Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-07 / 49. szám
3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 7, 1967 McCarthy szenátor nyilatkozata Sró srerint közöljük Eugéne J. McCarthy szenátor nyilatkozatát, melyben kinyilvánítja elhatározását, hogy fellép az előválasztáson Johnson elnökkel szemben. Elhatároztam, hogy a következő négy államban: Wisconsin, Oregon, Kalifornia és Nebraska, jelöltetem magam az előválasztásokban. Azt, hogy Massachusetts és New Hampshire államokban résztve- szek-e az előválasztásokban, a következő két hét folyamán döntöm el. Ami a massachusetts-i választásokat illeti, ez attól függ, mit határoz a Demokrata Párt állami vezetősége. Amióta felvetettem a kérdést, hogy a vietnami háború problémáját a szavazók elé kell terjeszteni ez előválasztások alkalmával, 25—26 állam demokrata vezetőivel tárgyaltam, szenátorokkal, képviselőkkel, egyetemi diákokkal és másokkal országszerte.-Állandóan felfokozzák a háborút Az késztetett Johnson elnök kihívására, hogy a kormány állandóan felfokozza a vietnami háborút és nem tesz komoly lépéseket felszámolására, kölcsönös engedményeken alapuló béke megteremtésére. Aggódom, mert úgy látom, hogy a kormány minden árat hajlandó rr-3gfizetni azért, hogy katonai győzelmet arasson Vietnamban. Hadd összegezzem a háború eddigi "eredményeit": 1. A világ leghatalmasabb országa romba döntött egy szegény és gyenge nemzetet. 2. Dél-Vietnamban egyedül 150,000 a halottak és sebesültek száma. Nem beszélve arról, hogy milyen károkat okoztunk Észak-Vietnam bombázásával. 3. Széjjelromboltuk Dél-Vietnam gazdaságát. Lakosainak egynegyede, vagy egyharmada hontalan menekült. 4. 15,000 amerikai ifjú lelte halálát és 95,000 «1 sebesültek száma ez év novemberéig. 5. A vietnami háború havonta 2—3 milliárd dollárba kerül. A nyomor elleni harc a mi igazi feladatunk Aggódom azért, mert a vietnami háború eltereli figyelmünket mind a nemzeti, mind a nemzetközi problémákról. Aggódom azért, mert nem irányozunk elő kellő összeget házak építésére, a nyomor elleni harcra, közoktatásra és már megoldásra váró problémákra. Most kilátás van arra, hogy a még előirányzott elégtelen összeget is csökkenteni fogják. Aggódom, mert lényegesen lecsökkentettük a külföldi segélyre kiutalt összeget. A vietnami háború egyik legközvetlenebb eredménye a dollár vásárló képességének nagy csökkenése, az angol font devalválása, ami sokkal fon- sosabb, mint az angol hadiflotta jelenléte Szueztől keletre. És ami a legfontosabb: egyre mélyülő erkölcsi válság, elégedetlenség és reménytelenség terjedt el a lakosság között. Sokan törvénytelen és törvényellenes cselekedetekkel fejezik ki ellenvéleményüket. Abban a reményben határoztam el Johnson elnök elleni fellépésemet, hogy ez visszhangra talál az ország politikai vezéreinél és enyhíti majd a politikai tehetetlenséget, visszaállítja az amerikai nép bizalmát a demokratikus kormányformában. Szeretném megakadályozni az elidegenedést Az egyetemi diákok és a komolyan gondolkozó felnőttek között általában, országszerte a politikától való elidegenedés folyamatát észlelhetjük. Sokan cinikusak, mások arról beszélnek, hogy egy harmadik, vagy negyedik párt létrehozásán szorgoskodnak. Nem fél az egységbontástól Nem félek attól, hogy cselekedetem megbontja a Demokrata Párt egységét, lett légyen az az egység ma az, ami. A vietnami háborút nem lehet, mint elszigetelt problémát tárgyalni. Összefügg az minden más problémával. Ilyen értelemben viszem ezt a kérdést az amerikai nép elé. Minden bizonnyal azzal vádolnak majd, hogy békét akarok minden áron. A tény az, hogy én elvi alapra helyezett, becsületes békét akarok. Politikai eszközökkel óhajtom a békét elérni. Ez, véleményem szerint, visszaállítja hazánk nemzeti becsületét és fölemeli nemzetközi tekintélyünket, mind szövetségeseink, mind ellenfeleink szemében. A béke helyreállítása lehetővé teszi részünkre, hogy időnket, energiánkat, képességünket hazánk halasztást nem tűrő problémáinak megoldására fordítsuk, Minden igyekezetemet arra összpontosítom, hogy helyreállítsam hazánk célkitűzéseit, dediká- cióját és méltóvá tegyem nagy nemzetünket a XX. század által adott feladatok teljesítésére. Köszönöm. IRAN KORMÁNYA lépéseket tesz gazdasági önállósága felé. Olajbevételeinek eddig 75, a jövőben 80 százalékát forditja majd fejlesztési célokra, csak a fennmaradó összeg marad az államháztartásnak. Ami a külföldi gazdasági segélyeket illeti: noha a beruházások öt év alatt megháromszorozódtak, a külföldi segélyek a felhasznált tőkének csupán 10 százalékát teszik ki. Idén növekszik a külföldi tőke részesedése, minthogy 250 millió dollár kölcsönt vesznek igénybe. Ennek túlnyomó többségét a Szovjetunió nyújtja, mely hatalmas acélkombinátot épit Iránnak. Jönnek az oroszok! Ez a hir terjedt el New York város közepén, legalább is azok között, akik a Fifth Avenue és a 25. utca sarkán látták a hirt egy kirakatban: “The Russians Are Coming!” Miféle offenziva ez az oroszok részéről, amellyel egycsapásra a város szivébe hatolhattak és hóditó hadjáratuknak semmi sem állta útját? A Bond Stores kirakatában van a tábla kitéve: “The Russians Are Coming!” És mögötte Körülötte sorakozik fel pompás diszben az oroszok hódításának tanujele. A kecses és egyáltalán nem harcias és nem félelmetes divatfigurák a hagyományos orosz viselet által inspirált szebbnél szebb ruhákat hordják. Mutatják, hogy mit viseljen a jól öltözött nő, mert most ez a divat. Van ott magasnyaku, hímzett bordürös orosz “rubacska”, ing mintájára készült mini-ruha. varrottas elejü, zubbonyszerü blúz, a nadrágon kivül hordva, derékban pánttal megkötve. Vannak oldaltgombolt orosz ingszerü felsőrésszel női nadrágkosztümök, középen végig apró gombolásu. tunikaszerü ruhák. Szebbnél szebb színekben kivitelezett, kozák viseletét sugalmazó kabátkák, nadrágok. Orosz mintára csizmák, kucsmák, süvegek, mindenféle színben és formában. Határozottan orosz kinézésüek, csak éppenhogy mindezek a newyorki divathoz vannak alkalmazva. Ez az invázió olyan észrevétlenül történt, hogy még csak meg se lepődnek a járókelők a Fifth Avenue-n, hanem megállnak a kirakat előtt és tetszésüket kifejezve, megjegyzéseket tesznek erről vagy arról a modellről. A kirakat megtekintése közben elgondolkodik az ember: mit szólnának a vietnamiak ahhoz, ha az Egyesült Államok is ilyenfajta inváziót alkalmazna az ő országuk ellen, ahelyett amit ott most véghez visz! Milyen más szemmel tekintenének a vietnamiak az amerikaiakra, ha az oroszokat utánozva nem bombázással és napalmmal, nem a rizskészlet elégetésével, a városok, falvak elpusztításával, ártatlan emberek tömeggyilkolásával, hanem divat- bemutatókkal vezetne Amerika inváziót Vietnam földjén! Ha a hatalmas, nagy “testvér”, a kis országot nem agyonbombázással kísérelné térdre kényszeríteni, hanem építő, baráti segítséget nyújtana, mindenki hasznára és boldogulására! Akkor a vietnamiak is örömmel újságolnák egymásnak a hirt: “Jönnek Az Amerikaiak!” Takarékos milliomosok Az egyszerű halandó különcködésnek, érthetetlen rendszeretetnek, különös eredetieskedésnek tartaná. Ugyanis szép dolog a takarékoskodás, de. . Milliomosokról van szó. Mrs. Cornelius Van- derbildt Whitney például használt levélboritéko- kat gyűjt. Bár férje multimilliomos és több papírgyárat vehetne feleségének, őnagysága használt borítékokra rója feljegyzéseit, a titkárnőjének szóló üzenetét és a cselédségnek adott utasításait. Sőt használt borítékokra még rajzol is, mert férjével együtt elhatározták, hogy a jövőben művészettel foglalkoznak. Mrs. Johnny Carson, akinek férje hires televíziós celebritás, dobozok és ládák szenvedélyes gyűjtője. “Olyan rokonszenvesek, hogy sajnálom őket kidobni — mondotta. — Néhányat fel fa használok, amikor ajándékokat küldök kaliforniai rokonaimnak. ” A multimilliomos Farris felesége sohasem hagyna ott ételt a vendéglőben. “Még a gyerekek tányérját is kitörlöm” — ismerte be. Vannak milliomosok, akiknek mániájuk a villanyfény kikapcsolása. Közéjük tartozik Jack Warner, a Warner Brothers Filmtársaság alel- nöke is, aki otthonában és a filmstúdióban személyesen kapcsolja ki a világítást. Harold Prince, neves színházi rendező négyemeletes villájában esténként le s fel futkároz a lépcsőkön, hogy meggyőződjék, nem égnek-e hiába a lámpák. Paul Getty olaj mágnás a világ leggazdagabb embere a világért sem venne át a postától után- vételes küldeményt. Dallasi kollégája, Hunt reggelente barna csomagolópapírban viszi magával reggelijét a hivatalba. Elefántok végnapjai Zambiában nagy kampányt inditottak a rosszul- tápláltság ellen, amely a legnagyobb nemzeti csapások egyike. A rosszultápláltság okozta betegségek egyike, a komplex avitaminózis, minden száz gyermek közül negyvenet halállal fenyeget. Az ország egyes vidékein az öt éven aluli gyermekek egyharmada vészes vitaminhiányban szenved. A rosszultápláltság oka vagy a szegénység vagy a tudatlanság. Ezért országos küzdelmet inditottak ellene. A kormány segéllyel támogatja a tejáru- sitóst, a Luangna völgyben pedig mintegy hatezer elefántot lőnek le, hogy húsúk fehérjedus olcsó eledelül szolgáljon. Mivel Zambia lakossága elég rohamosan szaporodik, a kormányzatnak a felével kell növelnie az élelmiszertermelést. Drága ár mámorért Fényűző szállóiról és mozgalmas életéről hires a mexieói Acapulco üdülőváros. Persze mint ilyen helyen szokás, a bűnözés is nagy arányokat ölt. Itt van az Acapulco-arany, vagyis a marijuana kábítószer csempészközponéja. Guerrero államban a havonta elkövetett átlag kétszáz gyilkosság közül hatvan színhelye Acapulco. A város omladozó, piszkos börtöne túlzsúfolt. Jelenlegi 519 lakójának teljes “ellátást” kell fizetnie. Meg kell fizetnie a fekvőhelyet, a nehezen ehető ételt, a bör- tantársakkal szemben nyújtott védelmet, a feleséggel vágy barátnővel együtt töltött egy-két órát. Aki megengedheti magának, egyszerűen megvásárolhatja szabadságát. A 120 főnyi városi rendőrség ötödrésze felmondott, mert 70 napig nem kaptak fizetést. Az államrendőrök száma a tavalyi 140-ről 10-re csökkent*. Aki nem lesz bűntény áldozata, szegre akasztja egyenruháját. A hatóságok már a katonaság segítségét kérték a foglyok őrzésére.
