Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-23 / 47. szám
Thursday, November 23, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 • Az emberi szervezet kötőszövetét nagyrészt'a kollagénnek nevezett rugalmas anyag alkotja. A Berkeley-i Egyetemen kollagénnel működő motort dolgoztak ki. (Az anyagot természetesen nem emberi szervezetből nyerik.) A kollagénrost jellemző tulajdonsága, hogy sós oldatban összehuzódik, tiszta vízben pedig visszanyeri eredeti alakját. A motorban két, nem egyenlő nagyságú kollagénrostokból előállított szalagot feszítenek. A szalag két részre osztott míianyagtartályban mozog. Az alsó részben sóoldat — adott esetben litiumbromid — van, a felsőben tiszta viz. A kollagén-motor működésének elve tehát ez: a szalag felváltva kerül a két oldalba. A sós oldatban összehuzódik, a vízben pedig ismét felveszi bonnál alakját. Megfelelően gyors váltakozás esetén a szalag a két kereket magával ragadja. A motor nagy előnye az eddig ismert energia- átalakító rendszerekkel szemben, hogy gyakorlatilag közvetítő nélkül alakítja át a vegyi energiát mechanikai energiává. Az élőlények izomösszehu- zódásán alapuló szerkezet tökéletesítve igen nagy jelentőségű lehet, különösen az űrkutatásban. A bionika ezzel a felfedezéssel ismét bebizonyította, milyen óriási lehetőségeket nyújthat az iparnak. METEORHULLÁS ANGLIÁBAN 1965. december 24-én 16 óra 12 perckor számos közép-angliai helységben, többek között Staf- fordshire-ben, Leicestershire-ben fényes tűzgömböt láttak dél-délnyugati irányban végigszágul* dani az égbolton. Az erős fényű tűzgömb fényessége lüktetésszerüen váltakozott. Színe részben vörös, részben fehér volt. A mögötte húzódó füst- csóvát a magaslégkör áramlásai gyorsan szétoszlatták. A tűzgömb Coventry-Rugby városok térsége felett szétrobbant. Barwell városkában (Leicestershire-től délre) 16 óra 20 perc körül egy munkájából hazatérő ember süvitést hallott a magasból, és ezért gyorsan a fal mellé húzódott. Ez volt a szerencséje, mert szinte azonnal öt vagy hat tompa puffanást hallott a közelben, ami alighanem a földre csapódó és széthulló meteoritkövektől eredhetett. Az egyik meteoritdarab a szomszédos ház ablakán hullott be. Mivel kétségtelennek látszott, hogy meteorhullásról van szó, a Leicesteri Egyetem, az ottani muzeum, valamint a British Museum és a londoni Geológiai Muzeum munkatársai expedíciót szerveztek a meteoritek felkutatására. Kilenc nagyobb, egyenként egy-két kg-os darabon kívül kisebb törmelékeket is találtak. A meteoritdarabok délnyugat-északkelet irányú sávban, kb. 800 méteres körzetben szóródtak szét. A legnagyobb darab egy gyár tetejére hullott, és beszakitotta. A lyuk formájából megállapították, hogy a lehullás csaknem merőleges volt. Ezekből az adatokból, valamint egyéb közlésekből megkísérlik kiszámítani az eredeti meteorit-tömeg Nap körüli pályáját. Az összegyűjtött darabokat a Britsh Museum- ban ásványtani vizsgálatnak vetették alá. Úgy látszik, hogy a barwelli meteorit az úgynevezett olivin-hipersztén kondritek közé tartozik. Az ilyen meteoritek anyagának zömét olivin alkotja (egy olyan vegyület, melynek molekuláiban két magnézium- vagy vasatomhoz és egy sziliciumatom- hoz négy oxigénatom kapcsolódik). A meteorit anyagában számos parányi olivingömböcske, úgynevezett kondrum is felfedezhető. Olivin mellett mintegy 35 százalék piroxént tartalmaz. (Ez any- nyiban különbözik az olivintól, hogy molekuláiban az előbbi atomokhoz csak három oxigénatom kapcsolódik.) Kis mennyiségben fordul csak elő nikkel és vas, valamint néhány százalékban vasszul- fid (troilit, vas és kén vegyülete). A barwelli meteoritban ezenkívül nyomokban sikerült kimutatni foszfor, germánium és gallium jelenlétét. Szei'ves vegyületeket nem találtak benne. ♦ A számítások szerint az eredeti meteortömeg súlya 20—25 kiló lehetett, ennek fele a légkörben elgőzölgött. A barwelli meteorit a brit szigeteken feljegyzett hiteles meteorhullások közül a 21. (Ezenkívül még 14 kevésbé megbízható adat is van.) Uj ürhajósételek Az űrhajósok élelmiszereinek előállítása — Írják a szakértők — ma általában gyorsfagyasztás utján végzett szárítással történik. A dobszáritás- sal előállitott almapüré azonban jobban állja a Gemini űrhajók magas belső hőmérsékletét. Tökéletesítették a csomagolási módszereket is: a nem ehető burkolatot felváltotta a nagy tápértékü, Íztelen, színtelen, szagtalan bevonat. így megszabadultak a felesleges tehertől, és meggátolták az élelmiszer széttöredezését és morzsolását. Az első amerikai űrhajós, aki az űrben evett is, Carpenter volt. Az ő ételei még túlnyomórészt gyümölcsből és zöldségfélék alapanyagaiból álltak, burkolatuk kukoricafehérje, zein és anti- oxidáns anyagok voltak. Az amerikai űrhajósok ételei ma: burgonyapüré, tonhal, lazac és csirke. Mindezek zsírosak és majonézzel kevertek. Az űrkabinban meleg vízben azonnal fogyaszthatóvá tehetők. Majonézzel a kalóriasürüséget növelik. (Ez az uj fogalom a viszonylag kis térfogatú étel nagy kalóriatartalmára utal.) Uj “asztronauta-falat" még a gabonagyümölcs- kockái is: szamócából, kajszibarackból vagy almából készült, és cukrozott kukoricapelyhet, valamint zsiradékot tartalmaz. A desszertkocka a teljes tej száraznyagából készül, dió- és gyümölcsporral Ízesítve, cukorral édesítve. A datolyából és ananászból készült csemegeszeletet ehető kemé- nyitőlapok közé helyezik, 7—9 százalékra kiszárítják és vákuum csomagolással látják el. Ez a csekély víztartalmú termék nem enged levet. A hús természetesen szintén nem maradhat ki az űrhajósok étrendjéből. A főtt húst fagyasztják és szárítás előtt mártással keverik. A mártás kukoricakeményitő alapanyagú kocsonyás anyag. “Kohósitás” klórgázzal Az óntermelés a kohászat egyik leghálátlanabb területe. Az érc dúsítását a kohósitás előtt néha harcmincszor is meg kell ismételni, s a fém 50 százaléka mégis visszakerül a földbe. A Szovjet Tudományos Akadémia általános és szervtelen kémiával foglalkozó Nyikoláj Korma- kov-intézetében teljesen uj technológiát dolgoztak ki az ónnak ónszegény kiindulóanyagokból való kivonására. Ezzel az eljárással ónszegény ércekből minden dúsítás nélkül lehet ónt nyerni. Az uj technológia kidolgozói a kohászatot egyfajta “hideg” iparnak tekintik: magas hőmérséklet és oxigén helyett alacsony hőmérsékletet és egy rendkívül aktiv gázt, klórt alkalmaznak. A klór- vegyületté (“klorid”-dá) alakult fémből a tiszta fém nyerése már nem okoz nehézséget. A rendkívül egyszerű technológia lényegesen csökkenti a költségeket. Ezenfelül az az előnye, hogy teljes mértékben irányítható. A klórkohászat bevezetése az iparban folyamatban van, és sokféle alkalmazására lesz lehetőség. Például a titánt, a tantált, a nióbiumot és a ritkaföldfémeket tartalmazó loparit nevű érc ez ideig használhatatlan volt. Ezt a problémát is a klórkohászat segítségével oldották meg. A klór majdnem az összes fémmel képez vegyületet, a különböző fémek kloridjai pedig már könnyen szétválaszthatok, hiszen például a nióbiumklorid egészen más hőmérsékletben párolog el, mint a titánkorid és a ritkaföldfémek kloridjai. őrlőmalom mozgó alkatrészek nélkül Két legyei mérnök forgó alkatrészek nélkül működő őrlőmalmot szerkesztett. A szén- kokszvagy ásványdarabkákkal megtöltött kamrába két oldalról a hangsebességnél gyorsabb légáramot fújnak, ami a részecskéket mozgásba hozza. Az ütközések következtében az 5 mm-es részecskék nagysága 1 mm alá csökkenthető. E légfuvásos módszerrel óránként akár 100 tonna teljesítményű őrlőmalom is működtethető. H—U—M—O—R A NAGY ÉNEKES 1 Pietro Ciavaradossi, a világhírű tenorista már idegrohamot kapott, ha az újságírók megkérdezték tőle, hogyan lett operaénekes. Már elmondta, hogy eredetileg asztaliteniszező akart lenni, de kiesett az első versenyen, mert nem tudta megszokni a tollszárfogást, s bánatában ekkor kezdett el énekelni. Hangja különben már pólyásba- ba korában feltűnést keltett az egész környéken. Olyan magyarázatot is adott, hogy ejgyszer tiszteletlenül feleselt tanítójával, mire az igy kiáltott rá: “Micsoda hang ez!” Akkor ő azt hitte, hogy a tanító megdicsérte a hangját.s ez a félreértett rendreutasítás keltette fel benne az énekesi elhivatottság érzését. Amikor egyszer egy fiatal ujságiró újra feltette neki a kérdést: “Hogyan lett énekes?" — méregbe jött, és a következőket mesélte el: — Egyszer egy fiatalember felmászott a fára, ott? kényelmesen elhelyezkedett, mert szerette ft magaslati levegőt, és kedvére volt lenézni az em- reket. Amint igy nézelődött, hirtelen megéhezett. Jókora sajtót vett elő a zsebéből, s mivel meglehetősen falánk volt, akkorát harapott a sajtba, hogy az egész nagy darab ott lógott a szájában. Arra ment egy vörös hajú, középkorú férfi, ft nagy ravaszul — egészen olyan volt, mint egy róka — dicsérni kezdte a fiatalembert, hogy ilyen meg olyan daliás féiTi, délceg és megnyerő arcú, s az már szinte a természet túlzotton pazar bőkezűsége lenne, ha mellékesen szép énekhangot is kapott volna a sorsától. Ilyen csoda persze nincs, hangsúlyozta a rókaképü, pedig de szép lenne! A fiatalember egy kissé megütődve hallgatta ezeket a hitetlenkedő szavakat arra ugyanis büszke volt, hogy szépen tud énekelni. Majd a rókaképü igy folytatta: “Hiába, a természetben nincs tökéletesség! Attól persze még nagyon kellemes életed lehet, hogy nem tudsz énekelni!” A fiatalember méregbe jött*, s első haragjában olyan magas cet vágott ki, hogy csak úgy zengett az erdő. A sajtot persze kiejtette a szájából, mire a rókaképü felkapta, és mohón falatozni kezdett. A ravaszdi ugyanis csak azért- beszélt,hagy megkaparinthassa a sajtot, mert nagyon éhes volt. A fiatalember, érdekes módon, nem is vette észre, amint a rókaképü csámcsogva fal, hanem az egyik dalt a másik után énekelte, lelkesen, önnön művészetében elmerülve. Végül a rókaképü annyira az énekszó hatása alá került, hogy megállt a kezében ft sajt. Amikor a fiatalember elhallgatott, a rókaképü tapsolni kezdett, majd leszerződtette a fia* talembert. Ez a fiatalember ugyanis én voltom, a rókaképü pedig a Milánói Scala igazgatója. A fiatal ujságiró szorgalmasan jegyezgette, bólogatott, s a végén csak annyit kérdezett, hogy milyen volt a sajt: ementáli vagy trappista? Feleki László TV-VÁSÁR ATHÉNBEN A párizsi Canard Enchainé szerint Athénbe» most ez a történet jár szájról-szájra: — Nagy képernyős készüléket keresek — állít be egy férfi Athén egyik tv- és rádió-üzletébe. <— Parancsoljon, uram — mondja a kereskedő —, ime a legnagyobb méretű készülékünk. Ez megfelel! ? — Ige. De van egy kívánságom. 1 1 — Tessék! — Szereljenek rá olyan ablaktörlő-félét, mint amilyen a gépkocsik szélvédőjén van. — Ablaktörlőt??? 1 — Igen. —Kérem, a vevő kívánsága parancs, tessék holnap befáradni, megcsináljuk. Másnap megjelenik a férfi. Megelégedéssel szemléli az igénye szerint a képernyőre szerelt ablaktörlőt. Szó nélkül kifizeti a készülék és a tartozékának az árát. Csomagolás közben a kereskedő nem tudja megállni, hogy meg ne kérdezze: — Mondja, uram, tulajdonképpen mi szükség© van erre a hm, bizarr dologra? — Tudja, nagy a családom. Nem ketten, négyen, hanem éppen tizennégyen nézzük a televíziót. No már most, ez a Patakosz majd minden este megjelenik a képernyőn és beszél, beszél, beszél. Nem tudjuk magunkat visszatartani és — utána le kell törölni a képernyőt... “KOLLAGÉN-MOTOR”
