Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-07 / 10. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 7, 1968 INNEN-ONNAN Mexikó és az Egyesüli Államok határán kivételes állapotot rendelt el a mexikói kormány, mert a csempészés olyan méreteket öltött, ami már megrázkódtatással fenyegeti az ország gazdasági életét. Hivatalos, de még nem végleges adatok szerint 1967-ben 230 millió dollár értékű közszükségleti cikk szivárgott át a 2,600 kilométer hosszú határon. A decemberi "csúcsforgalomba" bekapcsolódott különleges vám- és katonai alakulatok állítólag máris észrevehetően visszaszorították a jövedelmező üzletet — olyannyira, hogy Észak-Mexikó ipafrcikk üzleteiben áruhiány tapasztalható. • • • ]\y, amerikai hadsereg tagjainak hozzátartozói nem vásárolhatnak olyan árukat, amelyekről tudják, hogy a Kínai Népköztársaságból származnak. Nyugat-Európa paróka-szükségletét azonban majdnem teljes mértékben a kínaiak fedezik. Egy élelmes német fodrász most reklámhadjáratot indított az amerikai garnizonokban. Jelszava: parókáim né- mej emberszőrből készülnek. • • • Nem lehet csak úgy összehasonlítani az U.S. hadviselését a németekkel. Még a németek sem süly- lyediek oda, hogy a saját kezükben volt fővárost bombázzák. Kivéve természetesen a varsói gettót: most már ilyen hasonlathoz kell folyamodnunk? (Observer, London, feb. 4.) • • • Javíts szenátor szerint az U.S. csak akkor kerülhet el a holtpontról, ha eltörli a föld színéről Észak-Vietnamot. “De mit nyernének ezzel?” kérdezte. (New York Times. A “liberális” szenátornak csak az a kifogása, hogy ezzel “nem keresnénk.”) • • • J-ean Contenay-nek mondta Jáva szigetén egy 18 éves antikommunista: "Magrémültünk a nagy kommunista vezérektől, bűvös hatalmuk mégvédté őket a haláltól. Ha kihúztuk a hajukat/ ujtk íiríSíft tüzes vassal kellett kopasz fejükre nyomni á KKL betűket, hogy ne nőj jön többet. Még akkor sem haltak meg, amikor bambuszt ültettünk fülükbe és kiszúrtuk szemüket. Végre egy macskát — a tigris szimbólumát — tettük a hasukra, s ez elvette bűvös erejüket, igy meghaltak. (National Guardian, New York.) • • • Amerika épp oly brutális tud lenni, mint a nácik, ha teljes erejével el akar nyomni egy másik népet. (Dr. Spock.) r • • • Ma is vannak bűzös nyomor-gócok Angliában, de, már a középosztályt nem veszi körül a nyomorúság szigete, mint Charles Booth idejében, 1890- ben. (Booth könyve a brit nyomorról az irodalom klasszikusa.) 1890-ben a jómódú londoni úgy félt Bethnal Green-be menni, mint ma a gazdag new- yorki a Harlembe. Booth szörnyű felfedezéseit akkor tette, amikor Anglia volt a legnagyobb világ- hatalom; gazdagabb volt, mint bármely ország azelőtt. Nem kell külön rámutatnunk a párhuzamra. (N. Y. Times, Book Review, feb. 11.) • • • Vietnam tragédiáját semmi sem enyhíti, egy egész nemzetet elpusztít és megmérgezi az egész világot. Vietnamban tanulták meg a francia tisztek a foglyok kinzását és az eszméket, amik alapján mégölték a francia Negyedik Köztársaságot. Most amerikai testvéreik tanulják ezt, ugyanolyan megvetéssel az emberi méltóság iránt. Az esténként a tv-n folyó vér hat a belföldi erőszak sokszorosodá- sára; szerepe van a faji háború élesedésében, mely széttépi az amerikai városokat. Egyetemeket a gyűlölet iskolájává tesz, Írókat és tudósokat a propaganda szócsövévé, akaratgyenge szociáldemokratákat (mint a brit kormányt) hipokritákká. (New Statesman, London, feb. 9.) • • • Tanzania követe mondta az ENSZ-ben: A délafrikai kormány azt mondja, hogy a fiatal szines, akinek a szivét átültették Ph. Blaiberg-be, agyszél- hütíésben halt meg. Hogy hihetünk ennek a kormánynak? Nem lehetünk biztosak, hogy fekete foglyai számát nem csökkentik-e, "sziv-bankot" alkotván belőlük? (Le Monde, feb. 10.) AZ UJ SOROZÁS! RENDELET ELLENÁLLÁST SZÍT Mikor a National Security Council bejelentette, hog}7 a sorozóbizottságokat arra utasítja: ezentúl ne mentsék fel katonai szolgálat alól a magasabb tanulmányokat végző egyetemi hallgatókat, a hirt nagy aggodalommal és nyugtalansággal fogadta az egyetemi ifjúság. Különösen az utolsó évesek és a már diplomás “graduate” tanulók között általános elkeseredést váltott ki az uj rendelet. Eddig nemcsak a négyéves egyetemek hallgatói, hanem a felsőbb fokozatú és doktorátusi tanulmányukat végző hallgatók is biztonságban érezték magukat. Az uj rendelet értelmében ezentúl csak azokat mentik fel, akik orvosi, fogorvosi, vagy más egészségügyi felsőbb tanulmányukat végzik, vagy akik júniusban a “graduate” tanulmányoknak már a felét elvégezték. Felmentést kapnak még azok a felsőbb tanulmányt végző teológiai hallgatók, akik nem akarnak a hadseregbe menni és más diákok, akiknek hivatását kritikusan szükségesnek tekintik. Vannak, akik úgy érvelnek, hogy az egyetemi hallgatók felmentése nem demokratikus, mert igy elsősorban azon szegény családok fiai kerülnek a hadseregbe, akik nem engedhetik meg maguknak az. egyetemi költségeket és akiknek keresetére családjuknak szüksége van. így a katonaság zöme á szegények fiaiból kerül ki, aránytalanu nagy számmal a néger ifjúság közül. Habár ez az érv helytálló, az egyetlen helyes válasz erre az, hogy a vietnami háborút be kell szüntetni és nem szabad országunk javakorabeli ifjúságát a pusztitó háborúba küldeni. Ez a kérdés most az egyetemi hallgatóság legszélesebb köreiben került előtérbe és a diákok úgyszólván másról sem beszélnek, mint a sorozásról és a háborúról. Tömeges ellenállásra készülnek Elkeseredésükben a diákok most tömeges ellenállásra készülnek a sorozással és ugyanakkor a háborúval szemben. Sokan, akik eddig háború-ellenes érzéseiket nem nyilvánították, most készek megtagadni a katonai szolgálatot és inkább börtönbe méhnék. mintsem a hadseregbe. Mások az ellenállás különböző más formáira gondolnak, mint lelki- ismeretbeli ellenállásra (conscientious objector), vagy a VISTA, a Peace Corps, vagy más hasonló szolgálatokkal próbálnak megmenekülni a katonaságtól. Egyesek azt tervezik, hogy homoszekszuá- lisnak szinlelik magukat, vagy más pályát választanak, hogy felmentést kapjanak. A legtöbben Kanadába, vagy más külföldi országba készülnek a katonai szolgálat elől. Kanadában, Franciaországban, Svédországban és másutt mái' egész kolóniák vannak a besorozás elleni, vagy a katonaságból “menekült” fiatal amerikaiakból, ahol szervezetek gondoskodnak róluk. Az öt leghíresebb amerikai egyetem: Columbia, Harvard, Yale, Dartmouth és Brown diákszervezeteinek képviselői együttes nyüatkozatot adtak ki, amelyben kijelentik, hogy “komolyan foglalkoznak a gondolattal, részben pedig már elhatározták, hogy elhagyják az országot, vagy inkább börtönbe mennek” a katonai szolgálat helyett. A Cornell, Yale és más egyetemek dékánjai kijelentették, hogy a katonai szolgálat után a diákokat minden akadály nélkül újból visszaveszik az egyetemre, de a Princeton dékánja azt is mondotta, hogy Ugyanúgy visszaveszik azokat a diákokat is, akik “őszinte morális meggyőződésükből inkább Kanadába mennek és később visszajönnek, vagy ha a sorozással szembeni ellenállásukért börtönbüntetésben részesültek.” “Amig én élek — mondta a dékán —, nem engedem, hogy ezek a diákok kettős kockázatban részesüljenek.” Interjúkban a “graduate” diákok szószólói nyilatkoztak. Timothy Alvin Smith a Chapel Hill egyetemről, 22 éves, nős és első gyermekét várja: “Teljesen ellenzem ezt a háborút. Nemcsak, hogy osto- be ez a háború, hanem erkölcstelen is. Az a véleményem, hogy az Egyesült Államok Dél-Vietnam- ban félfasiszta kormányt támogat. Egyszerűen semmilyen minőségben nem vagyok hajlandó szolgálni, ha behívnak. Lehet, hogy a börtön, vagy Kanada között kell választanom, de katonának nem megyek.” A Mount Tabor egyetemről David Aiken diákvezető: “Kollégáim közül meglehetősen sokan a börtönbe menésről beszélnek, mint magam is. Várom, hogy behívjanak és nagyon komolyan gondolkozom azon, hogy vállalom a következményeket, mert úgy érzem, ki kell nyilvánítanom, hogy ellenzem, ami Vietnamban történik.” Az egyetemek vezetőségében pánikot idéz elő a felsőfokú tanulók besorozása, mert igy nem tudják honnan pótolják a hiányzó létszámot. Vannak, akik attól félnek, hogy egyre nagyobb számú külföldi tanulóval pótolják majd a besorozott diákokat, különösen a fejlődésben lévő országokból, ahonnan eddig is nagy számmal csábította el az U.S. a hivatásbelieket és más szellemi munkásokat. KÉRDÉS: Befolyásolja-e a múlt évi keresetem, hogy mennyi nyugdíj javadalmazást kaphatók? FELELÉT: Ha a keresete 1967-ben meghaladta áz évi 1,500 dollárt, úgy nem kaphatja meg a teljés nyugdíj összeget. A kereset ménriyiségétől függ, hogy mennyi nyugdijat kaphat és attól Is/ hogy mikór dolgozott. . KÉRDÉS: Honnan tudhatom előre, hogy menynyit* fogok keresni az évben? Hátha beteg teszek' és nem tudok dolgozni ? FELELET: Természetesen, senki sem tudhatja pontosan, hogy mennyit fog keresni, c(e hójzzá-' vetőlegesen mindenki kiszámíthatja, hogy menynyi keresetre számíthat az év folyamán. Erre alapozva, a Social Security Adminisztráció megítéli, hogy körülbelül mennyi javadalmazás jár. Az év végén, mikor már a pontos keresetet meg lehet állapítani, akkor erről évi jelentést kell tenni. Ennek megfelelőleg igazítja ki a javadalmazást a S. S. Adminisztráció. Az 1968-as évben a nyugdíjas 1,680 dollárt kereshet, nvugdijlevonás nélkül. KÉRDÉS: Miért nem lehet az év végéig várni és akkor bejelenteni pontos keresetei?? FELELET: Sok nyugdíjas számára nagy nehézséget \ielentene, ha az év végén vissza kellene fizetnie a neki nem járó nyugdijat. Ezért alapozzák a hozzávetőleges keresetre, nehogy sok többlet, legyen, amit majd vissza kell fizetni. KÉRDÉS: Mi történik akkor, ha rájövök, hogy az év elején Fal sokra, vagy túl kevésre becsültem, és akkor bejelenteni a pontos keresetet? FELELET: Az év folyamán bármikor lehet revideálni a beküldött jelentést. A fontos az, hogy tudassák a S. S. hivatalt, ha. valami nagy változás állt be a keresetben, különösen, ha a kereset meghaladja az évi 1,680 dollárt. KÉRDÉS: A mull* évben 5,000 dollárt kerestem és igy nem kaptam nyugdijcsekket. De egész nyáron át nem dolgoztam. Hogyan tudom ezekért a hónapokért a nyugdijat megkapni? FELELET: Töltsön ki évi jelentést, amit minden S. S. irodában be lehet szerezni. Mutassa ki ezen, hogy melyik hónapokban nem dolgozott?, vagy csak nagyon keveset dolgozott, mert valószínűleg azokért a hónapokért is jár nyugdij. KÉRDÉS: Ha beszüntetik a nyugdij fizetést, mert túl sokat keresek, megnöveli-e ez a nyugdij rátát?? FELELET: A kereset mennyiségétől függően, a nyugdij ráta is emelkedhet. Általában, ha a múlt évi kereset több, mint az előző évi keresetek voltak, amelyekre a nyugdij rátáját alapozták, ez a nyugdij emelését* jelentheti. A S. S. hivatal ezt automatikusan tekintetbe veszi. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! t********+***vV***+*****-*************** Published every week by Huneariari Word. me. 130 East 16th Street. New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 i Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the j Act cf March 2. 1870 to the P.O. of New York. N.Y. : Előfizetése árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 810,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre rt-'O
