Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-07 / 49. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 7, 196? J WVUVWMVWWWWWVWWVWVWVWWWW^ íj PAÁL MÁTHÉ ROVATA 1 NWVVUUyMWWVMAMUWMWUVWWWVlMVV^ A hercegprímás A CIA és az amerikai nagytőke által kitartott Radio Free Europe időközönként valamilyen szen­zációs hazugságot talál ki, hogy ezzel igazolja lété­nek szükségességét. A szocialista országokból kieb- rudalt emigráns vezérek és lapok azután felkapják tezeket és heteken keresztül rágódnak rajtuk, amig kiderül, hogy az egész nem más, mint valótlanság. Ilyen mesével voltak tele az amerikai magyar lapok, amikor különböző módokon megirták azt a 'bődületes valótlanságot, hogy Mindszenty József, Magyarország volt hercegprímása tiltakozásul el­hagyja az amerikai követséget. Vajon mi ellen akart tiltakozni a volt herceg­prímás? A következőképpen bőviti ezt ki a Magyar Élet nevű lap: A volt hercegprímás, aki nélkül a magyar nép nagyon jól boldogul, és aki 1956 óta hivatlan ven­dége a budapesti amerikai követségnek, azért akarta elhagyni menedékhelyét, hogy ezzel tilta­kozzon az amerikai kormány azon törekvése ellen, hogy helyre állitsa a normális diplomáciai kapcso­latot Magyarországgal és ezért okt. 1-én kinevezte nagykövetét, Martin Hillenbrandot. Az volt a szán­déka, hogy mint “hercegprímás és az ország zászlós ura, ragaszkodik rangjához.” Ettől azután minden­ki megijedt — a fenti lap szerint — a magyar kor­mány is, mely azonnal 20 rendőrt állított a követ­ség elé, hogy ha Mindszenty kilép a követség épü­letéből, azonnal letartóztatja. Megijedt a pápa is és rögtön odaküldte König osztrák hercegprímást, hogy lebeszélje Mindszentyt tervéről. A magyar kormány elküldte Kállai Gyulát, a parlament el­nökét, két püspökkel, hogy rábírják a pápát a ve­szély elhárítására. A közlemény, mely a fél újságot megtöltötte, teljesen valótlan. Lehet, hogy Mindszenty meg akarta zsarolni az amerikai kormányt, de kétségte­len, hogy az amerikaiak nagy igyekezettel próbál­ják helyreállítani a normális diplomáciai kapcsola­tot Magyarországgal, amibe nem igen illik bele a ■“nem várt vendég” szereplése. A magyar kormány­nak nem okoz fejfájást az sem, hogy Mindszenty akár ítéletnapjáig az amerikai követségen tartóz­kodik, sőt, az sem, ha kilép az utcára, mert ez esetben a magyar törvények értelmében nem két­ségtelen, hogy visszakerül oda, ahonnan megszö­kött. Szereplése az ’56-os ügyekben a magyar bí­róság elé tartozik, ott kell felelnie érte. Ebbe egyetlen külföldi kormány sem szólhat bele. Ma­gyarország független állam, mely belügyeit maga intézi, amint ezt az amerikai kormány tapasztal­hatta, amikor az ’56-os ellenforradalom után a be­avatkozást megkísérelte. A magyar kormány pedig nem siet kinevezni uj követét, holott az amerikai nagykövet már vagy öt hete Budapesten van. Mindenki tudja, hogy a szocialista kormányok nem szívesen terjesztik ki összeköttetéseiket az U.S. kormányával, amig az (komoly lépéseket nem tesz a vietnami piszkos há­ború befejezésére. A brazíliai 100 ezer Bizony szétszóródtunk mi, magyarok, a nagy­világ minden részébe, igy jutott belőlünk Brazíliá­ba is, amint azt egy “felirat”-ból megtudhatjuk, melyet az ENSZ főtitkárához, U Thanthoz intéztek az ottélő 100 ezer magyar nevében. Vajon ki kiált segítségért U Thanthoz? Persze égy kis túlzás 100,000 magyarról beszélni Brazíliá­ban. óe a felirat aláirói nem néznek ilyen csekély­ségekre. Ezek az urak ugylátszik a brazíliai ma- • gyarok számát duplájára emelték, mert már meg­szokták a hazudozást a szülőföld rendszere, kor­mánya és népe ellen. A százezres szám csak beve- . zetés a sirámokhoz. Szemrehányást tesznek a fő­titkárnak, hogy még mindig szocialista kormány van Magyarországon, mely felnyomja, éhezteti, pusztulásra ítéli a magyar népet szovjet utasítás­ra. Ez ellen követel sürgős intézkedést az aláíró : “Vitézi rend”, az “MHBK” és a “Szent László tár­saság”. Ezen utóbbi valószínűleg valamilyen jám­bor imádkozó társaság, melyhez nem illik a gyü- lölethirdetés. Egészen más a két másik aláíró szer­vezet; ezek, hogy úgy mondjam, egy tőről fakad­tak. Munkás és szakszervezeti hírek .>tf ■ •1 ■ ■- \ ~ • Lesz-e sztrájk a GM vállalatnál? Miután egyezmény jött létre a Ford és a Chrys­ler, valamint a United Auto Workers szakszervezet között, most megkezdődtek a tárgyalások az UAW képviselői és a General Motors szóvivői között. A Ford és Chrysler dolgozói az első évben 20 centes, a második és harmadik évben 3—3 száza­lékos béremelést kapnak. Ezenkívül fölemelték a nyugdijat, meghosszabbították a fizetett szabadsá­got, emelték a fizetett ünnepnapok számát, javí­tották a kórházi, orvosi biztosítást és felemelték azt az összeget, melyet a munkás munkanélküliség esetén kap. Mi a GM álláspontja? A General Motors az autó trösztök között a leg­nagyobb. 136 üzemben több mint 300,000 munkást foglalkoztat. A GM vezetőinek ösztönzésére tagad­ta meg a Ford vezetősége a munkások követelései­nek teljesítését és csak 46 napi sztrájk után volt hajlandó olyan szerződést aláírni, mely a munká­sok többségét kielégítette. A Chrysler-egyezmény minden fontos kérdésben azonos a Ford-munkások által kivívott előnyökkel. Minden jel arra mutat, hogy a General Motors vállalat tulajdonosai is hajlandók ugyanolyan gaz­dasági engedményeket nyújtani munkásaiknak, mint a két másik nagy vállalat. "A kutya nem itt van eltemetve" A sztrájkot nem a közvetlen gazdasági kérdések teszik valószínűvé. Mig a Ford és Chrysler üze­mekben az üzembizalmiak minden idejüket a mun­kások panaszainak orvoslására fordítják és fizeté­süket a gyár fedezi, addig a GM vállalatnál min­den bizalminak hetenként 15 órát a termelésben kell eltöltenie, amit a szakszervezet meg akar szün­tetni. Számtalan az orvosolatlan panasz A tény az, hogy a GM üzemeiben dolgozóknak 18,000 orvoslásra váró panaszuk van. Lehetséges, hogy a GM-munkások sztrájkba lépnek, még. ak­kor is, ha országos méretekben egyezmény jön létre a szakszervezet és a vállalat között. A sztráj­kot ebben az esetben az orvoslásra váró 18,000 pa­nasz robbanthatja ki. A munkások sokszor tehetetlenül állnak a mun­káltatóval szemben, amikor uj gépek beállításával megváltoztatják a termelési folyamatot, uj beosz­tásba helyezik a dolgozót, ami legtöbbször kedve­zőtlenebb munkabért és munkaviszonyt jelent a munkás számára. A szervezett munkások követelik, hogy a mun­kaszerződés lehetőséget adjon részükre, hogy ilyen helyzetben megvédhessek érdekeiket. A vitézi rendet a lovastengerész, Horthy Miklós alapította, melynek kapitánya volt. A tagságot az érdemelte ki, aki a ’19-es forradalom után gyil­kolta, élve eltemette a lázadó munkást, parasztot, zsidót. Miután a titulával kisebb-nagyobb fölbir­tok is járt, Horthy kinevezte kollégáit, akik a há­ború idején kíméletlenül kergették a katonákat az ágyuk elé, háború után pedig bekerültek a nyi­las-keresztes tömeggyilkosok, tarkónlövok, csend­őrök közé. Az MHKB ugyanilyen kvalitású katonákat tobo­roz tagjai közé, akik véres kezükkel kitűntek a Horthy—Szálasi uralom alatt. Ma már nincs föld­birtok, már nem lehet munkást, parasztot gyilkol­ni, ma már csak vágyálom az, hogy még egyszer a magyar népet gyilkolhassák. Ezeknél reményte­lenebb figurák nincsenek a földkerekségen, ezeken már a Szent Lászlóék istene sem segít, nemhogy az Egyesült Nemzetek Szövetsége. Az Amerikai Magyar Szövetség Többször megírtuk és bizonyítottuk, hogy az amerikai magyarság “csucsszervezete” tulajdon­képpen tagság nélküli papirszervezet, melyet fél­évszázadon át a reakciós magyar kormányok támo­gattak. Székhelye leginkább Pennsylvaniában volt, mert a vezető pozíciókat főleg az ottani papok és reakciós vezetők kaparintották meg maguknak. Jellemző erre a társaságra, hogy még egy látszat­fiókot sem tudtak soha alakítani a nagy magyar tömegek által lakott Pennsylvaniában. Az elmúlt hónapokban nekirugaszkodtak e szé­gyen kiküszöbölésére s arra törekedtek, hogy meg­alakítsák Pittsburghban az Amerikai Magyar Szö­vetség fiókját. Hónapokon keresztül hirdették az ottani megélhetési kísérletben, a Magyarság cimü lapban a november 7-re tervezett gyűlést. “Ma­gyar testvér, jelentkezz az AMSz zászlaja alá. Ame­rikai magyar testvér, várunk téged!” Beígérték az összes nagyfejüeket, Béky püspököt, Tollas Tibort, Fürj Lajos és Betegh Péter Írókat, meghívták az összes pennsylvaniai magyar papokat. Nagy csomó meghívót küldtek ki a magyaroknak. Eljött a nagy nap! Ott voltak a szereplők, papok is akadtak köz­tük, akik szomorúan tapasztalták, hogy a nagy dobbal behirdetett nagygyűlés eredménye: nem volt annyi alakulni akaró magyar, mint amennyi szereplő, szónok megjelent a nagyteremben, ami tényleg kongott az ürességtől. A szónokokba befagyott a szó, de azért kimond­ták a megalakulást és a nagy rábeszélés eredmé­nyeként 15 alapitó tag jelentkezett és befizette a 10 dollár fejekénti tagdijat, ami még a szónokok útiköltségét sem fedezte. Ez a csúfos felsülés rámutat arra, hogy az uszí­tó vezérek mögött nincs ott és soha nem volt aa amerikai magyarság. Eljátszották már az urak kis­ded játékaikat, a szülőhaza elleni uszítás már nem jó üzlet. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! |SSSSSSSSSSSSSSSSSsSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSÍj 1 November 29, karácsonyi határidő 1 ISOBEL í OVERSEAS CORP. | IKKA FŐÜGYNÖKSÉG, ü. S. A. | I 1484 S. Third Avenue New York, N. Y. 10028 ® (A 83-ik és 84-ik utcák között) í® Telefon: 212-535-6490 I Vámmentes küldemények és gyógyszerek (fi I Magyarországra! [Csehszlovákiába! IKKA-TUZEX IBUSZ hivatalos képviselete |-------ÚJBÓL HAPHATÓ!------­ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar és magyar-angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom