Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-14 / 11. szám
Thursday, March 14, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 VISSZAPILLANTÁS AZ 184S-AS FORRADALOMRA A forradalom szele viharzott át Európán és annak egymás után következő eseményei 1848 tavaszán felrázták évszázados tespedésükből a magyar nép millióit. Hosszú idő óta olyan történelmi esemény indult meg ezzel, mely Magyarország jövőjének kialakulásában is döntő szerepet játszott. Felismerte ezt Engels is, amikor “A Magyar Forradalomhoz” cimü müvének bevezetésében ezeket irta: “Ha van a magyar nemzet történelmében esemény, melyre büszkeséggel tekinthetünk vissza, bizonyára a márciusi forradalom az. S ha egy nemzet múltja feljogosít következtetésekre a jövőre vonatkozólag, ennek a forradalomnak nagyszerű harcaiból merítjük a reményt a jövőre.” Miután 1848 februárjában Párizsban, márciusban Bécsben kitört a forradalom, a Pozsonyban ülésező országgyűlés, mely hosszú ideje elodázta a Kossuth Lajos által benyújtott követelményeket, most hirtelen cselekedett. Ez akkor történt, miután Pesten Petőfi és társai gyújtó szavaival és vezetésével a lelkes fiatalság kikiáltotta a “12 Pontot” és megindította a magyar forradalmat, de különösen annak a “nyugtalanító” hírnek a hallatára, hogy Petőfi szervezi a parasztokat és azok felkelő seregben indulnak Pozsony felé. Órák alatt törvényt hoztak a feudális hübérrendszer megszüntetésére, az urbér, a dézsma, a robot eltörlésére és megszüntették a papságnak fizetendő tizedet is. A forradalmi fiatalság, diákok és munkások kiáltványa, a “12 Pont”, a következőket tartalmazta: “1. Kívánjuk a sajtószabadságot és a cenzúra eltörlését. — 2. Felelős minisztériumot Pesten. — 3. Pesti évi országgyűlést. — 4. Törvény előtti egyenlőséget. — 5. Nemzetőrséget. — 6. Közös teherviselést. — 7. Az úrbéri terhek eltörlését. — 8. Esküdtszéket képviselet és egyenlőség alapján. — 9. Nemzeti Bankot. — 10. A katonaság esküdjék fel az alkotmányra, a magyar katonákat hozzák haza, az idegeneket vigyék el. — 12. Uniót Erdéllyel.” Sokféle érdek egyesült Magyarország abban az időben egy évszázaddal maradt el az akkor már kapitalizmust építő nyugateurópai országok mögött. így még az uralkodó osztályon belül is akadtak olyanok, akik szerették volna az ország gazdaságát békés reformokkal és fokozatos törvényhozással modern alapokra fektetni. Szerették volna az intenziv földművelést bevezetni, a röghöz kötött jobbágyok helyett szabad parasztokkal kívántak dolgoztatni és a középkort céhrendszer helyett szabad ipart, gyárakat és bérmunkásokat akartak, mint a nyugaton. Ezek közé tartozott a főnemesi uralkodó osztályokból Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós. Mialatt a pozsonyi országgyűlést kiküldöttei, az elfogadott követelményekkel Bécs felé tartottak. Pesten megszervezték az első forradalmi szervezetet, kiszabadították a börtönből Táncsics Mihály radikális újságírót és szervezni kezdték a Nemzetőrséget a forradalom védelmére. A forradalmi fejlemények nyomán a bécsi udvar kénytelen volt a követeléseiket ideiglenesen elfogadni és Batthyány Lajos államfővel az uj magyar kormányt elismerni. Kossuthnak csak a pénzügyminiszteri tárca és Széchenyinek a közlekedési minisztérium vezetése jutott. A forradalom hibái A lelkesen megindult forradalomban azonban rövid időn belül nehézségek merültek fel, melyek a forradalom alapvető hiányosságaiból eredtek. A földnélkül parasztság joggal e’égedet’enkedett, mert a földbirtokoknak alig 30—35 százalékát osztották föl közöttük és többségüket a földesur ezután is kiszipolyozta. A földesurak viszont u^y érezték, hogy túl sokat vesztettek. Nem vonták be a forradalomba a nemzeti kisebbségeket. A szlovákok, a horvátok, a szerbek és a románok is jogokat követeltek maguknak, amiket a magyar uralkodó osztály nem volt hajlandó teljesíteni. A nincstelen parasztok és a kisebbségek panaszait a bécsi udvar aztán minden ei’ejével kihasználta és mikor alkalom kínálkozott, ellenforradalmi fegyveres erők megszervezésére használta fel. Bécs uszítására először Jellasics hovát bán szervezett ellenforradalmi csapatokat a Batthyánv-kor- mánv ellen 1848 nyarán. Ugyanekkor az ellenforradalom Európában mindenütt felülkerekedett. Délmagyarországról és Erdélyből is egyre szomorúbb hírek érkeztek, mert a bécsiek uszítására a szerbek és a románok is a forradalmi csapatok ellen fordultak. Az ellenforradalom nemcsak azért tudott tért hódítani, mert a földesurak továbbra is elnyomták a földnélküli és a kisebbségi parasztságot és követelték tőlük a hübért, hanem mert még Kossuth Lajos is, az országgyűlési ellenzék kimagasló alakja és később a szabadságharc szellemi vezére váltig a köznemesség érdekeit védte. Amikor a bécsi kormány katonai erővel próbálta visszaverni a forradalmat, Kossuthnak az országgyűlésen az volt a legfőbb gondja, hogy az úrbéri terhek megváltásáért a nemesség kárpótlást kapjon. Hiába volt Táncsics a parasztság szószólója, a szegény földművesek számára a forradalom Ígérete nem vált valóra. A forradalom előre vitte az országot Az 1848-as forradalom polgári forradalom volt és mint ilyen, haladó szellemű korszakalkotó megmozdulás, amely lehetővé tette Magyarországon A newyorki közjármű hálózat kiterjesztését javasolják A Metropolitan Commuter Transportation Agency a newyorki és környéki közjármű hálózat 10 évre szóló kiterjesztésének javaslatát nyújtotta át Rockefeller kormányzónak. A javaslat egy korábban és egy későbben kivitelezendő tervből áll. A korábbi terv kidolgozása és felépítése 1.6 milliárd dollárba kerülne, melyet részben a megszavazott állami transzportációs kötvényekből, a helyi közlekedési hivatal alapjaiból és részben szövetségi hozzájárulással finanszíroznának. A korábbi tervek a következőket foglalják magukban: Queens kerületben a Queens Boulevard földalatti meghosszabbítását, az expressz szolgálat kiterjesztését, a L. I. Railroad igénybevételével és a L.I. Express-W'ay mentén. Manhattan-ben a Second Ave. alatt uj földalatti megépítését, a 34. utcától a Bronx-ig, elágazással a 63. utcánál Queensbe és a West Side-ra. Bronx- ban uj expressz vonal építését, amely a Dyre Ave- nue-t és a Pelham Bay vonalat a Second Ave. földalattival kötné össze. 500 gyorsközlekedésü, hütött földalatti kocsi megvásárlását. Több más vonal meghosszabbítását, uj repülőterek építését Long Islandon és Rockland megyében és több helyen a környékeken közlekedési gócpontok felállítását. A program második fázisában a már meglévő vonalakat továbbfejlesztenék, a L. I. R R. vonalait modernizálnák és újabb ágazatokkal bővítenék. A város közepén esetleg mozgó járdákat is létesítenének. A SZOVJET ÍRÓKRÓL Többször említettük, hogy itt az U.S.-ban csak azokat a szovjet írókat és költőket szokták ünnepelni, csak azoknak könyveit (kevés kivétellel) kiadni, akiket propagandának használnak fel az U.S. ellen. Most a moszkvai Pravda ir néhányukról. Említi a nyugati sajtó hadjáratát Valery Tarsis dicsőítésére, aki Nyugatra távozott; csak akkor hagyták abba, amikor nyilvánvaló lett, hogy ez beteg idegzetű ember. Továbbá egy komolyabb tehetséget, Szol7enicsintv akiről elismeri, hogy ő korábban üldöztetést szenvedett. De — mondja — az iró s:ki- zcíréniás lett, egyensúlyát vesztett lélek, akinek rögeszméje, hogy csak a koncentrációs táborokról hajlandó irni, hogy bosszút álljon a korábbi szov- iet kormányon. Azután az itt korábban népszerüsi- tett Jevtusenko és Voznesenski költőket említi, akikkel legalább is egynivóju sok költője van a Szovjetuniónak. Nem kételkedik hazafiságukban, c’e fiatalságuknál fogva Írtak egyetmást, amit müveikből kiragadva a Szovjetunió ellen lehet felhasználni. (Hozzátesszük: amióta Jevtusenko verseit ilyesmire nem lehet felhasználni, azóta őt itt teljesen elhanyagolják.) ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! az akkor még haladást jelentő kapitalista rendszer kialakulását. Az országot visszamaradottságából nagy lépéssel vitte előre és megteremtette a további társadalmi és gazdasági fejlődésnek az alapjait. A magyar nép többsége tudta és átérezte a forradalom haladó jellegét, ezért pártolta lelkesen és hősiesen a forradalmat. Ezért tudtak a magyar áza- badságharc csapatai szembeszállni és tudták sikeresen visszaverni a császári csapatokat, még túlerővel szemben is. Végül az uj uralkodó, Ferenc József kénytelen volt az orosz cár fegyveres segítségét kérni a magyar nemzeti ellenállás leverésére. Az orosz-osztrák haderők végül véres harcok után, túlnyomó erővel megadásra kényszeritették a szabadságharc elszánt csapatait és igy Görgei 1849- ben, Világosnál letette a fegyvert. A további, tragikus események köztudomásúak. Több mint egy évszázad telt el azóta. A negyven- nyolcas forradalom eszméit a történelmi, gazdaiági és társadalmi fejlődés mai körülményeinek meg- felelőleg követi, alkalmazza és fejleszti tovább a jelenlegi Magyarország, ahol a költő szavai már nem a távoli jövőbe néznek, hanem a megvalósulás felé közelednek: “Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet...” MAGYAR MŰSOR A CLEVELANDI RÁDIÓN Leslie Kondorossy zeneszerző, a Clevelandi Amerikai Magyar Dalárda karmestere legutolsó európai körutazása alkalmával Amerika egyik legmagasabb nívójú rádióállomását, a clevelandi WCLV Fine Arts Station-t képviselte Európában. Megbízatása volt müsor-csere-program lebonyolítására európai rádió-állomások és a WCLV között. A budapesti rádióval is kötött csereprogram- adást. Ennek eredményeként a pesti adó három nagy tekercset küldött az 1966. őszi budapesti Zenei Festiválról. A programot először nov. 2-án közvetítették, amelyen a Budapesti Állami Kórus és a Hadsereg Központi Férfi Kórusa Bartók és Liszt-müveket adott elő a Magyar Állami Hangverseny Zenekarral, Ferencsik János vezényletével.- A második programot nov. 9-én sugározták, mely a Tátrai Vonósnégyes 20 éves jubileuma Volt. Haydn, Kodály és Beethoven müveket játszottak. Mindkét program Music From Hungary címmel ment. A program sikerét jellemzi, hogy januárban és februárban is megismételték mind a kettőt. A rádió vezetősége nemcsak a kitűnő művészi előadást, hanem a felvétel kitűnő, magasfoku kvalitását is kiemelte. FURCSA DEMOKRÁCIA Ez év novemberében Illinois állam polgárai szavazatukkal határozzák majd el, hogy demokrata, vagy republikánus szenátor képviseli-e őket. Mindazok, akik ismerik a helyzetet, tudatában vannak annak, hogy Adlai Stevenson III., Adlai Stevenson fia, megnyerhette volna a szenátusi tisztséget és éppen ezért Illinois állam demokrata pártgépezetének irányitói, Johnson ?lnck parancsára mellőzték őt és helyébe William G. Clark állami ügyészt tették a listára. Clarknak semmilyen esélye nincs a megválasztásra. Hihetetlennek látszó esettel állunk szemben. Mi ennek a magyarázata? Adlai Stevenson III. ellenzi Johnson vietnami politikáját és a háború tárgyalások utján való felszámolását javasolja. Ez egyedül elégséges ahhoz, hogy jelölését Johnson ellenezze. Ezen felül Dirk- sen, Illinois állam republikánus szenátora egyik leghűségesebb támogatója Johnson vietnami politikájának. Az elnök az amerikai politikai élet dzsungelében megtanulta, hogy milyen szükséges a “kéz kezet mos” politikája, melynek alapján most az ő feladata, hogy olyan “ellenfelet” állítsanak Dirksen- nel szemben, akinek nincs esélye a megválasztásra. Kiment tehát az utasítás az illinois-i demokrata párt diktátorához, Richard J. Daley chicagói polgármesterhez, hogy nem szabad Adlai Stevenson m.-t, de még Sargent Shrivert sem jelölni. Képzelhetjük, hogyan fogadják a demokrácia ilyen megnyilvánulását az illinois-i szavazók!
