Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-13 / 28. szám

Thursday, July 13, 1967. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Uj magyar növénykisérlet Készül a magyar emigráció története ; Megkezdte munkáját a koordinációs bizottság A Magyar Tudományos Akadémia elnökségé­nek tavalyi határozata értelmében feldolgozzák és megírják a magyarországi kivándorlás törté­netét. Kétségtelen, hogy a magyar emigráció tör­ténetének — különösen az első világháború előtti korszaknak — csaknem könyvtárnyi irodalma van, de összefoglaló, korszerű, tudományos monogra­fikus feldolgozása még hiányzik. A meglévő ha­talmas anyag szerteágazó és hosszadalmas mun­kát igényel. A kutatás irányítására és szervezé­sére a Történelemtudományi Intézet vezetésével koordinációs bizottságot alakítottak, amelyben több tudományos intézet és társadalmi szerve­zet vesz részt. Ez a bizottság a kutató munka szervezeti kialakitását és a különböző forrásanya­gok számbavételét tartotta első feladatának. A “Számüzöttek Lapjától” a miniszterelnökségi irattárig Mostanáig már elkészítették a Magyarországon található legfontosabb dokumentációs források jegyzékét, széleskörű kutatást folytattak az Or­szágos Levéltárban, a Széchényi Könyvtárban, a Parlamenti Könyvtárban és több tudományos in­tézmény archívumában. Számos, az emigrációra vonatkozó iratot találtak, s jellemző e munka mé­reteire, hogy csupán e dokumentációk címjegyzé­ke többszáz oldalt tölt meg. Különösen értékes anyagot tartalmaznak a miniszterelnökségi ira­tok; ezekből nemcsak a kivándorlás folyamatára kapnak választ a kutatók, hanem arra vonatko­zóan is, hogy mi történt a külföldre távozottak- kal, miután elhagyták az országot. A központi le­véltár forrásanyagainak felkutatása után a követ­kezőkben a megyei levéltárakban és az egyházi levéltárakban folytatják a munkát. Jegyzékbe vették a korabeli külföldi magyar sajtót is és ez az összeállítás egymaga nyolc ivet tölt meg. örvendetes módon e téren is hatalmas dokumentációs anyag áll rendelkezésre, s a kiván­doroltak egykori krónikásai tudósításaikban szá­mos tényanyaggal támasztják alá koruk emigrá- ciós életének hétköznapjait. A Széchényi Könyv­tárban például megtalálhatók a Számüzöttek Lap­jának példányairól készített fotókópiák; ezt a la­pot még 1851-ben az Amerikában letelepedett Kossuth-emigráció alapította. Sok értékes adat­tal szolgálnak az országgyűlési irományok is, hi­szen a Parlament többször foglalkozott a kiván­dorlás különböző problémáival. A nagy amerikai kivándorlás története A rendelkezésre álló forrásmunkák alapján fo­lyamatosan és egyes részleteiben dolgozzák fel az emigráció történetét. E tanulmányokat a magyar kutatók megküldik azoknak a külföldi intézetek­nek is, amelyek hasonló témával foglalkoznak, s ahonnan csereképpen más anyagokat kaphatnak. A kivándorlás nagy átfogó történetének első szakaszaként az 1870 és az első világháború kö­zötti korszakot Írják meg. Ebben az időben a ki­vándorlás fő iránya Amerika volt, ezért a témán belül is első helyen szerepel a századforduló nagy amerikai kivándorlásának története. A. kutatók ai akkori emigráció gazdasági és politikai hátte­rét is sokoldalúan feldolgozzák. E forrásmunkák alapján megállapítható, hogy ezekben az évtizedekben legalább másfélmillióan hagyták el Magyarországot és kerestek uj hazát Amerikában. A kivándoroltaknak több mint 90 százaléka a mezőgazdasági munkások és a paraszt­ság soraiból került ki. A valóságban másfélmil­liónál is többen vándoroltak külföldre, hiszen szá­mosán útlevél nélkül távoztak, s ezek után nem maradt semmilyen dokumentum-hagyaték. Az minden esetre megállapítható, hogy az 1890-es évektől nagyon felgyorsult a kivándorlási folya­mat és például 1905-ben és 1906-ban már évente csaknem 200 ezren vettek vándorbotot kezükbe, hogy hazájuktól távol keressék. boldogulásukat. A káposztafa Érdekes és eredményes kísérletet folytatott egy magyar növénykutató, dr. Berzsenyi-Jancsics László, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola fő­munkatársa. Gondos szelekcióval és keresztezés­sel jól termő takarmány kelkáposztát nemesített ki, amelynek rendkívül nagy a fehérjetartalma, holdankénti hozama pedig meghaladja a 600 má­zsát. Egv-egy káposztafej eléri a négv-öt kilo­gramm súlyt is. A mezőgazdasági újítás rendkí­vüli érdekessége, hogy a takarmány kelkáposztát nem a hagyományos módon termesztik, hanem embermagasságot is meghaladó faformáju nö­vényt nemesitettek ki s ennek a tetején helyez­kedik el a kelkáposztafej. Eladták az utolsó pesti söröslovakat Néhány éve még mindennapos látvány volt Bu­dapesten a “Kőbányaiét szállító stráfszekér. Év­tizedekig csakis lovak fuvarozták Budapesten a sört. A háború után a söriparban — Budapesten, valamint Sopronban, Pécsett és Nagykanizsán — 200 pár ló dolgozott. Vidéken előbb mondtak fel a sörös lovaknak, mint a fővárosban, 1960-ban valamennyit eladták. Aztán a pestiekre is sor ke­rült. A megmaradt utolsó 17 pesti söröslovat az elmúlt hetekben adták el. Jóllehet még erejük tel­jében voltak — hiszen árpán, malátán éltek, s nem is kellett inukszakadtáig dolgozniok — a kereslet hiányában és a fennálló rendelkezések értelmében csak kimérve, “virsliáron” keltek el. Szolgáljon vigaszul a derék jószágoknak, hogy I. osztályú árat, kilónként 12 forintot kapott értük a söripar. A 6—7 mázsás, akár másfél lóerősnek is nevezhe­tő muraköziek nem kerültek a vágóhidra, az épí­tőiparban szolgálnak tovább vidéken. Ilyen is van: Bort tárolnak a toronyban Pécset — egyéb jelzői mellett — szívesen em­legetik úgy is, mint a “tornyok városá”-t Való­ban : a Mecsekről nézve mindig a tornyok tűnnek elsőként az ember szemébe, a különféle alakú, nagyságú és szinü tornyok. Az ősi székesegyház négy hatalmas tornya, a Kórház-téri dzsámi kar­csú minaretje, a városháza és az egyetem testes tornyai, nem szólva a sok, sok kisebb-nagyobb templomtoronyról. Pécs most tovább “tomyoso- dik”, ami által még érdekesebbé, színesebbé válik a város képe. A főpályaudvar közelében és a bu­dapesti főút mentén felépültek az első toronyhá­zak, amelyek a maguk tiz emeletével valóságos felhőkarcolóként emelkednek ki az egy-két-emele- tes házak tömkelegéből. A város nyugati negyedét a kilencemeletes, csupaüveg klinikai tömb uralja. A legkülönlegesebb torony Pécs déli részén épül: az ország első: “toronypincé”-je. Eredetileg ha­gyományos, földalatti pincét akartak kialakítani, a talaj azonban alkalmatlannak bizonyult erre a célra: már másfél méter mélyen viz tört fel. Ezért nem lefelé hanem fölfelé építkeznek. A nyolcszögletű, nyolc emelet magasságú építmény közepén lesz a “lépcsőház” és e körül képezik ki a tárolóteret, amelyben 20,000 hektoliter bort he­lyezhetnek el. Az “óriáshordó” külsejét alumíni­ummal burkolják. A csillogó fémlapok ugyanis visszaverik a napsugarakat és megvédik a falak mögött pihenő bort a felmelegedéstől. Küldjük vissza a zöld kártyákat Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizott­sága zöld kártyákat küldött olvasóinkhoz, uj előfizetők szerzésére. Kérjük, hogy akik még nem küldték vissza a kártyákat, tegyenek meg mindent, hogy uj előfizetőket szerezze­nek ismerőseik, barátaik, rokonaiak köréből. Várjuk a kártyák visszaküldését! A SZENT Székesfehérvári sorok Kaszap Istvánról A 40-es évek elején az egész ország hívőit láz­ba hozta a hir, hogy uj magyar szent lesz: Ka­szap István. Székesfehérvárott született és élt, majd szerzetesnövendékként egészen fiatalon vit­te el súlyos betegsége. Halála után számos csodát tulajdonítottak neki, amelyeket azonban a katoli­kus egyház érthető fenntartásokkal fogadott, éa háború után le is került a napirendről Kaszap szenttéavatási ügye. Az utóbbi időben két irodalmi alkotás kavarta fel az emlékeket Kaszap István körül. Mindkét mii szerzője az ismert iró, Thurzó Gábor. “A szent” cimü regényének kerete Kaszap István —- a könyvben a Gregor István nevet viseli — szent­té avatási ügyében lefolytatott egyházi eljárás története. Főszereplője a vizsgálatot vezető hu­manista prelátus, aki miután megismerte az ifjú életét és csodáinak hátterét, negativ véleményt ad róla. A regényből Tp\urzó Gábor drámát is irt, amelyet “Az ördög ügyvédje” címmel mutatott be Budapesten a Vígszínház. A két mü — érthetően — Székesfehérvárott keltette a legnagyobb hatást, váltott ki újabb vi­tát pro és kontra. Az ezeréves városban ugyanis eléggé széleskörű még a Kaszap-kultusz. Legtöb­ben ugyan ma már nem a szentet tisztelik benne és nem tartják csodatevőnek. A háború éveiben Székesfehérvár lakossága szinte vakon hitt ab­ban, hogy Kaszap István megvédelmezi szülővá­rosát a rombolástól, pusztulástól. Sajnos( nem igy lett. Akik ma is tisztelik, azok inkább a kedves, tisztaéletü, sokat szenvedett ifjúra emlékeznek vissza szeretettel, melegséggel. Három és fél évtizede annak, hogy meghalt, de azért nem kevés azoknak a száma sem, akik most is meggyőződéssel vallják, hogy Kaszap István szent és Róma igazságtalan volt, amikor megta­gadta szentté avatását. Sokan őrzik otthonukban a fényképét, imádkoznak hozzá s évente százak lá­togatnak el Székesvehérvárra az ország különböző részeiből, akik nem mulasztják el felkeresni a sírját. A kupolás Prohászka-templomban levő sírja ma is zarándokhely, s hogy az emberek egy része változatlanul csodatevőnek tartja, mu­tatja a templom falán elhelyezett sok-sok hála^ tábla is: csodatételeiért, közbenjárásáért. Az egy­ház nem tiltja, de nem is ösztönzi a Kaszap- kultuszt. Családja és rokonsága jelenleg is Székesfehér­várott él, ők érdekes módon — szinte kizárólag az elhunyt kedves hozzátartozót tisztelik benne. A kiterjedt Kaszap-familia legismertebb tagja egy televiziómüszerész, de nem a neve miatt, ha­nem mert a szakma egyik kiválósága. Egy év múlva összekapcsolják A kél ország villamoshálózatát A magyar-osztrák villamos-távvezeték magyar- országi szakaszát gyors ütemben épitik. A táv­vezeték két részben készül; az első Oroszlány és Győr között még ez évben működésbe lép, a Győr és az országhatár közötti szakaszt pedig 1968 már­cius 30-án adják át rendeltetésének. Az Oroszlányi Hőerőmű és Győr között 144 nagyfeszültségű tartóoszlopot állítottak fel, s sze­relik a vezetéket is. Győr és az országhatár közöt­ti szakaszon az alapozási munkák már folynak, e feladatoknak körülbelül a felét végezték el. A távvezetéket tiz évre szóló magyar-osztrák villamosenergia együttműködése megállapodás alapján épitik. A megállapodás szerint a 220,000 voltos nagyfeszültségű távvezeték Bécs és Győr között teremti meg a villamosenergia-összeköt- tetést. A magyar szakasz 1968 március végére készül el, várhatóan erre az időpontra az ország­határ és Bécs között is kiépül az osztrák távve­zeték-rendszer s igy jövő év tavaszán összekap­csolhatják a két ország energia-hálózatát. Ez az együttműködés mindkét állam számára igen előnyös. Ausztria jelentős vizierőmü-hálózat- tal rendelkezik, s nyáron, vizbő időszakban olcsó villamosenergiát tud előállítani. M° — viszont téli időszakban * energiát. Ezt >'_ lésü J neti .

Next

/
Oldalképek
Tartalom