol ZSEBSZmR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003 6 » AMERIKAI MAGYAR SZÓ *130 East 16th Street [New York, N. Y. 10003 t Tisztelt Kiadóhivatal! 1 I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve* I ■ küldök megújításra $..................-t. * , I [Név: ........................................................................., ICim:.........................................................................* » | Város: ....................................... Állam:............■ | ■ Zip Code:.............. I L-----------------------------------------------------------J

Next

/
Oldalképek
Tartalom