Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-08-03 / 31. szám
Thursday, August 3, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 I PAÁL MÁTHÉ ROVATA jj 1 /W/WVW\AA/WVWWW»WWWWWVVW\A/V>/wl ! A mezőgazdasági üzemek A közlemultban lezajlott Budapesten a termelőszövetkezetek első kongresszusa, amelyen 558 küldött vett részt, kb. 1 lA millió tag képviseletében. A parasztság képviselői a volt főrendiház üléstermében jöttek össze, ahol a “régi jó időkben” az elnyomók, a grófok, bárók, püspökök, bankárok, nagybirtokosok hoztak törvényeket, melyek a parasztságot gúzsba kötötték. A most lezajlott kohg- resszuson a parasztság szebb és boldogabb jövőjének útját jelölték ki. A leglényegesebb határozatokat a kormány már meg is valósitotta. A tsz-eket irányitó földművelési és élelmezési minisztériumot egyesítette és ezzel megszüntette annak a lehetőségét, hogy két különálló minisztérium egymásnak ellentmondó határozatokat hozzon. A termelőszövetkezetek, akárcsak az ipari és kereskedelmi üzemek, a gazdálkodás minden vonalán teljes önállóságot élveznek. A tárgyalások folyamán sok érdekesség került nyilvánosságra. A termő területnek 68%-a van a tsz-ek birtokában. Az elmúlt évben a tsz-ek adták a mezőgazdasági áruforgalom 75%-át, a többit az állami gazdaságok és a tsz-tagok háztáji gazdasága szolgáltatta. A termő területek 98%-a áll a szocialista termelés alapján. A gépesítés nagy mértékben ment végbe a mezőgazdaságban és 1970-ig befejeződik a nehéz munka gépesítése. Nagyon fontos, hogy a tsz-tagok elöregedésében változás állt be, a fiatalság nem tódul már a városokba és nemcsak ott marad a falun, hanem visszatér az ipari üzemekből a mezőgazdaságba, még pedig azért, mert megszűntek az okok az elvándorlásra. A gépesítés folytán a mezőgazdaság is mindinkább iparrá válik és nemcsak a nehéz munka alól menti fel a dolgozókat, hanem mind több szakmunkásra van szükség. Ami a fő, megtalálják számításukat a keresetet illetőleg is, mert ma már a tsz-tag keresete •—ha annyit dolgozik, mint az ipari dolgozó—a legtöbb tsz-ben nemcsak eléri az ipari munkás keresetét, de felül is múlja. Ehhez jön a háztáji jövedelem, ami az állattenyésztéssel együtt messze felülmúlja az ipari dolgozók keresetét. Ugyanakkor a feleség, vagy más családtag keresetére éppen úgy lehet számítani, mint a városban. A Szolnok megyei tsz-ekbe az év elején 1,330 uj tag lépett be, akiknek 60%-a 30 éven aluli. A Baranya megyei tsz-ek 700 uj tagot vettek fel, ugyancsak túlnyomórészt 30 éven aluliakat; Fejér megyében 2,500 uj tag jelentkezett, akiknek több mint 50%-a 30 éven aluliakból áll. Az első három hónapban több mint tízezer uj tagot vettek fel a tsz-ek és ez az irányzat folytatódik. A jó terméseredmények' Az 1966-os elszámolások rámutattak a következőkre: a székesfehérvári Szabad Élet tsz 3,900 ka- -■tasztrális holdon dolgozik, ebből. 3,154 kh közös szántó. Fennállása óta a legjobb tsz-ek közé tartozik, amit nagyszerű terméseredményei mutatnak. Magyarországon a búzatermés átlaga a régi időkben alig volt valamivel több 7 mázsánál, a fejérmegyei jó földeken azonban elérte a tiz mázsát. Nézzük meg a Szabad Élet terméseredményeit 1960-tól. amióta elérte a 20 mázsa átlagot. Az 1960-as évek átlag termése 20 és fél mázsa volt. 1966-ban ez nem egészen 28 mázsára ugrott. A kukoricatermés átlaga 1963-ban 18.6 mázsa volt, 1966-ban majdnem 29 mázsa. A jó eredményt a talajelőkészitéssel, megfelelő mennyiségű mü trágyával érték el. 1960-ban 1 holdra 240 kg-t, ’66-ban 383 kg-t szórtak. így emelkedett a vegyszerek használata is és az aratást teljes mértékben kombájnnal végezték. A kukorica betakarítása is teljesen gépesítve volt. A magveszteség elkerülésére a kihullott szemeket libákkal szedették fel; erre a célra a saját keltetőjükből 30 ezer libát neveltek, melyekből évente 7—8 millió forintot árusítanak ki. Talán érdekli az olvasót, hogy ebből a nagyszerű termésből mennyi jut egy tagra? 1963-ban 25,980 forint, ami évenként fokozatosan emelkedett. A múlt évben egy-egy tagra 37,100 forint jutott. Cibakháza Az itteni Vörös Csillag tsz 1961-ben egy-egy tagVictor Perlő: MILYEN NAGY A MUNKANÉLKÜLISÉG? A gazdaság lelassulása egyre fokozódik. Az ipari termelés mutatószáma májusban újabb fél ponttal esett, mellyel együtt az esés, ebben az évben 3% pontra jutott. De a Labor Department becslése szerint májusban 2,457,000-re esett a munkanélküliség, 12%-kal kevesebbre az 1966 május havi 2,794,000-nél. Százalékban kifejezve, a munkanélküliség 14 év óta legalacsonyabb színvonalán, vagy ahhoz közel áll. Miért van ez az ellentmondás? Azért mert a gazdasági lelassulás nincs kihatással a munkalehetőségekre, vagy pedig azért, mert a számokat úgy állították be, hogy elrejtsék az eredményt? A Bureau of Labor Statistics (BLS) adatait havonta 449 környéknek most már 52.000 háztartásra vonatkozó áttekintéséből szerzi be. A statisztikát többféleképpen lehet meghamisítani. A társadalmilag részrehajló adatfelvevők esetleg úgy vélik, hogy egyes munkanélküliek valóban képtelenek dolgozni. Washingtoni hivatalnokok esetleg manipulálhatják az összeállított adatokat és az ezekből felfektetett országos átlagokat. Minden kormány gondot fordít arra, hogy lekicsinyítse a munkanélküliséget, mikor gazdasági hanyatlás áll be. Különösen gyanús ebben a John- son-kormány, mely a háború kiterjesztése érdekében .redukálta a népjóléti költekezést, valótlanságokat állít minden más irányban és munkásellenes- sége mindenütt kiütközik. Úgy a munkáltató, mint a munkásszervezetek állandó nyomást gyakorolnak a BLS statisztikusaira, az előbbiek alacsonyabb, az utóbbiak magasabb számokat akarnak feltüntetni. Az AFL-CIO tiltakozása ellenére, a BLS megváltoztatta adatszerzési eljárásait 1967 januárjában. Ha ezt az uj eljárást alkalmazták volna a múlt évben, mondja a BLS, a végső szám 200 000-rel, azaz 6.7%-kal kevesebb lett volna, mint amennyit eredetileg jelentettek. Fele ennyire revideálták a számokat visszamenőleg. A revideálás számának felét úgy érték el, hogy kihagyták az adatokból a 14 és 15 éveseket. A BLS avval indokolja ezt, hogy az ilyen korúak csak. időnként és csak alkalmi munkán dolgoznak és ezeknek nincs gazdasági jelentőségük. Ez jól hangzik mindaddig, amig eszünkbe nem jut a sok-százezernyi 14 éves és fiatalabb néger és mexikói-amerikai gyermek, akiknek ki kell maradniok az iskolából, hogy a földeken idénymunkát végezhessenek. Az ő munkájuknak éppen elég “gazdasági jelentősége” van a földesurak és mezőgazdasági üzletemberek számára, akik a gyermekek munkájának kizsákmányolásából busás profitot zsebelnek be. A munkanélküliség csökkent számának másik felét úgy érik el, hogy nem számítják azokat a munkanélkülieket, akikről úgy gondolják, hogy nem túlságosan néznek munka után és a sztrájko- lókat sem számitják és azokat az “ideiglenesen” munkanélkülieket sem, akik határozottan munkát keresnek. A munkanélküliek egy részének munkanélküli biztosítás jár. A biztosított munkanélküliek teljes létszámát minden héten nyilvántartják. Ez nem hozzávetőleges, hanem pontos számot ad, melyben nem lehetnek technikai tévedések, habár ezek a számok a munkanélkülieknek csak a felére vonatkoznak. A biztosított munkanélküliek száma többnyire megegyezik a BLS teljes munkanélküliségi számadatával és kell is, hogy ez igy legyen. De ebben az évben nem igy van. A következő táblázat megmutatja a BLS és az állami biztositásu munkanélküliek százalékában a változást, 1967 minden hónapjában az előző év ugyanazon hónapjához viszonyítva: Változás a munkanélküliek %-ában 1966—67-ben Állami BLS munkanélküli Hónapok szerint biztosítás szerint Január —2 —5 Február 3 —1 Március —1 +18 Áprüis —2 +30 Május —12 * +33 Három hónapon át a biztosított munkanélküliek százaléka egyre jobban meghaladta az egy évvel előbbi színvonalat, ugyanakkor a BLS statisztikája egyre jobban mögötte maradt. Májusban a biztosított munkanélküliek százaléka már egy harmaddal magasabb volt az előző évinél, ugyanakkor a BLS szerinti arány egy nyolcaddal kevesebb volt. A BLS kimutatásai mindig hagyományosan kicsinyítették a növekedő munkanélküliséget, de sokkal kevesebb mértékben és rövidebb időszakban. 1960-ban csak egyetlen hónapban mutattak emelkedést, azután, hogy az állami biztosítási statisztika ezt khnutatta. A BLS főképpen úgy csökkenti a kimutatott számait, hogy bizonyos munkanélkülieket nem vesz számításba. Azt is állítja, hogy 1967 január és május között a teljes munkásállomány, beleértve a katonaságot és az idénybeli változásokat is tekin- tetbevéve, 828 ezerrel kevesebb lett. Talán ez a 828 ezer dolgozó, örökölt vagyonán nyugalomba vonult, vagy “népi kapitalistáivá lett és most a részvénykuponokból él? Ki hiszi ezt el? Nem kevesebben, de még többen akarnak és kénytelenek dolgozni. De a hatalmon lévők, a munkakövetelők nagy számától való félelmükben, el akarják titkolni a munkanélküliek nagy számukban rejlő hatalmukat és munkások elől azt is, hogy mennyire érdekük a békéért és a munkáért való küzdelem.-----------------------a I Amerikai Magyar Szó • 130 East 16th Street J New York, N. Y. 10003 * Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve II J küldök megújításra $..................-t. I Név:...........................................j....................... | I s 1 Cim: .......................................................................| . Város:.........................................Állam:............ ® ■ 1 2 Zip Code................ 1 MVVVVVMn/VmVUUUUIMVUVVVtfVtAAAAA/VUVWnAAAAAAAMn/VVUVVAAfWnOAAA/VUVVWWVVVVUVVWM nak csak 11,000 forintot juttatott, de a jó vezetés, a dolgozók együttműködése 1966-ra jobb eredményt hozott: tagonként 26,700 forint volt a bevétel. Az 1966-ra tervezett 14 mázsás termelés nem egészen 22 mázsát hozott, de jövőre 25 mázsára akarják emelni. 110 holdon termelnek paprikát, amit a szorgalmas asszonyok félig feldolgoznak, majd a konzervgyárnak szállítják. Ez jó mellékjövedelmet hoz, ugyancsak a dinnyetermelés. Zöldség, gyümölcs és szőlőtermelés mellett az állat- tenyésztést is emelni akarják, hogy az évi 30,000 forintos jövedelmet biztosítsák. Nagy-Budapest területén, Budakeszin, vagyis a XI. kerületben van a Sasad tsz. Ennek a tsz-nek olyan eredményeket kell felmutatnia, hogy a kereset ugyanolyan legyen, mint a városi munkásoké. A tagok tulnyomórészben asszonyok, nem egészen 1,500 holdon gazdálkodnak és múlt évi jövedelmük biztosította az átlagos ipari munkás keresetének megfelelő keresetet, vagy a tiz forintos órabért, amellett komoly beruházások is történtek. Az 1967. évi tervezet 76 millió forintos termelést irányoz elő és ennek megvalósítását az elmúlt évek eredményei biztosítják. Főtermékük: dísznövény és zöldség, gyümölcs, szőlő. Van barom- fiüzemük, tojás és hústermelésük, feldolgozó üzemük, borpincéjük, szeszfőzdéjük, takarmánykeverőjük, baromfikeltetőjük és virágcserép-üzemük. Saját kezelésükben hat üzletük van Budapesten, ahol termékeiket eladják. A tagok munkája egész évre biztosítva van és évi keresetük megközelíti a 25,000 forintot. Nem minden tsz ilyen, vannak gyengébbek is szép számmal, melyeknek fel kell zárkózniok ezekhez a tsz-üzemekhe?. Ehhez jó, hozzáértő vezetés és szorgalmas tagság szükséges. Ezekről más alkalommal emlékezünk meg. Addig is a magyar paraszt szegénységéről beszélni rosszakaratú valótlanság.
