Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-21 / 51. szám
Thursday, December 21, 1967 Amerikai magyar szó — Hungarian word 9 Schalk Gyula: A KARÁCSONY CSILLAGÁSZATI PROBLÉMÁI A fenti cim láttán talán túlzásnak tűnik a karácsonyi gyertyák és csillagszórók alatt is problémákat kereső és találó csillagász. Lehetnek-e egyáltalán a karácsony ünnepének csillagászati vonatkozásai, és ha igen, mik azok? Az alábbiakban ezzel az érdekes kérdéssel foglalkozunk. A karácsony a kereszténységnek viszonylag kései eredetű ünnepe. Az időszámításunk utáni első században sem a keresztény irodalomban, sem a kései bibliai szövegekben nem akadunk annak nyomára, hogy az őskereszténység bármiféle hagyományt is ismert volna Jézus születésnapját illetően. Ez érthető is, hiszen különös módon a nevezetes születésnap dátumára vonatkozó adatok csupán homályos, még ma sem tisztázott ellentmondásokkal telitettek. Az evangéliumok közül csak a magát egyébként történésznek tituláló Lukács evangélista szövegéből látszik az esemény történelmi adatok közé való elhelyezésének a megkísérlése. Az ő leirása szerint ugyanis azokban a napokban Augusztus császár parancsot adott ki, hogy az egész földkerekség összeirassék, vagyis egy korabeli népszámlálásról tesz emlitést. Lukács preciz fogalmazással még azt is hozzáteszi: “...ez az összeírás először akkor történt, amikor Szíriában Quirinius (Czirénius) volt a helytartó.” A történészek kiderítették, hogy az említett ösz- szeirásra csak téves adatok alapján jelölhette az iró Quiriniust, mert Quirinius csak Heródes halála után tiz évvel került sziriai hivatalába és a nevezetes népszámláláson csak mint a császár “legátusa” vett részt. Ugyanakkor az evangéliumok egyöntetűen azt írják, hogy Heródes még élt Jézus születése idején, sőt még utána is, hiszen éppen az ő féltékenysége miatt kellett szüleinek Jézust Egyiptomba vinni. Ugyancsak történelmi adatokból tudjuk, hogy Heródes Jézus születése után halt meg, és uralkodása utolsó hónapjaiban egy lázadás részvevőivel egy holdfogyatkozásos éjszakán végzett. Ez a hold- fogyatkozás a mai visszaszámitások szerinti Idő előtt 4. év március 13. napjára esett. Heródes tehát legfeljebb I. e. 4. évig uralkodhatott. Más adatok nyomán pedig Jézus születési ideje I. e. 9. és 4., illetve 5. évek közé esik. Ezekben az években azonban nyoma sem volt olyan látványos és nagy üstökösnek, amelyet a hires és legendás betlehemi csillaggal azonosíthatnánk. Ezzel máris a karácsony körüli csillagászati prob lémák kellős közepében vagyunk. Közbevetőleg azonban megemlíthetjük még, hogy a ma elfogadott nevezetes születési dátum Dionüzosz, római szerzetes számításain nyugszik, aki Időszámításunk 200 és 220 közé eső éveiben foglalkozott a kérdéssel és jutott az I. u. 1. év december 25. napjához, mint Jézus születésének elfogadott dátumához. Ez a számítás azonban ellentétben áll a már említett I. e. 9. és 5. évek vélelmezhető dátumával. November 29, karácsonyi határidő r★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ SOBEL OVERSEAS CORP. IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, ü. S. A. 1484 S. Third Avenue New York, N. Y. 10028 (A 83-ik és 84-ik utcák között) Telefon: 212-535-6490 Vámmentes küldemények és gyógyszerek MAGYARORSZÁGRA CSEHSZLOVÁKIÁBA IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete A másik csillagászati témájú problémára már céloztunk: “És ime a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megyen vala mind addig, amig odaérvén megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala...” A legendás csillagot, a napkeleti bölcsek vezérlőjét általában Üstökösszerű, hosszú csóvával rendelkező égitestnek ábrázolják az egykori rajzok, festmények. Ezek a régi, akár sok évszázaddal ezelőtt készült rajzok azonban egyáltalán nem mérvadók, hiszen a maguk korában az efféle égitestet ábrázoló és festő művészek gyakorlatilag éppen olyan messze voltak időben az eseményektől, mint mi, akiknek a kérdés megoldását még ráadásul az ő rajzaik is bonyolítják. Az eddiekből világos: a legendás égitest megjelenésének pontos idejét a rendelkezésre álló írásos anyagokból nincs módunkban pontosan ismerni. Csillagászati szempontból az is mindegy, hogy a dátum I. e. 9. és 5. év közé esik-e, mert ezekben az években semmiféle látványos és fényes üstökös nem jelent meg. Erről más korabeli források is megemlékeznének. Sokan gyanítanak a Halley üstökösre is. Ez azonban nem lehet a betlehemi csillag, mert az I. e. 11. évben, tehát a számításba vehető éveknél jóval előbb járt napközelségben. Ám egyébként is ellentétben állt volna a korabeli felfogással, ha a régen áhított “Messiás” születését az akkoriban a bajok és szerencsétlenségek előhirnökeiként szá- montartott üstökösök bármelyikével is kapcsolatba hoznák. A Halley üstökösnek egyébként akkoriban a jelenleginél sokkal fényesebb és rendkivülibb égitestnek kellett lennie, hiszen a minden egyes keringés során lassan fényükből vesztő üstökösök között ma is ez a leglátványosabb. Pedig 75 évenként visszatérve 2000 év alatt sokat veszthetett fényéből. Semmiképpen nem képzelhető el, Logy ezt az égitestet egyszerűen csillagnak, titulálja a bibliai szövegíró. A betlehemi csillag nem lehetett üstökös! Ha nem, akkor bizonyára valamilyen más látványos égitest. Esetleg egy hirtelen fellobbanó, eredeti energiatermelésének többmilliárdszorosát kisugárzó szupernóva, vagy nova csillag. Elsőként Kepler foglalkozott ezzel a gondolattal. Ő ugyanis 1604-ben pontosan azon a helyen, ahol korábban a Jupiter és Szaturnusz bolygók együttállását észlelte (azt a helyzetet, amikor a legkisebb a két égitest egymástól való látszó égi távolsága) egy nova csillagot fedezett fel. Kiszámította, hogy az I.e. 7. évben is volt egy hasonló bolygóegyüttállás és azt hitte, hogy ennek következtében bizonyára akkor is fellángolt egy nova. Valószínű — mondotta —, hogy ez volt a betlehemi csillag. Kepler azonban nyilvánvalóan tévedett, hiszen a 600 millió kilométer átlagtávolságban levő Jupiter s az 1400 millió km átlagtávolságban levő Satur nusz bolygó látszólagos közelsége (együttállása) semmiképpen nem lehet összefüggésben a tér végtelen mélységeiben millió és milliárd fényévek távolában fellángoló, robbanó csillagokkal. De azért is helytelen volt az a számítása Keplernek, mert a modern visszaszámitások szerint a Jupiter és Szaturnusz az I. e. 7. évben május 29 és október 3, valamint december 4. körül látszottak egymáshoz legközelebb. Erről a mintegy öt hónapos együttállásról egyébként a babüoni ékírásos táblák is emlitést tesznek. Ez azonban újra nem egyezik az I. számítás szerinti 1. évvel. A két bolygó együttállásának Jézus születésével kapcsolatos összefüggéséről bizonyos babonás, asztrológiai képzetek miatt beszélnek és beszéltek sokfelé. Ez a két bolygó ugyanis a Babilóniától nyugatra eső tengerparti országok asztrológiai jegyében, a Halakban (Halak csillagkép) találkozott. Ez pedig zsidó vallásos felfogás szerint Izrael és a Messiás jelképe volt. A csillagjósok azt mondották: a Messiás jegyében a hatalom (Jupiter) és Izrael találkozik. Ezzel az asztrológiai magyarázattal természetesen nem oldható meg a betlehemi csillag rejtélye, hiszen az égitestek pozíciói a földi történéseket nem befolyásolják. Az ókorban egyébként elterjedt az a nézet is, hogy minden ember születésekor feltűnik egy csillag, mely az illető halála alkalmával kialszik. Lehetséges, hogy erről a szimbolikus és egyes körökben még ma is számontartott képzeletbeli csillagról esik szó a bibliai szövegekben is, mely természetesen a Messiás személyéhez illően minden eddigi ilyen csillagnál fényesebb. A karácsony keresztény ünnepnapjának éppen december 25-ére való helyezése egyébként az ókori vallások egyik legfontosabb elemére, a téli napforduló hagyományos decemberi ünnepére vezethető vissza. Ezt az ókori naptárak^éeember~25mbjelezték. Ezen a napon, pontosabban azonban december 22- én a Nap legtávolabbra, 23.5 fokra távolodik aa égi egyenlítőtől a déli irányban. Az ókorban csaknem kivétel nélkül ezen a napon ünnepelték a Nap Születésnapját. A kereszténység történetében először Liberius pápa rendelte el. hogy az egyház a ■254. évtől kezdve Jézus születésnapját ünnepelje ezen a napon. Nyilvánvaló, hogy a gondolatvezetés logikus volt: az uj ünnep, a keresztény világ és erkölcs uj napjának születését jelenti. A római hadseregben annakidején ezen a napon ünnepelték a Mithras napisten születésnapját. A pápai rendelet az egykori “pogány” ünnepet egycsapásra keresztény ünneppé változtatta, meglehetősen jó politikával. Végül érdemes még megemlíteni, hogy a karácsonyfa állítás is ősi “pogány” hagyomány továbbélő változata. Az ősidőkben kivágott fenyőt állítottak a telepek közepére a napisten tiszteletére születése napján, a téli napforduló idején. Elsősorban a germán népeknél található meg ez a szokás akkoriban. De még az éjféli mise is ide vezethető vissza: a téli napfordulót megelőző éjszakán tánccal és énekszóval várták a felkelő és újjászülető Napot. így túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a legnagyobb keresztény ünnep, a karácsony őrzi legjobban az egykori “pogány” hagyományokat. Talán nem is válhatott volna a legnagyobb ünneppé, ha nem igy volna. Mindezek után talán mégsem tűnik túlzásnak a karácsonyi gyertyák alatt is problémákat kereső és találó csillagász. (Schalk Gyula útleírását lapunk következő számában folytatjuk.) Az újságíró noteszából Hibák felsorolásakor jobb a felszínen mozogni. Másképp elmerülhetsz. Sok asszony vasárnap nem tud mit kezdeni a férjével. A béke egyvalamiben tragikusan hasonlit a háborúhoz: ehhez is, ahhoz is kettő kell. Elképzelhető, hogy néha a döntés és az ésszerűség egybeesik. • Vannak patkányok, amelyek, mielőtt a süllyedő hajót elhagynák, gyorsan még egy pár léket fúrnak rajta, hogy biztosan elsüllyedjen. • Csak az marad titokban, állítja egy politikus, amiről az üléseken beszélnek, mert ott senki semmire sem figyel. • Egyes müvek legtöbbször a toliban levő méregtől pusztulnak el. • Ha az ő véleménye azonos az enyémmel, mindig az az érzésem, hogy tévedek. • A legkönnyebben azok magyarázzák meg neked, mi a fair play, akiknek kizárólagos joga a szabályok értelmezése. • Sohase, semmiről ne mondd, hogy ez semmiség, ez kis probléma. Jobb, ha azt mondod, ilyen kicsi és máris probléma. • A legreménytelenebb vállalkozás: létrehozni a futballbirák baráti körét. A bukott ultiméért nem mindig a kibic a felelős. A határozottság mértéke nem a modortalanság.
