Amerikai Magyar Szó, 1968. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-04 / 1. szám
Ent, as 2nd Class Matter Dec, 31, 1952 under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXII. No. 1. Thursday, January 4, 1968 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. L~ ■ ■ 1------------' ■ ■ -----~. .----............................. ' 1 ADÓ ITT, ADÓ OTT, ADÓ MINDENÜTT! WASHINGTON, D. C. — Észak-Vietnam külügyminisztere kinyilatkoztatta: “Béketárgyalások megkezdődhetnek, mi helyt az Egyesült Államok feltétel nélkül beszünteti Észak- Vietnam bombázását.” A külügyminiszter e nyilatkozata nagy zavart keltett washingtoni kormánykörökben, melyek azon fáradoznak, hogy “meggyőzzék” az amerikai népet és a világ közvéleményét a KamRÖVIDEN WASHINGTON, D. C. — Alexander B. Trowbridge, a Johnson-kormány kereskedelemügyi minisztere megjósol- 1 ta, hogy 1968-ban a nemzeti jövedelem 50 milliárd dollárral fog emelkedni. • CARACAS, Venezuela orvosai 24 órás sztrájkba léptek. Tiltakoznak a kórházak ósdi felszerelése miatt. e ATHÉN. — A görög katonai; diktátorok továbbra is börtönban tartják Mikis Theodorakisj világhirü zeneszerzőt. ATLANTA, Ga. — Országos méreteket ölt az influenza-járvány. A betegség által okozott halálozások száma egyre nő. • NEW YORK, N. Y. — Az ! 1964—65-ben megtartott Vi- ! lágkiállitás 21 millió dollár de- | ficitet “eredményezett”. Ez! 1 azonban nem akadályozta meg Robert Moses urat, a kiállítás | igazgatóját, hogy ne vegyen le : magának fizetés fejében egymillió dollárt. I jók; mert az ifjak, a háború í áldozatai, a menekültek, a sebesültek mind békét követelnek.” “Hisszük és reméljük, hogy a háború Vietnamban nem fog egyre terjedni és újabb ka- ; tasztrófát okozni. Ez a háború ! teljesen felesleges, szükségte- ! len. Minden lehetőt el kell kö- I vetni, hogy ezt a tragikus és ! szomorú viszályt becsülettel ; befejezzük.” “Hisszük, — mondotta a katolikus egyházfő —, hogy tárgyalások utján békét teremt- ; hetünk Vietnam népe között, békét, mely önállóságot és függetlenséget biztosit e szeretett ország részére.” A pápa e félre nem érthető békefelhivását tiz nappal Johnson elnökkel való találkozása után nyilatkoztatta, ami csak megerősíti a hÍreket, hogy a pápa és Johnson közti beszélgetés nem folyt békés mederben. Mig Johnson a vietnami háború kiterjesztésén szorgoskodik, addig a pápa egyre nyíltabban, egyre élesebben száll harcba a békéért. bódiába és Laoszba való betörés szükségességéről. Azzal akarja Johnson indokolni a háború ezen újabb kiterjesztését, hogy a Nemzeti Felszabadító Front csapatai ezekben az országokban menedékre találnak. Aggódik VI. Pál pápa RÓMA. — “Újabb vészjósló fellegek, újabb akadályok merültek fel a béke létrehozására és az a veszély fenyeget, hogy még több gyűlölet, gyilkolás, öldöklés, rombolás, könny és áldozat szemtanúi leszünk”, mondotta VI. Pál pápa a Szent Péter Bazilika előtt egybegyült 20,000 hivő előtt. Műiden jel szerint a pápa arra célzott beszédében, hogy a Johnson-kormány ki akarja terjeszteni a háborút Kambó- dia és Laosz ellen. Az 1,200 szóból álló beszédének nagy része a vietnami háborúra vonatkozott. Felhívta az érdekelt hatalmakat, hogy “minden lehetőt kövessenek el egy becsületes béke elérésére.” “Lehetséges békét teremteni — mondotta a pápa —, mert az emberek lényegében 'adóztatás képviselet nélkül“ rossz, de 'adóztatás képviselettel" még rosszabb. FEL A VERSENYRE! . Itt az uj esztendőt Minden kétséget kizáróan történelmi események szemtanúi leszünk 1968-ban. Megegyezünk Fulbright szenátor azon véleményével, hogy az Egyesült Államok erkölcsi válságban van és ennek főbb okai a következők: 30 millió amerikai nyomorog. A nyugdíjasok alamizsnaszerü biztosításból tengetik életüket. A dolgozókra egyre nagyobb adóteher hárul. A nyomornegyedek mindjobban terjednek. A megkülönböztetés a néger nép ellen tovább tart. A bűnözés egyre jobban terjed. Az ifjúság mind nagyobb számban keres kiutat a kábítószerek fogyasztásában. S végül, de nem utoljára, Johnson elnök tovább fokozza az erkölcstelen háborút a vietnami nép ellen. Az Amerikai Magyar Szó olvasói nemcsak szemtanúi lesznek e problémák megoldására irányuló akcióknak, hanem részesei is azoknak a megmozdulásoknak, melyek a fenti problémák megoldását tűzik ki célul. Ezért minél több olvasója lesz az Amerikai Magyar Szónak, annál lényegesebben járulhatunk hozzá fogadott hazánk problémáinak megoldásához. Amikor tehát uj olvasót szerzünk lapunknak, nemcsak a haladó magyar heti lapot támogatjuk, de előbbre visszük ezen célkitűzéseket is. A március 1-én kezdődő verseny "MIT TUD SZÜLŐHAZÁNKRÓL?" alkalmat ad arra, hogy sok száz amerikai-magyar, aki -eddig nem olvasta lapunkat, megismerkedjék tartalmával, részt vegyen a versenyben. Reméljük, hogy megkedvelve la“Minden órában nő a Johnson politikája elleni mozgalom” - Dirksen szenátor WASHINGTON, D. C. — “Amint a vietnami háború áldozatainak száma egyre emelkedik, a hadi kiadások az egekbe nyúlnak, úgy növekszik a háború elleni mozgalom állandóan” — mondotta Everett McKinley Dirksen a republikánus szenátorok vezére. “Sem a kongresszus, sem az amerikai nép nem lát semmilyen hajlandóságot a Johnson-kormány részéről, hogy ezt a konfliktust diplomáciai kezdeményezéssel oldjuk meg.” EZEEX TtHTETTEK SÜAHXER BEBÖRTÖNZÉSE EUER púnkat, csatlakoznak olvasóink egyre növekvő táborához. Elvégre is az Amerikai Magyar Szó az egyetlen amerikaimagyar hetilap, mely síkra száll az amerikai magyarok igazi érdekeinek előmozdításáért; a szövetségi nyugdíj felemeléséért, a teljesen díjmentes orvosi, kórházi és üdülési ellátásért, az amerikai és az óhazai magyarok barátságáért. Adjuk tehát "MIT TUD A SZÜLŐHAZÁNKRÓL?" versenyről kiadott röplapot az amerikai magyarok ezreinek kezébe! Hivjuk fel figyelmüket erre az érdekes versenyre és egyben rakjuk le az alapját lapunk sikeres előfizetési kampányának. mert megszegte a bűói tiltóparancsot és a sztrájktiltó Taylor-törvény ellenére sztrájk ba vitte a város tanítóit. A tüntetők a táblák százait vitték a menetben, melyeken ilyen felűatokat olvashattunk: “Nem lehet a munkásosztályt b e b ö r t önözni!” “Börtönbe Lindsayvel — Ki Shankerrel!” “Nem adjuk fel sztrájkjogunkat!” A tüntetők nagy része a városi közlekedési munkások soraiból került ki, akik szintén a sztrájk küszöbén állnak. Albert Shanker, a szervezett tanítók helyi szervezetének 15 napi bebörtönzése ellen. Shan- kert azért vetették börtönbe, NEW YORK, N. Y. — Több!, 5zer szakszervezeti tag tűnte- I :ett a 37-ik utcai városi bőr- i ;önépület előtt. Tiltakoztak 1 ’ 7 Mö Kilátás van arra, hogy a politikusok számos újabb adót sóznak New York város lakosaira, akik máris nagy adóteher alatt nyögnek, akárcsak polgártársaik országszerte. De kezdjük élőiről. Johnson elnök a vietnami háború felfokozására fordított energiájának egy részét arra használja, hogy a törvényhozókat kényszerítse a jelenlegi adó tiz százalékos emelésére. A kongresszus most lezárult ülésszakában nem sikerült ezt megszavaztatni, de ami késik, az nem múlik... Folytatni fogja célkitűzését, mihelyt januárban a kongresszus újból összeül és minden bizonnyal nem fog nyugodni addig, amis célját el r-em érte. ★ Rockefeller kormányzó sem akar az adókérdésben Johnson mögött kullogni. Burkoltan már régen célozgat arra, hogy igy, meg úgy ... Most azonban nyíltan kijelentette, hogy az állam 600 millió dolláros deficitjét csupán uj adókkal lehet ellensúlyozni. Milyen adókivetésre gondol a kormányzó ur? — kérdezték az ujságirók. Rockefeller szokásos mosolyával igy válaszolt: Az állam súlyos pénzügyi helyzetét nem lehet EGY adóval megoldani. Minden jel szerint uj adót kell kivetnünk a vállalatokra, a polgárok jövedelmére és ezenfelül emelni kell a fogyasztási adót. Adóemelés esetén a vállalatok egyszerűen felemelik termékeik árát és az adóemelést ezzel a fogyasztókra hárítják. New York állam minden fogyasztója tehát — csupán Rockefeller kormányzó jóvoltából — három UJ adóteherrel néz szembe az uj eszendő beköszöntésével. LINDSAY KÖVETI A JÓ PÉLDÁT New York állam pénzügyi helyzete rossz, de New York városáé még rosszabb. Egy szóval lehetne azt a legjobban kifejezni: KATASZTRÓFALIS. A város problémáinak megoldására kolosszális összegek szükségesek. S ha Lindsay polgármester csak a problémák egy részét csupán kis mértékben óhajtja megoldani, akkor is olyan összegre van szükség, amit a newyorki adófizetőkből képtelen kifacsarni. De a városatyák, a polgármesterrel az élükön, uj adót terveznek kivetni a város lakosaira. Ilyen "rózsás" helyzet elé néznek New York állam és New York város polgárai 1968- ban és elmondhatják, hogy Johnson tervezi a betörést Kambódiába és Laoszba Séketárgyalásokat javasol az észak-vietnami kormány
