Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-04 / 1. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 2 INNEN ONNAN Az a hir terjedt el Rómában, hogy VI. Pál pápa küldöttséget meneszt Hanoiba. A hirt vatikáni kö­rök nem tagadták, de nőm is erősítették meg. Úgy vélik, hogy a felszínen a bizottság megbízatása lesz betekinteni a hadifoglyok életkörülményeibe, de ugyanakkor megbeszélést is folytatnak az észak­vietnami kormánykörökkel, hegy milyen eshetőség van a béketárgyaíások megkezdésére. Washington­ban nem nézik jó szemmel a pápa ténykedését, mert $ Jchnson-kormóny a vietnami háború ki- terjesztését tervezi. • • • A kairói kormány hajlandó eltávolítani a Szuezi- csator^a közlekedését gátló 14 megrongált hajót, de ugyanakkor kijelentette, hogy mindaddig nem lógja megnyitni a közlekedést a csatornán, amig az izrapli csapatok ki nem vonulnak a Szinai Fél­sziget keleti részéről.^/ í ... A Duna közlekedését intéző nyolc állam képvise­lőiből összeállított bizottság elhatározta a folyó medrének kiméiyitését, a hajóközlekedés előmoz- ditásárp. * • • Párizsból az a hir érkezett, hogy nyolc nyugat­európai ország 11,000 tonna atomhulladékot dobott a tengerbe. A jelentés szerint az atomhulladék nem okoz kárt a tenger növényzetében és állat- Jágában. • • • John Steinbeck 4., aki nemrég tért vissza Viel namból, washingtoni sajtókonferencián kijelentet­te, hogy a Vietnamban lévő amerikai katonák 75 százaléka marijuana-cigarettát szív. • • • Youngstown, Ohioban fegyveres rablók elrabol­tak egy páncélkocsit és az abban lévő 301,000 dol­lárt. • • •-> Nguyen Huu Tho, a vietnami Nemzeti Felszaba- ditó Front elnöke kijelentette: "Ma erősebbek va­gyunk, mint valaha. Ellenségünk zsákutcába jutott. Minden jel arra mutat, hogy az ellenség dűlőre óhajtja vinni a háborút a közeljövőben. Mi készen állunk és bizunk győzelmünkben." CCSSÜSaBEBEBBBSSEBEZBBBflHSSBaBBKEEasaSEB BAL HARBOUR, Fia. — Roy Wilkins, az NAACP elnöke az AFL-CTO konvencióján élesen megbírálta a szakszervezetet és kijelentette, "a négerek so­raiban a nagy munkanélküliség egyik oka, hogy a szakszervezetek nem adtak lehetőséget a néger fiataloknak, hogy szakmát tanuljanak és munkába álljanaly” I ... SÉRTÉS VAGY MEGTISZTELÉS? — A legújabb kutatáspk szerint a disznó kifejezés inkább hízelgő, mint séjrtő. A sertéseket ugyanis a tiz értelmileg legfejlettebb állat közé sorolják, mindjárt a csim­pánz, az orangután, a gorilla, a kutya és a macs­ka mellé. A gyakorlatban a sertéseket még egy­éves koruk előtt leölik, s igy nincs idejük bebizo­nyítani képességeiket. Laboratóriumi viszonyok kö­zött azonban meggyőződtek róla, hogy a sertések magukra hagyva is megélnek. A bonyolult élelmi­szeradagoló berendezések kezelését is gyorsan el­sajátítják. A szovjet tudósok állítása szerint a magukra ha­gyott malacok a legtisztább állatok lehetnek. Ha­nyag ésr. rendetlen ápolók, gondozóik a hibásak az­ért, hogy a sertések gyakran piszkosak. Ismeretes, hogy a disznók szeretnek sárban fetrengeni. Am megállapították, hogy számukra ez az egyetlen le­hetőség szellőzködésre. Bőrüknek ugyanis nincse­nek izzadtságmirigyei, sörtéjük pedig túl rövid ahhoz, hogy a rovaroktól és a forróságtól védje őket. A sertések azért vetik alá magukat az ember­nek, mert ő biztosítja élelmüket. Mihelyt azonban szabadjára engedik őket, minden téren önellátók. Ismertek olyan esetek, hogy tavaszi áradáskor ma­lacok felmásztak a fákra, s ott gubbasztottak, amig a viz le nem apadt. A sertés volt az egyedüli állat­faj, amely Bikini atollon 1948-ban túlélte az atom- ■obbanást. Máig is titok, hogyan sikerült fennma­radnia. Vitathatatlan tény, hogy a robbanás után áttak egy sertést, amely kéjelegve úszkált a la­tnán. Thursday, January 4, 1968 Irta: LUSZTIG IMRE Newyorki olvasóinknak tartott beszámolómban említettem, hogy mindazt, amit magyarországi lá­togatásom idején láttam, akaratlanul is összeha­sonlítottam az amerikai helyzettel. Mások is bizo­nyára ugyanezt teszik. Nem kivánok most újabb cikksorozatot kezdeni, bár volna sok minden, amiről Írhatnék. De csak néhány általános megjegyzést kivánok tenni a ma­gyar szakszervezetekről, összehasonlitva azokat az amerikai szakszervezetekkel. Jól emlékszem még, hogy nem is olyan régen, a ’30-as években sokan életüket áldozták, mások börtönbe mentek, még többen rendőrbotok ütle­gelését szenvedték el, csupán azért, mert szervez­kedni mertek és követelték, hogy a munkáltató ismerje el a szakszervezetet; folytasson hivatalos tárgyalást a szervezet képviselőivel munkaszerző­dés megkötésére. Igen ám, ez 30 évvel ezelőtt történt, de most más világot élünk — mondhatják a fiatalok. Milyen a helyzet ma? 1967-ben kétségtelenül más a helyzet, de azért ma is láthatjuk, hogy mikor a vasúti munkások sztrájkolni akarnak jogos követeléseik kivívásáért, a kongresszus megtiltja és megakadályozza azt. Láthatjuk, hogy 60,000 rézbányász, rézfinomitó és rézfeldolgozó már hat hónapja kénytelen sztráj­kolni, minden munkabér, jövedelem nélkül, csu­pán azért, mert nem hajlandók elfogadni a* réz- tröszt-tulajdonosok által diktált munkaviszonyokat és munkabéreket. . Tehát az amerikai ipari munkásoknak még 1967-ben is áldozatokat kell hozniok emberséges bérek és jobb munkakörülmények kiharcolásáért. És ez igy lesz mindaddig, amig a szakszervezetek magántulajdonon alapuló társadalmi rendszerben működnek. A magyar szakszervezetek Budapesten elbeszélgettem Gyöngyösi Istvánnal, az épitőmunkások szervezetének országos titkárá­val, valamint a nyomdászok szervezetének két veze­tő tagjával: Simon Endrével és Kovács Andrással. Könyvet lehetne irni e két szervezet tevékeny­ségéről, itt azonban csak dióhéjban említek meg néhány adatot, hogy olvasóink betekintést nyerje­nek a magyar szakszervezetek működésébe a szo­cialista Magyarországon. Nemzetgazdaság és a szakszervezetek Magyarországon, ahol a gyár és minden munka­eszköz köztulajdonban van, a munkások saját ér­deke a termelés fokozása. Minél többet termel az ipar és a mezőgazdaság, annál magasabb lesz a dol­gozók életszínvonala és nem kell félni a túlterme­léstől és hogy ezáltal elvesztik munkájukat. Ezért a magyar szakszervezetek résztvesznek a nemzet- gazdaság fejlődésének előmozditásában, az ipari termelés emelésében, a termelés gépesítésében. Bevonják a munkásokat az ujitó mozgalomba. Elsőrangú feladatuk, hogy a munkások a viszo­nyoknak megfelelő bért kapjanak. Meg kell emlí­tenem, hogy a magyar ipari munkás reálbére állan­dóan emelkedik. Ezzel szemben az amerikai mun­kás reálbére évről évre csökken, mert a dollár vásárlóképessége gyorsabban esik, mint ahogyan a munkások bére emelkedik. Amikor tehát a számok azt mutatják, hogy az épület ipari munkások bére 1966-ban 18.3 százalék kai volt magasabb, mint 1960-ban, vagy a nyomdá­szok átlag bére 13.1%-kal emelkedett 1980-hoz képest, akkor a munkások életszínvonalának emel­kedéséről beszélhetünk. A magyar szakszervezetek nemcsak a bér, mun­kabiztonság, munkafeltételek, stb. állandó javításá­val törődnek, hanem kiterjesztik ténykedésüket a lakásproblémákra, üdülésre, egészségügyi ellátás­ra, családtagok társadalombiztosítására, a munka- képesség csökkenése esetén a munkás rehabilitá­ciójára, a műszaki, gazdasági, politikai és kultur- nivó emelésére. Sokat lehetne irni arról, hogy mit tesz és tett az építőipari és nyomdász szakszervezet ezekben a kérdésekben. Az építőipari munkások pl. 24 mű­kedvelő klubot tartanak fenn, ahol a munkások százai vesznek részt színdarabok előadásában, ze­ne- és énekszámok bemutatásában. A nyomdászok pl. állandó kampányt folytatnak, hogy tagjaik szinház- és operabérletet vegyenek. 1987-ben 1,185 nyomdász vett bérlet-jegyet a szín­házakba, vagy operába. 1866-ban a szakszerveze­tek 95,938 műsoros estét, táncmulatságot, film- előadást rendeztek több mint tízmillió részvevő­vel. A fiatalság növelése Mind a Szovjetunióban, mind Magyarországon a legnagyobb benyomást az tette reám, hogy tiuk- nak, leányoknak módjukban áll tehetségüket fej­leszteni, szakmát tanulni és ha van bennük tehet­ség és akarat, tanulmányaikat egyetemen folytat­ni. A fentemlitett két szakszervezet szakiskolákat tart fenn, ahol elsőrangú szakemberré fejleszthetik ' magukat a fiatalok, miközben 70 forint havi Fize­tést kapnak és 15 forint ellenében ebédet egy egész hónapra. 1967-ben 417-en iratkoztak be a nyomdaipari tanfolyamra. A magyar szakszervezetek sokfajta segélyt- és támogatást nyújtanak tagjaiknak. Az építőipari munkások pl. egyetlen évben, 1966-ban közel hat­millió forint segélyt fizettek ki a tagoknak. Világos tehát a kép: az Egyesült Államokban a szakszervezeteknek még ma is hareolniok kell a munkáltatók és az őket támogató kormány ellen, * hogy megvédjék a munkások legelemibb érdekeit. Magyarországon a szakszervezetek a társadalom egyik legfontosabb és legtiszteletreméltóbb szer­vét alkotják, melyek a kormánnyal karöltve mű­ködnek a nemzetgazdaság felépítésében, a dolgo­zók életnívójának emelésében, életük szebbé, job­bá és biztonságosabbá tételében. Itt pontot teszek magyarországi beszámolómra. Ezúttal mondok köszönetét a Magyarok Világszö­vetségének, hogy rövid ott tartózkodásom alatt le­hetővé tették, hogy betekintést nyerjek az ország ipari, mezőgazdasági és kulturális életének fejlő­désébe, a magyar nép életének néhány mozzana­tába. (Meg kell jegyeznem, hogy a napokban találkoz-, tam egy fiatalemberrel, aki 1956-ban' jött el Ma­gyarországról és itt mint mérnök dolgozik. Megle- pődtem, hogy milyen fogalmai vannak Magyaror­szágról. Próbáltam meggyőzni, hogy látogasson haza és győződjön meg személyesen a magyaror­szági helyzetről. Ezt meg is Ígérte. Ugyanezt ajánl­hatom minden magyar honfitársamnak. Menjenek és győződjenek meg saját szemükkel arról, hogy milyen az élet a szocialista Magyarországon.) NEW YORK, N. Y. — Három városi detektívet, két felülvizsgálót és egy szövetségi alkalmazottat letartóztattak kábítószerek eladásának vádjával. © MADRID. — A spanyol legfelsőbb biróság min­den sztrájkot törvényszegésnek nyilvánít. E döntés többi között azt jelenti, hogy a bilbaói acélgyárból elbocsátott 560 munkás továbbra is munkanélkiil marad. Ilyen drákói szigorral próbálja Franco dik­tátor meghosszabbítani terror-rendszerét. • Tanzánia fővárosában katonai disszemlével em­lékeztek meg az ország függetlenségének 6. és a köztársaság kikiáltásának 5. évfordulójáról • Kanalairen finn külügyminiszter befejezte moszkvai látogatását és hazautazott. A szovjet— finn kereskedelmi kapcsolatokról tárgyalt a szov­jet fővárosban. s»3ösaaBKsaBS2c:r;::z:— Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak: Nerv York városban, az Egyesült Aliamokban és Kanadában egy évre 810,00, félévre 85.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollar, félévre í(..40 _________________________________'' NÉHÁNY SZÍ A MAGYAR SZAKSZERVEZETEKRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom