Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-27 / 30. szám
A/wem ka i A NEWARKI LÁZADÁS "A robbanás ereje attól függ, milyen mennyiségű robba- nó anyag gyülemlett fel", Írja a New York Times vexércikke és mindjárt rámutat, hogy a newarki kirobbanás art jelenti, hogy a "felgyülemlett robbanó anyag hatalmas volt." A néger lakosok "lakása legtöbb esetben szégyenteljesen elégtelen, a gyermekek oktatása alacsonyrendü, a munkanélküliek száma nagy, a munkában lévők alacsony bérért dolgoznak és hogy változás álljon be — erre nincs kilátásuk." így irja le Newark város néger lakosainak nyomorát az ország legtekintélyesebb, nagytőkéseket képviselő napilapja. Ez a világszerte elismert lap rámutat arra is, hogy noha Newark lakosainak több mint fele néger, a közigazgatás főként, majdnem kizárólag fehérek kezében van. Ez a magyarázata annak, hogy a Közoktatási Tanács elnökéül a közoktatáshoz egyáltalán nem értő politikust, Jarr.es Caliahant akarták kinevezni az egyetemet végzett, doktorátussal rendelkező néger jelölt mellőzésével. Ez a magyarázata annak, hogy a fehérek kezében lévő hatalommal visszaélve, úgy határoztak, hogy egy uj orvosképző intézetet építenek a néger negyedben, mely több ezer néger család kilakoltatását jelentené. A négerek szerint ezt a határozatot azzal a célkitűzéssel hozták, hogy a kilakoltatott négerek hagyják el a várost és igy a fehérek megtarthatják, vagy visszanyerhetik többségi szavazatukat. Newark néger gettójának helyzete azonos Chicago, Philadelphia, Los Angeles és sok más nagy város gettóinak helyzetével. A lakások lakhatatatlanok. A munkanélküliség a négerek között tiz-, hússzor akkora, mint a fehérek soraiban. A közszükségleti cikkek minősége silány, az árak magasak. Az iskolaépületek lerongáltak, elhanyagoltak. A tanítók szakképzettsége alacsony. Azok, akik dolgoznak, éhbért kapnak munkájukért. Piszok, szemét mindenütt. A helyzet javulására NINCS KILÁTÁS. Ezek a körülmények okozzák a néger nép lázadását. Mindezt nem lehet a városi, állami és szövetségi karhatalom igénybevételével megszüntetni. Los Angeles Watts negyedében két évvel ezelőtt 34 négert gyilkoltak meg. Ez nem akadályozta meg a newarki négerek lázadását. Newarkon 25 négert gyilkoltak mag. Ez nem akadályozta meg a plainfieldi, east-orange-i, jersey-city-i négerek lázadását. Az Amerikai Magyar Szó a newarki lázadás előtti napon megjelent számában irta: (f*$) Lángban áll Detroit több városnegyede Johnson 5,000 ejtőernyős katonát küld a néger nép nyomor elleni lázadása leverésére. — 23 halott, több mint 1,000 sebesült és 2,000 letartóztatott DETROIT, Mich. — Detroit nyugati része, a 12. utca és a város több más negyede lángban áll. Charles Quinlan tűzoltóparancsnok jelenti: sokszáz épület lángban áll a város különböző részein. A város úgy néz ki, mintha bombatámadás érte volna. A tűz Lázong “Spanyol Harlem” NEW YORK, N. Y. — Manhattan sziget keleti része, a 100-ik utcától a 125- ig, a 3-ik és Park Avenuek környéke, a “Spanyol Harlem”, vasárnap reggel óta tüntetések szinhelye. A portorikói ifjak lázadnak a nyomor ellen. Rendőrök lelőttek egy portorikói ifjút. Ez volt a szikra, mely lángra lobbantotta a forrongást. A rendőrök és a porto- rikóiak közti harc eddig 3 halálesettel járt. Többen megsebesültek. A lázongás harmadik napja tart. okozta kár felmérhetetlen. Minden bizonnyal meghaladja a 150 millió dollárt. A négerek mérhetetlen elkeseredését fejezte ki az az ember, aki — széjjelszakitva ingét — sebesült testére mutatva, igy kiáltott fel: "íme, nézzétek. Ezt a sebet Németországban kaptam. Harcoltam Koreában is. Negyvenkét éves vagyok és munkanélküli tétlenségre ítéltek. Nem tudok munkát kapni." A detroiti lázongás olyan méreteket öltött, hogy a városi rendőrség nem tudta a helyzetet kézben tartani. A lázadás veszélyét fokozta Romney kormányzó magatar- j tása, aki nyilatkozatában “hu- i ligánok, törvényszegők és bűnözők zendülésének” minősítette a nyomor elleni felkelést. Tovább tart a lázadás A város néger lakóinak a tarthatatlan nyomor, a nagy munkanélküliség elleni lázadása vasárnap kezdődött. Hétfőn a lázongás a több mint 1,000 városi, állami rendőr és nemzetőr minden igyekezete ellenére tovább tartott. George Romney, Michigan állam kormányzója ostromállapotot hirdetett ki. Miután a vái’osi, állami rendőrök és a (Folytatás a 12-ik oldalon) Megerősítések után kutatnak WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök utasítására Maxwell D. Taylor és Clark Clifford körútra mentek. Céljuk: megerősítéseket toborozni a Vietnamban lévő amerikai hadsereg felduzzasztására. A koreai kormány hajlandó újabb csapatokat küldeni, ha felemelik a havi 33 dollár fizetést $66-ra. A többi országok képviselői még csak Ígéretet sem tesznek arra, hogy több katonát küldenek a vietnami harctérre. "Csupán a gettóban uralkodó nyomor eltörlése, lakások, iskolák, kórházak, játszóterek, könyvtárak építése, a munkanélküliek munkába állítása, a szakképzetlenek kiképzése és a négerek elleni faji megkülönböztetés megszüntetése minden téren, vethet véget az állandóan növekvő lázongásoknak," Mondhatjuk: ha Newark és az ország többi nagy városainak honatyái hallgattak volna lapunk intő szavára, elkerülhettük volna a newarki vérengzést. A nagyvárosok gettóiban még ma is milliók nyomorognak. Elkövetkezett az idő, amikor a nagyhangú Ígéretek helyett tettekre van szükség. NEMZETI VÁLSÁGGAL ÁLLUNK SZEMBEN "Nemzeti válsággal állunk szemben" — mondotta Johnson elnök. Mi okozta a nemzeti válságot? Johnson elnök szerint a vasutvállalatoknál dolgozó gépészek sztrájkja. Tény az, hogy a sztrájk megbénította az ország gazdaságát. Tény az, hogy a sztrájk élelemhiányt okozott volna pár napon belül az ország nagy városaiban. De az is tény, hogy a sztrájk elkerülhető lett volna, ha a vasutvállalatok eleget tesznek a munkások jogos követeléseinek. A vasúti üzemekben dolgozó gépészek $2.90-t keresnek óránként. Azonos képzettségű munkások az acél-, vagy építőiparban 4—5 dolláros órabérért dolgoznak. Az elégtelen bérskála ellen léptek sztrájkba a munkások. A vasutbárók csökönyösen ellenezték a munkások bérkövetelését — abban a biztos tudatban, hogy a washingtoni kormány s-egitségével leverik a munkások harciasságát. A vasutbárók nem tévedtek, mert az International Association of Machinists szervezethez tartozó munkások sztrájkba AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK BOJKOTTÁLÁSÁRA SZÓLÍTJÁK FEL A NÉGER ATLÉTÁKAT A néger szervezetek konferenciája Newarkon lépése után 24 órával a kongresszus törvénybe iktatta Johnson elnök javaslatát és visszarendelte a sztrájkotokat a munkahelyükre. A munkáltatók továbbra is ragaszkodnak eredeti ajánlatukhoz, nem hajlandók 5%-os béremelésnél többet adni. Johnson elnök és a kongresszus e sakkhuzással halálos csapást mért az úgynevezett szabad szakszervezetekre. George Meany, az AFL-CIO reakciós elnöke időről időre azzal dicsekszik, hogy az amerikai demokrácia legnagyobb vívmánya, hogy a munkások sztrájkolhatnak. Johnson elnök és a kongresszus a vasutas sztrájk letörésével egy csapásra meghazudtolta Meany ur állítását. Bebizonyult, hogy a munkások csak akkor élhetnek sztrájkjogukkal, ha ezzel az ország elnöke és törvényhozó testületé szerint nem fenyegeti válság az országot. Nem a vasutasok sztrájkja okozta a nemzeti válságot, hanem a sztrájk letörése. A sztrájktiltó törvényt ezúttal a vasúti munkások ellen alkalmazták, de holnap felhasználhatják az acélmunkások, azután pedig az autómunkások követeléseinek leverésére. Az ország szervezett munkásainak egy emberként kell követelniök e sztrájktörő, munkás- és népellenes törvény azonnali hatályon kivül helyezését. ciája ült össze Newarkon, július 20-án. 36 városból, 45 szervezet képviseletében több mint 1,000 delegátus jelent meg ezen a fontos összejövetelen, ebben a feldúlt városban, amelyben éppen, hogy lecsillapodott a hangulat a rendőrség távozása után. A “Black Power” jelszava alatt ez volt a legnagyobb, ilyen természetű nagygyűlés az Egyesült Államokban és több mint 3-szor annyian vettek részt a konferencián, mint amennyire eredetileg számítottak. Az elmúlt napok eseményei után nem volt meglepő ez a rendkívüli érdeklődés, mert hiszen ebben a városban tört felszínre és nyüvánult meg az amerikai társadalom lappangó betegsége: a nyomor, a kisemmizettsóg, a faji megkülönböztetés fekélye. A többnapos lázadás, zavargás 26 halottat, sokszáz sebesültet hagyott maga után és a néger lakóvidék valóságos csatatér képét nyújtotta. (Folytatás a 11-ik oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.T. VoJ. XXI. No. 30. Thursday, July 27, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 NEWARK, N. J. — A “Black Power” jelszó alatt gyülésező néger szervezetek képviselői felhívást intéztek az ország néger atlétáihoz, hogy bojkottál- ják az olimpiai játékokat. Ismert tény az, hogy az amerikai atléták legjobbjai néger ifjakból kerülnek ki. Az éhség elleni lázadás utóhangjai N. J.-ben A néger szervezetek képviselőinek négynapos konferen-
