Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-29 / 9. szám
Vol. XXII. No. 9. Thursday, February 29, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ' ■—.......' <■ ' " ------ ■ -.... " ■■ ' ■ ■ ' - _L ' .......... ............. ....... .1.. I I I ii. Az Egyházak Világtanácsa követeli az amerikai külpolitika irányváltozását KIBÚJT A SZÖG A ZSÁKBÓL Morse szenátor nyilvánosságra hozta, hogy a “Maddox" torpedóromboló kémszolgálatot teljesített a Tonkin-öbölben 1964-ben és "kiprovokálta“ az északvietnamiak támadását. Ezt a "támadást" használta fel a Johnson-kormány Észak-Viet- nam bombázására és ezzel az incidenssel kezdődött a vietnami háború állandó felfokozása. Ez azt jelenti, hogy a szenátusban elfogadott "Tonkin Határozati Javaslat"-ot, mely szabad kezet adott Johnsonnak, hamis jelentés alapján hajtották keresztül. 27,664 SZAVAZAT A BÉKÉRE New York város Brooklyn negyedének 13. képviselőkerületében 27,664 polgár adta szavazatát Melvin Dubinra a napokban lefolyt különleges választásokban. Dubin a békeharcosok jelöltje volt. Nyíltan és bátran követelte Észak-Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését, a Nemzeti Felszabaditó Front elismerését és a háború béketárgyalások általi felszámolását. 27,664 polgár szavazott erre a programra. Az a tény, hogy a Johnson-kormány politikáját támogató Bertram Podell 8,429-el több szavazatot kapott, nem adhat nagy megelégedésre okot Johnson elnöknek. A Johnson-kormány minden erejét latba vetette Podell megválasztása érdekében és Dubin leverésére. Korlátlan mennyiségű összeg állt Podell rendelkezésére, mig Dubin kampányának költségeit a szavazók adományaiból fedezték. Ilyen körülmények között — bár a békeharcosok jelöltje "elvesztette" a csatát — a békéért küzdők csak még nagyobb lelkesedéssel folytathatják munkájukat nemes céljuk, a BÉKE érdekében. EZ VAN MÖGÖTTE? A New York Athletic Club centennáris sportversenye botrányba fulladt, mivel a klub diszkriminál a szines és a zsidó kisebbségekkel szemben. Ugyanakkor a nemzetközi olimpiai bizottság engedélyezte, hogy Dél-Afrika részt vegyen a mexikói nyári olimpián — s ez már eddig 10 államot arra késztetett, hogy bejelentse távolmaradását és még sok más ország hasonló lépése várható. Erről most a N. Y. Times sport munkatársa azt írja, hogy ezek után nincs értelme az egész olimpiának, legjobb volna likvidálni. De hozzáteszi, hogy emögött talán az U.S. keze van, mert néger atlétáinak várható bojkottja miatt nem számit sikeres szereplésre és ilyen kerülőuton kívánja a balsikert megelőzni. Ugylátszik, a "feketék" jók arra, hogy aranyérmeket szerezzenek az U.S.-nak és meghaljanak Vietnamban, de nem arra, hogy a NYAC tagjai lehessenek, integrált iskolába küldhessék gyermekeiket és egy motelben háljanak, vagy együtt imádják Krisztust a master race-el. TÚL KÉSŐ ÉS ELÉGTELEN Johnson elnök javaslatot terjesztett a törvényhozó testület elé, melyben 4.6 milliárd dollár előirányzást ajánl a következő három esztendőben uj lakások építésére, a szegények lakbérének pótlására, a nyomorelleni harcra. Ez a kis összeg nevetséges lenne, ha nem volna olyan tragikus. Egy évben 30 milliárd dollárt költünk kizárólag az erkölcstelen vietnami háborúra. Ezzel a hatalmas összeggel szemben a javasolt 4.6 milliárd nem több, mint egy csepp a tengerben. Az ország nyomorban tengődő milliói arculcsapásként veszik Johnson javaslatát. A nyomorgók kellő választ adnak majd Johnson elnöknek. Az elégedetlenség és felháborodás első megnyilvánulása áprilisban lesz, amikor többezer nyomorgó sátrat állit majd az ország fővárosában és ott állandó jelenlétükkel fogják követelni a háború és a nyomor felszámolását. > “Szüntessük be Észak-Vietnam bombázását. Ismerjük el Kínát?* SAN DIEGO, Cal. — Az Egyházak Világtanácsának Végrehajtó Bizottsága átiratot intézett a Johnson-kormány hoz, melyben követelte az amerikai külpolitika irányváltozását és többi között a következő lépéseket: • Szüntessük be Észak-Vietnam bombázását és kezdjünk béketárgyalásokat. • Tartózkodjunk Kina-elle- nes provokáló tevékenységtől és ismerjük el Kina jogos érdekeit Ázsiában. • Támogassuk azt a javaslatot, mely elismeri Kina tagságát az Egyesült Nemzetek Szervezetében. • Teremtsünk olyan helyzetet. mely előmozditja az Egyesült Államok és a kommunista államok közti barátságos viszonyt. (Beleértve Kubát is.) • Ismerjük el Kuba és Ke- let-Németország kormányait. • Töröljük el azokat a korlátokat, melyek megakadályozzák a kommunista országokkal való kereskedelmi és kulturális kapcsolatok terjesztését. Az 5,000 szóból álló dokumentum élesen elitéli a Johnson-kormány jelen külpolitikáját, mely katonai eszközökkel óhajtja más országok népére kényszeriteni saját akaratát s az ezzel járó nagy költségek lehetetlenné teszik az ország belügyeinek rendezését. Az Egyházak Világtanácsa a “szabad világ” legnagyobb egy házközössége, a református egyházakat foglalja magában. Az elfogadott határozati ja- { vaslatot elküldik Johnson el-1 nőknek, a katolikus, zsidó és | minden más egyház vagy hitközség hivatalához. Mozgósítanak 12,000 tartalékost és a Nemzetőrséget WASHINGTON, D. C. — A vietnami helyzet megkívánja — az amerikai hadvezetőség véleménye szerint —, hogy mozgósítsák a Nemzeti Gárda 50,000 létszámát és készenlétbe helyezzenek 130,000 tartalékost. A Johnson-kormány e rendelete minden bizonnyal nagy lendülettel fogja előrevinni a békemozgalmat. Johnson vietnami politikájának vizsgálatát követeli Fulbright szenátor WASHINGTON, D.C. — Teljesen hamis információk alapján hajtotta keresztül a Johnson-kormány 1964-ben a Tonkin- öböl-javaslatot — mondotta J. W. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. A szenátor követeli, hogy a kongresszus indítson vizsgálatot a Johnson-kormány vietnami politikájával kapcsolatban. Albert Gore, Frank Carlson, Clifford P. Case, Sherman Cooper, Claiborn Pell, Eugene J. McCarthy és több más szenátor elitélte a Johnson-kormány magatartását a Tonkin- öbölbeli incidenssel kapcsolatban. Egész Európa közvéleménye ellenzi a vietnami háborút PÁRIZS. — A szabadságharcosok általános támadása Dél- Vietnam minden nagyobb városa ellen, mint bomba hatott Európa közvéleményére. Európa nyugati államainak majdnem minden újságja vezércikkben ítélte el az Egyesült Államok vietnami politikáját. Maurice Couve De Murville, Franciaország külügyminisztere kinyilatkoztatta: ma már az Egyesült Államoknak nemcsak az északi, de a dél-vietnami hadsereggel is szembe kell szállnia. A nyugat-európai országok politikai pártjai, a fasiszta pártok kivételével, ellenzik Johnson vietnami politikáját. New York, N. Y. — Több ezer férfi, nő és gyermek tüntetett az Egyesült Nemzetek amerikai bizottságának épülete előtt. Követelték a taktikai atomfegyverek Vietnamból való azonnali visszavonását. “Ha az amerikaiak igénybeveszik a taktikai atomfegyverek használatát — mondotta dr. Morrison, az atombomba egyik feltalálója — az a történelem legnagyobb katasztrófájához vezet.” “MEGKEZDŐDHETNEK A BÉKETÁRGYALÁSOK, HA A U.S. BESZÜNTETI A BOMBÁZÁST” - MONDJA U THANT, AZ ENSZ. FŐTITKÁRA NEW YORK, N.Y. — “Meggyőződésem ma határozottabb, mint valaha, hogy Hanoi kész béketárgyalásokba bocsátkozni, ha az Egyesült Államok beszünteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, minden feltétel nélkül és abbahagy minden más hadműveletet” — mondotta U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. U Thant tárgyalásokat folytatott India, a Szovjetunió és Anglia miniszterelnökeivel, a Vietnami Demokratikus Köztársaság európai képviselőjével és Franciaország elnökével, De Gaulle-el, mielőtt felkereste volna Johnson elnököt. Johnsonnal való tárgyalását követően tett sajtónyilatkozata bizonyítja, hogy U Thant, az Egyesült Államokat kárhoztatja a vietnami háború folytatásáért. “Valóban az egész világ fájdalommal tekinti, miként fajul el és válik ez a háború egyre véresebbé, kegyetlenebbé. Szivetrázó látványt nyújt az ártatlan lakosság rémes szenvedése, akik nem tudják, miért mindez? A katonai áldozatok száma is egyre emelkedik. A háború csúfságát csak annak szükségtelensége múlja felül. Nem lehet győzelem, nem lehet vereség, csak még több szenvedés, még több halálozás és rombolás. Vietnam léte forog kockán. Itt az idője, hogy megálljt kiáltsunk!" így fejezte be U Thant főtitkár sajtónyilatkozatát. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1S79. at the P.O. of N.Y., N.Y.
