Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
Thursday, August 3, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 A nemzetközi kapcsolatokról A magyar diplomácia 1967 első félévi naptárában különösen sok esemény szerepelt, s a világsajtóban is elszaporodtak a Budapestről keltezett diplomáciai jelentések. Európa s a távoli kontinensek nagy lapjai egyaránt beszámolnak arról, hogyan vélekednek a magyar fővárosban az időszerű nemzetközi problémákról. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye jelentősen megnövekedett. Péter János külügyminiszter szerint a belső eredmények és az aktiv külpolitika következménye, hogy ma az ország — gazdasági és számbeli súlyát meghaladó mértékben — vesz részt a nemzetközi életben. Diplomáciai kapcsolatok Magyarország tekintélyének növekedését jól szemlélteti a diplomáciai kapcsolatok gyors növekedése. 1938-ban 38 állammal volt az országnak diplomáciai nexusa, 1960-ban 50 országgal tartott érintkezést, jelenleg 70 országgal van diplomáciai kapcsolata. Az utóbbi években létesült diplomáciai viszony például Kanadával, Kuwaittal, Kenyával, Jordániával, Nigériával stb. Ma csaknem minden jelentős nyugati országgal van diplomáciai kapcsolat, s csaknem kivétel nélkül mindegyikkel nagykövetségi szinten. A Német Szövetségi Köztársaság az egyetlen olyan nagy nyugati ország, amellyel Magyarország még nincs diplomáciai kapcsolatban. A magyar kormánykörök többször kijelentették, hogy készek a diplomáciai viszony felvételére, ameny- nyiben az NSZK elismeri a második világháború után kialakult nemzeti határokat, felhagy a két német állam létének tagadásával és lemond az atomfegyverekről, abbahagyja a fegyverkezési hajszát. Mint ismeretes, a közelmúltban Magyar- ország megszakította a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, mert a Tel Aviv-i kormány megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának tüzszüneti felhívását. A megszakítással egyidejűleg közölte a Külügyminisztérium, hogy ha Izrael levonja a közel-keleti válság tanulságait, készek a diplomáciai viszony helyreállítására. A nemzetközi kapcsolatok sokrétűségét jelzi, hogy 1966-ban 45 országból 115 esetben érkeztek a Magyar Népköztársaságba kormányküldöttségek és más delegációk, magasrangu személyiségek. Figyelembe véve az első félévi tapasztalatokat, minden valószínűség szerint 1967-ben ez a szám minden eddiginél magasabb lesz. A magyar országgyűlés nemzetközi kapcsolatai is bővültek. Az 1967-ben lezárult ciklusban 35 alkalommal 23 ország törvényhozó testületének delegációi, tagjai tettek eleget az országgyűlés meghivásának. Négy év alatt 12 országban járt hivatalos magyar parlamenti küldöttség. Ellátogattak a képviselők a többi között Angliába, Franciaországba, a Szovjetunióba, Jugoszláviába, Indiába és egy sor afrikai államba is. A parlamenti kapcsolatok fejlesztésében mind nagyobb szerepet játszik az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának tevékenysége is. Magyarország csaknem 500 nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. 1955 óta tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A közgyűlés 21. ülésszakán a magyar küldöttség 13 határozati javaslatnak volt szerzője vagy társszerzője. Az említett, ülésszakon az 1-es számú politikai bizottság elnökévé magyar képviselőt választottak. Az UNESCO tisztujitása során dr. Jóboru Magdát, a végrehajtó tanács egyik elnökét újra megválasztották. Tevékenyen részt vesz a magyar küldöttség az Európai Gazdasági Bizottság, az Egészségügyi Világszervezet, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Postaügyi Világ-Unió, a Nemzetközi Távközlési Unió, a Meteorológiai Világszervezet stb. munkájában is Magyarország tagja a Varsói Szerződésnek, a Béke-Világtanácsnak, a Szakszervezeti Világ- szövetségnek, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek és a Nemzetközi Demokratikus Nőszö- vetségnek. A nemzetközi gazdasági szervek közül tagja a szocialista országok nagyobb részét összefogó Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Budapest a Duna Bizottság székhelye. Túl azon, hogy e bizottság munkája nyomán tiz év alatt 9,7 millió tonnáról 25 millió tonna fölé emelkedett a dunai hajóforgalom és ma már háromszorosa a háború előttinek, és hogy a nagy kék országút partjain 28 nemzetközi kikötő, közöttük öt magyar, szolgálja a gazdasági együttműködést, a Duna Bizottság jó példáját adja a Duna-menti országok összefogásának, egymás segítésének is. Külkereskedelem-idegenforgalom A nemzetközi gazdasági együttműködés szerepe Magyarország életében különösen jelentős, mert a nemzeti jövedelemnek csaknem 40 százalékát a külkereskedelem adja. Az ország jelenleg 120 országgal áll külkereskedelmi kapcsolatban és ezek közül körülbelül 50-nel államközi kereskedelmi megállapodáson alapul a forgalom. Ebben az évben öt kontinensen 280 önálló magyar kiállítást és árubemutatót rendeztek. A tavasszal megtartott Budapesti Nemzetközi Vásárra 34 ország küldte el legújabb termékeit és szakembereit. Ami az idegenforgalmat illeti, 1960-ban 250,000» 1962-ben mintegy félmillió, 1964-ben több mint egymillió, tavaly másfélmillió külföldi látogató, turista ismerte meg a hagyományos magyar vendégszeretetet. A látogatók között sok az újságíró. Tavaly 52 ország 1,900 sajtótudósitója járt Magyarországon. Hasonló arányokban nőtt a külföldre látogató magyarok száma is. Ebben az évben egyedül a külföldi társasutazásokat lebonyolító iroda, az IBUSZ 25 országba 105 útvonalon szervez maradandó élményt nyújtó társasutazást. Kisgépek a háztartásban A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint Magyarországon 1.370,000 mosógépük van a háziasszonyoknak. A hűtőszekrények száma 366,000, a porszívóké 555,000, a padlókefélőké pedig 120,000. Rádiókészülékekből 2.500,000-ret tartanak nyilván, a televízió-előfizetők száma pedig meghaladja az egymilliót. Az adatok az 1961, évi statisztikával összevetve arról tanúskodnak, hogy a televízió-állomány körülbelül ötszörösére, a mosógépek száma mintegy 2,5-szörösére, a hűtőszekrények száma pedig körülbelül hatszorosára növekedett. Az IBUSZ uj programja: Országismertető körutazások a hazalátogató magyaroknak A magyar idegenforgalmi vállalat, az IBUSZ a hazalátogató külföldi magyarok számára országjáró körutazásokat szervez, s egy-egy utón ismerteti Magyarország jellegzetes tájait, műemlékeit és az uj létesítményeket. A csoportosan hazalátogató magyarok már utazás előtt biztosíthatják részvételüket az általuk választott túrán. Többféle programot állítottak össze, s mindenki ideje és igénye szerint választhat. Rendszeresen indulnak Budapesten városnéző buszok, háromféle műsorral. Az egyik Budapest nevezetességeit mutatja be, s a háromórás utón körülbelül 50 kilométert jár be az autóbusz. A másik járat a Budapestet környező hegyvonulatokon vezet végig, s különböző helyekről mutatja meg az utasnak Budapest panorámáját. Akik a főváros éjszakai életével szeretnének megismerkedni, azok az éjjeli városnézésen vehetnek részt; meglátogatják a főváros jellegzetes szórakozó- és mulatóhelyeit, bárokat, csárdákat keresnek fel. Teljes ellátással úgynevezett Hungária túrákat is szerveznek. Itt is háromféle a választék. Az egyik 8 nap Budapesten, egynapos balatoni kirándulással, a másik egy hét budapesti és egy hét balatoni tartózkodást jelent, mig a harmadik egy kéthetes teljes körutazás Magyarországon. Ugyan' csak háromféle túrát ajánl az Europabus keretében megszervezett országjárás. A hétnapos körutazás Budapest—Esztergom—Eger—Szolnok— Kecskemét—Bugac—Siófok—Tihany és Balaton- füred nevezetességeit mutatja meg az utasoknak. A másik túra négynapos és Budapest—Dunaka^ nyár—Mátra—Egei-—Kecskemét és Bugac szerepel a programban, mig az úgynevezett C-tura ötnapos programjában Budapest—Kecskemét— Bugac és a Balaton szerepel. Hat évig megtekinthető: Magyarország története a Nemzeti Múzeumban Budapesten junius elején a Nemzeti Múzeumban megnyilt a Magyarország Történetét a honfoglalásról 1849-ig bemutató kiállítás. A nagy eseményről dr. Fiilep Ferenc, a Nemzeti Muzeum főigazgatója ezt mondta munkatársunknak: — Hazánkban ez az első ilyen nagyarányú kiál» litás, amelyhez hasonló nemcsak nálunk, hanem klüföldön is alig áll a nagyközönség rendelkezésé- er. Jellegzetessége nem az anyag bőségében, hanem abban rejlik, hogy bár elsősorban a történeti szempont érvényesül, ebbe a történeti anyagba ágyaztuk be a művészeti, etnográfiai és irodalmi anyagot, hogy teljes áttekintést tudjunk adni a társadalmi átalakulásról. A megrendezéskor nehézséget jelentett számunkra a muzeum óriási anyaga és a rendelkezésre álló hely szűk volta, épp ezért bármilyen nagyszabású is ez a kiállítás, csak szemelvényesnek mondható. Elképzeléseink szerint hat esztendőn át várja a kiállítás ebben a formában a látogatókat. Utána, ha a Széchényi Könyvtár elköltözik a várba és a muzeum megkapja az egész épületet, megrendezzük a telje» történeti kiállítást egészen napjainkig. Szép magyar sikerrel zárult a moszkvai filmfesztivál Az Apa nagydijat nyert együtt Az újságíró című szovjet filmmel. Dijat kapott a Gyermekbetegségek is Ünnepélyes külsőségek között hirdették ki a Kreml kongresszusi palotájában az ötödik moszkvai nemzetközi filmfesztivál eredményeit. Jekatyerina Furceva művelődésügyi miniszter jelenlétében Alekszej Romanov, a fesztivál szervező bizottságának elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Szergej Jutkevics, a nemzetközi' zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. A nagydijat — megosztva — a Szergej Geraszi- mov rendezte Az újságíró cimü szovjet film és Szabó István az Apa cimü filmje nyerte. A közönség lelkes tapssal üdvözölte a magyar fümküldött- séget és a díjnyertes játékfilm fiatal rendezőjét. A filmfesztivál aranydiját a Kitérő cimü bolgár film kapta. A fejlődő országok filmművészeti alkotásaira kiirt aranydijat A dzsungelben nem ragyognak csillagok cimü perui filmnek Ítélték. A zsűri külön ezüstdijra méltatta a csehszlovák filmgyártás A kürt románca cimü alkotását. A legjobb filmvigjáték dijával az olasz Szent januárius akciót jutalmazták. A legjobb férfiszerep alakításért járó dijat Paul Scofieldnek ítélték oda, aki Morus Tamást alakította a Minden idők embere cimü angol fűmben. A legjobb női szereplőt megülető dijat megosztva kapta Sandy Dennis amerikai fűmszinésznő, akit a Föl a hátsó lépcsőn cimü filmben látott a fesztivál közönsége és Graine Molvig a Hercegnő cimü svéd fűm címszereplője. A rövidfilmek fesztiváljának első diján észak- és dél-vietnami fümesek osztoztak, akik A szél kapujában, ületve A Ku-tu partizánjai cimü dokú- mentumfümeket mutatták be Moszkvában. A gyermekfilmek aranydiját A kis szökevény cimü japán—szovjet koprodukciós film vitte el. Ezüstdijjal jutalmazták Kardos Ferenc és Rózsa János színes filmalkotását, a Gyermekbetegségeket. Ugyanez a film kapta az Iszkusztvo-kino cimü szovjet filmfolyóirat különdiját is. A Szovjet Ujságiró Szövetség különdijjal jutalmazta A törvény cimü magyar rövidfilmet. Az ünnepélyes díjkiosztással véget ért az ötödik moszkvai nemzetközi filmfesztivál, amelyen 54 ország 92 versenyfilmjét mutatták be.
