Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-28 / 13. szám

Thursday, March 28, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD BESZÁMOLÓ A BUDAPESTI KONZULTATÍV TANÁCSKOZÁSRÓL EGYSÉGRE VAN SZÜKSÉG. — ÜZENET A HARCOLÓ VIETNAMHOZ A budapesti Gellért Szállóban a kommunista- és munkáspártok tanácskozást tartottak. A konzultativ tanácskozás során a tárgyalóte­remben számos felszólalás hangzott el, azonkívül pedig a világsajtó képviselői előtt több kommunis­ta vezető nyilatkozott. A megnyilatkozásokból vilá­gosan kitűnt a közös célkitűzés: az egység erősíté­se, az imperializmus elleni összefogás és harc szük­ségessége. Harc az imperializmus ellen A nemzetközi imperializmusról szólva számos párt hangsúlyozottan kiemelte az Amerikai Egye­sült Államok imperialista politikai vonalvezetését. Az amerikai imperializmus igazi arca legsokolda­lúbban a Vietnam elleni agressziv háborúban jut kifejezésre. Érthető hát, hogy a konzultativ tanács­kozás valamennyi részvevője a leghatározottabban állást foglalt a vietnami nép igaz ügye mellett. Ez az egyetértő támogatás jutott kifejezésre ab­ban a szolidaritási üzenetben, amelyet a konzul­tativ értekezlet pártjai a Vietnami Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságához és a Dél-vietnami Nem­zeti Felsza'baditási Front Központil Bizottsága el­nökségéhez küldtek. (Ezt az üzenetet márc. 14-i lapszámunkban közöltük.) A baráti szolidaritást elsősorban Vietnammal kapcsolatban hanugsulyozták, de Vietnam mellett a világ egyéb veszélyeztetett övezetei is kellő meg­világítást nyertek a konzultativ találkozón. Az egy­ség megerősítésének igényét épp ezért Vietnam mellett a közel-keleti válsággócra és egyéb kriti­kus pontokra is kiterjesztették. A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtit­kára ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: “Egységre van szükségünk az ellenforradalom megállítására és arra, hogy a diktatúra helyébe demokrácia lépjen Görögországban, Spanyolor­szágban, Portugáliában és más országokban. Egy­ségre van szükségünk a nemzeti felszabadítás, a béke és a szocializmus érdekében.” A budapesti találkozó konzultativ jellegéből kö­vetkezik az eljárási módszer is, hogy valamennyi testvérpárt képviselője ismertette saját pártjának nézeteit a kommunista és munkáspártok nemzetkö­zi tanácskozásával kapcsolatban felmerülő problé- lákról, a többi párt delegátusai pedig meghall­gatták és mérlegelték azokat. A román és a sziriai küldöttség vitája E módszer az esetleges nézeteltérés lehetőségét sem zárja ki. Sajnálatos módon, erre is sor került. Feb. 28-án ugyanis a Sziriai Kommunista Párt és a Román Kommunista Párt küldöttsége között né­zeteltérés támadt. A Sziriai Kommunista Párt kül­dötte ugyanis bírálattal illette a Román KP politi­káját, amit annak képviselője visszautasított. Ezt követően a sziriai KP képviselője egyetértett az­zal, hogy töröljék a jegyzőkönyvből a román KP küldöttsége által kifogásolt részeket. A román de­legáció ezzel egyetértett és a konferencia tovább folytatta munkáját. Másnap, 29-én, azonban a román delegáció újabb instrukciókat kapott pártjától. Arra kérte az érte­kezlet részvevőit, hogy marasztalják el a Sziriai KP felszólalását. Jelezte, amennyiben erre nem kerülne sor, úgy a román delegáció elhagyja az üléstermet. Ez az indítvány bonyolult helyzetet te­remtett. Mivel azonban az általánosan elfogadott elvek szerint az értekezletnek nem célja, hogy bár­mely testvérpártot elitéljen, igy a Sziriai KP kép­viselőjének a jegyzőkönyvből törölt felszólalását sem lehetett elitélni. Több párt közvetítő jellegű javaslattal állt elő, mivel azonban ezt a román de­legáció nem fogadta el a felelősséget magára vál­lalva, elhagyta a konzutativ tanácskozást. A nagy tanácskozás előkészítése A konzultativ tanácskozó részvevői megállapítot­ták: “megértek a feltételek a kommunista és mun- iráspártofc magas szintű találkozásának létrehozásá­ra. Egyetértés tapasztalható abban is, hogy az érte­kezletre még ez év végén sor kerüljön, s annak színhelye Moszkva legyen. Megértést kell kialakí­tani atekintetben, hogy melyek legyenek a világ­tanácskozás céljai, napirendje, kijelölt, de módo­sítható dátuma, s az előkészítő munka módszere. Több párt delegátusa azt ajánlotta, hogy a világ­tanácskozás előkészítésére bizottságot hozzanak létre. Általánossá vált az a felfogás is, hogy a moszkvai értekezleten a világ valamennyi kommu­nista s munkáspártja képviseltetheti magát, sőt, an­nak előkészítésében is részt vehetnek. Az összehívandó moszkvai tanácskozás indokai­val és céljaival számos felszólaló foglalkozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezzel kapcsolatos véleményét Komócsin Zoltán adta elő. Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatai Hangsúlyozta, hogy a kommunista és munkás­pártok 1960. évi értekezlete óta csaknem egy év­tized telt el, s ezen idő alatt a világban figyelmet érdemlő változások történtek. Ez önmagában véve is indokolja a nemzetközi tanácskozás összehivását. A világ fejlődése azonban olyan uj problémákat is felvet, amelyekre korszerű választ kell adnunk, mert nem elégedhetünk meg a 8—11 évvel ezelőt­ti moszkvai nyilatkozatok idézgetésével. Ezeken túlmenően az újabb tanácskozás összehivását az is indokolja, hogy megítélésünk szerint — az 1957- es és az 1960-as moszkvai értekezleten kidolgozott fő irányvonal és alapvető elvi következtetés he­lyeslése mellett — az 1960-as tanácskozáson elfo­gadott nyilatkozat néhány vonatkozásban nem áll­ja meg a helyét. Ezek a jelenségek kétségkívül alkalmasak arra, hogy a moszkvai világértekezlet napirendjén sze­repeljenek. De számos más probléma is vitatéma lehet. Egyes felszólalók korunk valóságának mély­reható, sokoldalú tanulmányozását tartják szüksé­gesnek. Mások pedig hangsúlyozták, hogy az impe­rializmus elleni harcban a szövetségesek is fontos szerepet játszanak. A számba jöhető erőkkel kiala- kitandó akcióprogram koordinálása ügyében is sok vélemény hangzott el. A tanácskozás közleményt adott ki Befejezte munkáját és közleményt adott ki a kommunista és munkáspártok budapesti konzulta­tiv találkozója. A közlemény a többi között han­goztatja: “a konzultativ találkozó részvevői meg­állapodtak abban, hogy a tanácskozás előkészítésé­nek időszakára bizottságot hoznak létre mindazon kommunista és munkáspártok képviselőiből, ame­lyek abban részt kívánnak venni. A tanácskozás Előkészítő Bizottságát megbízták azzal, hogy vizs­gálja meg és általánosítsa a testvérpártok javasla­tait és a tanácskozásra vonatkozó egyéb anyago­kat; dolgozza ki a dokumentumtervezeteket és va­lamennyit terjessze a tanácskozás elé. A bizott­ság a fenti kérdésben kapcsolatot tart a testvér- pártokkal. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy maximális mértékben figyelembe vegyék a test­vérpártok valamennyi építő jellegű véleményét, kívánságát és közösen készítsék elő a nemzetközi tanácskozást. Az Előkészítő Bizottság székhelye Bu­dapest. A konzultativ találkozó szükségesnek tart­ja az Előkészítő Bizottság ülésének április 24-re való összehivását. Az ülés összehívására a konzul­tatív találkozó a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát kérte fel.” A közlemény befejező részében megállapítja: “a budapesti találkozón részt vett pártküldöttségek meggyőződése, hogy a kommunista és munkáspár­tok elkövetkező nemzetközi tanácskozása fontos szakaszt jelent majd az egész világ kommunistái­nak a marxizmus—leninizmus, a proletár interna­cionalizmus elvi alapján való tömörítésében s nagy lépéssel viszi előre valamennyi antiimperialista erő egyesítését." Mit tartalmaz Magyarország uj helységnévtára? Magyarországon a városok száma 68, a közsé­geké 3,178. Az ország legnépesebb települése Bu­dapest 1,967,582 lakossal legkisebb lélekszámú települése a Vas megyei Nemesnedves község 50 lakossal. Az ország legnagyobb kiterjedésű közsé­ge a Hajdu-Bihar megyei Ujhortobágy, határa 28,463 hektár, a legkisebb területű a Baranya- megyei Pusztakisfalu 40,25 hektáron. Az ország legmagasabban fekvő települése Mátraszentímre* 810 méterrel a tengerszint felett. Ezeket az ada­tokat közli a Magyarország uj helységnévtára, amely nemrég látott napvilágot Budapesten. A mostanit megelőzően 1962-ben jelent meg Helységnévtár. Azóta megszűnt 8 járás, 5 uj vá­ros alakult, egyesítés és városokhoz való csatolás révén megszűnt 29 község és 1 uj község jött lét­re. Jelenleg az. országgyűlési választókerületek száma 349, ebből 66 fővárosi. Magyar textiláruk az újvilágban Magyarország az elmúlt évben 1,6 milliárd de­viza-forint értékben szállított külföldi megrende­lőinek textilterméket. A kivitel körülbelül fele­fele arányban oszlott meg a szocialista és a tőkés piacok között. A magyar ipar növekvő mennyi­ségben szállította a textil- és konfekcióipar ter­mékeket legnagyobb export-piacára, a Szovjet­unióba. Amerikába — bár a magyar termékek vámtételeinél nem adják meg a legnagyobb ked­vezményt — mintegy félmillió dollár értékben szállítottak pamutszövetet és további nagyobb mennyiségre kaptak beviteli engedélyt. Kanadá­ban szintén tovább növekedett a magyar textiliák kereslete; az 1966. évi kétmillió dollárral szemben tavaly mintegy 3 millió dollár értékű magyar tex­til-árut vásároltak meg. A magyar külkereskede­lem Szingapúrban tranzit-raktárt létesített, ahon­nan gyorsan továbbíthatják az árut a távol-keleti piacokra is. Magyar müvek - külföldi kiadók Megduplázódott a kereslet a magyar irodalmi alkotások iránt Hat esztendő alatt megduplázódott a magyar szerzői jogok exportja — ez derül ki a magyar Szerzői Jogvédő Hivatal most elkészült mérlegé­ből. A hivatal—amely jelenleg a világ mintegy 800 jelentős kiadójával áll eredményes kapcsolatban — 1961-ben mindössze 152, 1967-ben pedig már 399 magyar irodalmi alkotás (könyv, színpadi mü, hangjáték, tv-produkció, báb-darab) külföldi kiadá­sára kötött szerződést. Ezen belül a nyugati orszá­gok kiadóival kötött szerződések száma az elmúlt esztendőben 181 volt. A lista szerint a Német Szövetségi Köztársaság kiadói negyven magyar müvet jelentetnek meg. Amerikai kiadókkal 13, angolokkal 7, osztrákokkal és hollandokkal 5—5 mü kiadására történt meg­állapodás. A szocialista országok közül Románia 66, az NDK 30, a Szovjetunió pedig 23 magyar szerző müvét kötői te le. A magyar hivatal eredményes munkát végzett tavaly annak érdekében is, hogy a külföldi szerzők müvei napvilágot láthassanak Magyarországon; összesen 593 külföldi szerző könyvének, színpadi és zenei müvének kiadási jogát vásárolta meg. A nyugati országokban élő szerzők müveinek ma­gyarországi kiadására 423, szocialista országok­ban élő szerzők müveinek megjelenésére pedig 170 szerződést kötött. A megnövekedett érdeklődéssel lépést tartva a Szerzői Jogvédő Hivatal egyébként három nyelven — franciául, németül és angolul — jelenti meg rendszeresen bulettinjeit. Ezek az ismertetők — amelyek a legfrissebb és legsirekesebb magyar színdarabokból és szépirodalmi, tudományos mü­vekből adnak ízelítőt — eljutnak a földkerekség valamennyi nagyobb színházához, ügynökségéhez és kiadójához. •★★★*★★*★★★***★★*-**★*■**★★★***★★★★★*★*★★★< A Magyar Szó tájékoztat az óhazáról, csatlakozzon Ön is az olvasók táborához! _______________z_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom