Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-14 / 11. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXII. No. 11. Thursday, March 14, 1968 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE - 1848-1968 Ismét elérkezett az a nap, amely emlékezetes minden jóérzésü magyar részére: Március 15-e. Az idén 120-ik évfor­dulóját ünnepeljük ennek a napnak, amelyen 120 évvel ezelőtt szülőhazánk legnagyobb és legbátrabb elméi uj eszméket, uj célokat tűztek a magyar nép zászlójára. Bár, az elvesztett sza­badságharc ellenére is, ezeknek az eszméknek egy része való-1 sággá vált — persze az uralkodó rendszer által megszabott korlátok között és megcsonkítva — az idők során a történe­lem pora lepte be őket, mig századunk elején már alig voltak több mint szép hangzású szólamok ünnepi szónokok ajkán. A nagy eszmék: egyenlőség és szabadságjogok, szólás, sajtó és gyülekezési szabadság, virágzottak, amennyire tudtak a csend­őrszuronyok árnyékában és a szolgabiró ökle alatt. De ma, nekünk, amerikai magyaroknak, a 48-as eszmék uj életre kaptak és uj köntösben jelennek meg. A 48-as job­bágyok szerepét ma az Egyesült Államok fekete polgárai, a 48-as kis parasztok szerepét a fehér munkásság és a 48-as kis­polgárság szerepét a fizetésért dolgozó alsó középosztály tölti be. A néger nép gazdasági, politikai és társadalmi egyenlősé­gért folytatott küzdelme megfelel a magyar jobbágyság fel­szabadításáért folytatott küzdelemnek, a csendőrszurony he­lyébe a rendőrség gumibotja, könnygáza és revolvere, a szol­gabiró ökle helyébe a helyi biró elfogult és osztálytudatos szi­gora lépett. A kisparasztság követeléseinek a mai munkásság korlátlan szervezkedési és sztrájkjogért való küzdelme, a kis­polgárság panaszainak a fizetésért dolgozó mai középosztály jobb életszínvonal iránti követelése felel meg. E hasonló­ságokat, illetve azonosságokat, élénken ábrázolják a közelmúlt­ban a nagyvárosokban lezajlott lázadások, a New York városi köztisztasági munkások sztrájkja, a tanítók harca több város­ban. Ugyanakkor a harcvonal túlsó oldalán is megtaláljuk a hasonlóságokat: a Habsburg hatalmat és Bécset ma az Egye­sült Államokban a monopólium-nagyipar és bank hatalom, va­lamint a Wall Street, mig a Bécset szolgáló magyar úri osz­tályt ma Washington helyettesíti. Mindegekből most már az következik, hogy az amerikai haladó szellemű magyarság részére az 1848-as célok, követel­mények 1968-ban ilyen formában jelennek meg: haladéktalan és teljes egyenjogúságot, gazdasági, politikai és társadalmi téren a fekete lakosság részére, minden megkülönböztetés azonnali megszüntetése mellett; a dolgozó részére a szervezke­dés joga és a sztrájkellenes korlátozás teljes eltörlése; a viet­nami háború azonnali megszüntetése és a csapatok visszavo­nása; a törvénytelen és pusztító háborúra pocsékolt nemzeti vagyonnak a szegénység elleni háborúra, a városok feljavítá­sára, kórházak és iskolák építésére, a munkanélküliség meg­szüntetésére és az öregkori nyugdijak jelentős felemelésére való fordítása. Csak ilyen módon lesz a sokat hangoztatott "nagyszerű társadalomiból, a "Great Society"-ból propaganda jelszó helyett valóság, az Egyesült Államokból emberhez mél­tó életet biztositó társadalom. ANGOL ROVAT AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓBAN Időről időre angol cikkeket is közlünk lapunkban és így megtesszük az első lépéseket a múlt évi lapkonferencia hatá­rozatának végrehajtásához Mai lapszámunkban cikket közlünk W. DuBois életéről és ezt a gyöngyszemet melegen ajánljuk olvasóink gyermekei, unokái részére. Nem vesz el a cikk értékéből semmit az a tény, hogy a bankárok lapjában, a Wall Street Journalban jelent meg; sőt, az a tény, hogy az ország leggazdagabb embereinek szócsöve is kénytelen elismerni DuBois történelmi jelentősé­gét — csak növeli a néger nép e nagy fiának óriási szellemi fölényét. Ostorozzák a szenátorok Johnson vietnami politikáját “Hazánk soha nem volt aggasztóbb helyzetben”— mondja Mans­field szenátor. — “A Tonkin-határozat érvénytelen” — mondja Fulbright szenátor “Elvesztettük a háborút” Az NBC tv-állomás Viet­namról adott összefoglaló jelentésében, a múlt vasár­nap, Frank McGee kommen­tátor arra a következtetésre jutott, hogy Johnson célki­tűzése nem nyerhető el, vagyis “elvesztettük a há­borút.” Az uj érsek elítéli a faji igazságtalanságokat A pápa által kinevezett uj newyorki érsekjelölt, Terence J. Cook püspök véleményét fejezte ki az a pásztorlevél, amelyet a katolikus egyház- község bocsátott ki és amelyet a St. Patrick Székesegyház minden miséjén felolvastak. Ez a pásztorlevél megszívle­lendőnek ajánlotta a National Advisory Commission on Civil Disorders jelentését, “mely szembenéz a társadalmi és az erkölcsi hibákkal.” A jelentés­ről, amely az amerikai életben domináló fajgyűlölet vádját emelte, a pásztorlevél a követ­kezőket mondotta: “Leplezetlenül megmutatta nekünk, amit eddig is tud­tunk, de soha be nem ismer­tünk. Most nyilvánosan kell szembenéznünk azzal, amit régóta csak magunk előtt is­mertünk be.” A pásztorlevél “az általunk öröklött faji elkülönités, elő­ítélet és megkülönböztetés” kiküszöbölésére széleskörű tár­sadalmi reformokat ajánlott. SAIGON. — A szabadság- harcosok sortüze felrobbantot­ta a Caykho közelében lévő amerikai katonai támaszpont munició készletét. WASHINGTON, D. C. — Hirek érkeznek hozzánk — mondotta Fulbright szenátor —, melyek arra a következte­tésre késztetnek, hogy a kor­mány végrehajtó testületé is­mét újabb nagy csapatszálli- tást és a vietnami háború ki- terjesztését tervezi. Úgy vélem — folytatta Ful­bright szenátor —, hogy a kor­mány nem tehet ilyen lépést a kongresszus tudta és bele­egyezése nélkül. Mégpedig az­ért, mert véleményem szerint a Tonkin-határozat érvényte­len. Érvénytelen azért, mert a szenátus hamis hú’ alapján szavazta meg. "Hazánk sohasem volt aggasztóbb helyzetben" Fulbright szenátort a szená­torok egész sora követte, akik felszólalásukban élesen kriti­zálták Johnson vietnami politi­káját. Mansfield szenátor, a de­mokrata szenátorok vezetője, többi között a következőket mondotta: “Hazánk sohasem volt ag­gasztóbb helyzetben, mint most. Nem hiszem, hogy e helyzetből a kiút a háború fel­fokozása lenne. Egyik fokozás a másikhoz vezet és ha ezt az irányt követjük, akkor nem 100, vagy 200 ezer katonára lesz szükség, de sokkal többre. Ebben az esetben fel kell emel ni az adókat, be kell vezetni az ár- és bérszabályozást, az egész országot háborús alapra kell helyezni — csak azért, hogy háborút folytassunk 10 ezer mérföldre határainktól.” “Vannak — mondotta Mans­field szenátor — akik ismétel­ten Haiphong kikötőjének bombázását ajánlják, azzal a magyarázattal, hogy ez 75%- kal csökkentené a Vietcong részére küldött fegyvert, mu­(Folytatás a 4-ik oldalon) j 200,000 Gl-I kér Westmoreland WASHINGTON, D. C. — A katonai kezdeményezés visszanyeréséhez 200 ezer amerika csapatmegerősités- re van szükség, Westmore­land tábornok jelentése sze­rint. A tábornok követelése nagy konsternációt keltett kormánykörökben. Korrupt kormányt támogatunk Vietnamban WASHINGTON, D. C. — “A kormány állitása szerint — _ T— -j4' ■** a szenátus külügyi bizottságá­nak ülésén, ahol Rusk külügy­miniszter tanúskodott — azt akarjuk bizonyítani Vietnam­ban, hogy a ‘nemzeti felszaba­dító háború’ nem vezet ered­ményre. A tény az, hogy nem ezt bizonyítjuk, hanem azt, hogy 500,000 amerikai katoná­val és 30 milliárd dolláros költséggel olyan kormányt tá­mogatunk, mely képtelen a vietnami nép bizalmát és tá­mogatását elnyerni.” A bizottság ülésén Rusk kül­ügyminiszter magatartása és tanúvallomása ismételten fel­színre hozta, hogy ő és a John- son-kormány továbbra is kato­nai győzelemre törekszik Viet­namban és hajlandók újabb több százezer amerikai ifjút a halálba küldeni. A bizottság többsége ezzel szemben a vietnami háború kritizálásáról a háború nyílt ellenzésére tért át. Clifford P. Case New Jer­sey republikánus szenátora, Stuart Symington, Missouri demokrata szenátora — akik eddig támogatták Johnson po­(Folytatás a 13-ik oldalon) MARCISS IDUSÁNAK ÜNNEPLÉSE ÉS MAGYAR SZÓ BANKETT NEW YORKBAN! 1968 március hó 17-én, vasárnap délután 1 órai kezdettel Az ünnepély során megemlékezünk GELLÉRT HUGÓ ötven éve« munkásmozgalmi tevékenységéről IRVING PLAZA HALL 17 IRVING PLACE. NEW YORK, N. Y. (Az East 15th Street-nél) ÜNNEPI SZÓNOK: REV. GROSS A. LÁSZLÓ CHICAGÓBÓL | ÍZLETES EBÉD * PROGRAM :• Részvételi dij személyenként $5.00 ! > j; Rezerválja helyét minél előbb a lap ! ’ Kiadóhivatalában: AL 4-0397 számon i * < * Legyünk ott mindannyian! < *

Next

/
Oldalképek
Tartalom