Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13, 1967. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Uj magyar növénykisérlet Készül a magyar emigráció története ; Megkezdte munkáját a koordinációs bizottság A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tavalyi határozata értelmében feldolgozzák és megírják a magyarországi kivándorlás történetét. Kétségtelen, hogy a magyar emigráció történetének — különösen az első világháború előtti korszaknak — csaknem könyvtárnyi irodalma van, de összefoglaló, korszerű, tudományos monografikus feldolgozása még hiányzik. A meglévő hatalmas anyag szerteágazó és hosszadalmas munkát igényel. A kutatás irányítására és szervezésére a Történelemtudományi Intézet vezetésével koordinációs bizottságot alakítottak, amelyben több tudományos intézet és társadalmi szervezet vesz részt. Ez a bizottság a kutató munka szervezeti kialakitását és a különböző forrásanyagok számbavételét tartotta első feladatának. A “Számüzöttek Lapjától” a miniszterelnökségi irattárig Mostanáig már elkészítették a Magyarországon található legfontosabb dokumentációs források jegyzékét, széleskörű kutatást folytattak az Országos Levéltárban, a Széchényi Könyvtárban, a Parlamenti Könyvtárban és több tudományos intézmény archívumában. Számos, az emigrációra vonatkozó iratot találtak, s jellemző e munka méreteire, hogy csupán e dokumentációk címjegyzéke többszáz oldalt tölt meg. Különösen értékes anyagot tartalmaznak a miniszterelnökségi iratok; ezekből nemcsak a kivándorlás folyamatára kapnak választ a kutatók, hanem arra vonatkozóan is, hogy mi történt a külföldre távozottak- kal, miután elhagyták az országot. A központi levéltár forrásanyagainak felkutatása után a következőkben a megyei levéltárakban és az egyházi levéltárakban folytatják a munkát. Jegyzékbe vették a korabeli külföldi magyar sajtót is és ez az összeállítás egymaga nyolc ivet tölt meg. örvendetes módon e téren is hatalmas dokumentációs anyag áll rendelkezésre, s a kivándoroltak egykori krónikásai tudósításaikban számos tényanyaggal támasztják alá koruk emigrá- ciós életének hétköznapjait. A Széchényi Könyvtárban például megtalálhatók a Számüzöttek Lapjának példányairól készített fotókópiák; ezt a lapot még 1851-ben az Amerikában letelepedett Kossuth-emigráció alapította. Sok értékes adattal szolgálnak az országgyűlési irományok is, hiszen a Parlament többször foglalkozott a kivándorlás különböző problémáival. A nagy amerikai kivándorlás története A rendelkezésre álló forrásmunkák alapján folyamatosan és egyes részleteiben dolgozzák fel az emigráció történetét. E tanulmányokat a magyar kutatók megküldik azoknak a külföldi intézeteknek is, amelyek hasonló témával foglalkoznak, s ahonnan csereképpen más anyagokat kaphatnak. A kivándorlás nagy átfogó történetének első szakaszaként az 1870 és az első világháború közötti korszakot Írják meg. Ebben az időben a kivándorlás fő iránya Amerika volt, ezért a témán belül is első helyen szerepel a századforduló nagy amerikai kivándorlásának története. A. kutatók ai akkori emigráció gazdasági és politikai hátterét is sokoldalúan feldolgozzák. E forrásmunkák alapján megállapítható, hogy ezekben az évtizedekben legalább másfélmillióan hagyták el Magyarországot és kerestek uj hazát Amerikában. A kivándoroltaknak több mint 90 százaléka a mezőgazdasági munkások és a parasztság soraiból került ki. A valóságban másfélmilliónál is többen vándoroltak külföldre, hiszen számosán útlevél nélkül távoztak, s ezek után nem maradt semmilyen dokumentum-hagyaték. Az minden esetre megállapítható, hogy az 1890-es évektől nagyon felgyorsult a kivándorlási folyamat és például 1905-ben és 1906-ban már évente csaknem 200 ezren vettek vándorbotot kezükbe, hogy hazájuktól távol keressék. boldogulásukat. A káposztafa Érdekes és eredményes kísérletet folytatott egy magyar növénykutató, dr. Berzsenyi-Jancsics László, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola főmunkatársa. Gondos szelekcióval és keresztezéssel jól termő takarmány kelkáposztát nemesített ki, amelynek rendkívül nagy a fehérjetartalma, holdankénti hozama pedig meghaladja a 600 mázsát. Egv-egy káposztafej eléri a négv-öt kilogramm súlyt is. A mezőgazdasági újítás rendkívüli érdekessége, hogy a takarmány kelkáposztát nem a hagyományos módon termesztik, hanem embermagasságot is meghaladó faformáju növényt nemesitettek ki s ennek a tetején helyezkedik el a kelkáposztafej. Eladták az utolsó pesti söröslovakat Néhány éve még mindennapos látvány volt Budapesten a “Kőbányaiét szállító stráfszekér. Évtizedekig csakis lovak fuvarozták Budapesten a sört. A háború után a söriparban — Budapesten, valamint Sopronban, Pécsett és Nagykanizsán — 200 pár ló dolgozott. Vidéken előbb mondtak fel a sörös lovaknak, mint a fővárosban, 1960-ban valamennyit eladták. Aztán a pestiekre is sor került. A megmaradt utolsó 17 pesti söröslovat az elmúlt hetekben adták el. Jóllehet még erejük teljében voltak — hiszen árpán, malátán éltek, s nem is kellett inukszakadtáig dolgozniok — a kereslet hiányában és a fennálló rendelkezések értelmében csak kimérve, “virsliáron” keltek el. Szolgáljon vigaszul a derék jószágoknak, hogy I. osztályú árat, kilónként 12 forintot kapott értük a söripar. A 6—7 mázsás, akár másfél lóerősnek is nevezhető muraköziek nem kerültek a vágóhidra, az építőiparban szolgálnak tovább vidéken. Ilyen is van: Bort tárolnak a toronyban Pécset — egyéb jelzői mellett — szívesen emlegetik úgy is, mint a “tornyok városá”-t Valóban : a Mecsekről nézve mindig a tornyok tűnnek elsőként az ember szemébe, a különféle alakú, nagyságú és szinü tornyok. Az ősi székesegyház négy hatalmas tornya, a Kórház-téri dzsámi karcsú minaretje, a városháza és az egyetem testes tornyai, nem szólva a sok, sok kisebb-nagyobb templomtoronyról. Pécs most tovább “tomyoso- dik”, ami által még érdekesebbé, színesebbé válik a város képe. A főpályaudvar közelében és a budapesti főút mentén felépültek az első toronyházak, amelyek a maguk tiz emeletével valóságos felhőkarcolóként emelkednek ki az egy-két-emele- tes házak tömkelegéből. A város nyugati negyedét a kilencemeletes, csupaüveg klinikai tömb uralja. A legkülönlegesebb torony Pécs déli részén épül: az ország első: “toronypincé”-je. Eredetileg hagyományos, földalatti pincét akartak kialakítani, a talaj azonban alkalmatlannak bizonyult erre a célra: már másfél méter mélyen viz tört fel. Ezért nem lefelé hanem fölfelé építkeznek. A nyolcszögletű, nyolc emelet magasságú építmény közepén lesz a “lépcsőház” és e körül képezik ki a tárolóteret, amelyben 20,000 hektoliter bort helyezhetnek el. Az “óriáshordó” külsejét alumíniummal burkolják. A csillogó fémlapok ugyanis visszaverik a napsugarakat és megvédik a falak mögött pihenő bort a felmelegedéstől. Küldjük vissza a zöld kártyákat Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága zöld kártyákat küldött olvasóinkhoz, uj előfizetők szerzésére. Kérjük, hogy akik még nem küldték vissza a kártyákat, tegyenek meg mindent, hogy uj előfizetőket szerezzenek ismerőseik, barátaik, rokonaiak köréből. Várjuk a kártyák visszaküldését! A SZENT Székesfehérvári sorok Kaszap Istvánról A 40-es évek elején az egész ország hívőit lázba hozta a hir, hogy uj magyar szent lesz: Kaszap István. Székesfehérvárott született és élt, majd szerzetesnövendékként egészen fiatalon vitte el súlyos betegsége. Halála után számos csodát tulajdonítottak neki, amelyeket azonban a katolikus egyház érthető fenntartásokkal fogadott, éa háború után le is került a napirendről Kaszap szenttéavatási ügye. Az utóbbi időben két irodalmi alkotás kavarta fel az emlékeket Kaszap István körül. Mindkét mii szerzője az ismert iró, Thurzó Gábor. “A szent” cimü regényének kerete Kaszap István —- a könyvben a Gregor István nevet viseli — szentté avatási ügyében lefolytatott egyházi eljárás története. Főszereplője a vizsgálatot vezető humanista prelátus, aki miután megismerte az ifjú életét és csodáinak hátterét, negativ véleményt ad róla. A regényből Tp\urzó Gábor drámát is irt, amelyet “Az ördög ügyvédje” címmel mutatott be Budapesten a Vígszínház. A két mü — érthetően — Székesfehérvárott keltette a legnagyobb hatást, váltott ki újabb vitát pro és kontra. Az ezeréves városban ugyanis eléggé széleskörű még a Kaszap-kultusz. Legtöbben ugyan ma már nem a szentet tisztelik benne és nem tartják csodatevőnek. A háború éveiben Székesfehérvár lakossága szinte vakon hitt abban, hogy Kaszap István megvédelmezi szülővárosát a rombolástól, pusztulástól. Sajnos( nem igy lett. Akik ma is tisztelik, azok inkább a kedves, tisztaéletü, sokat szenvedett ifjúra emlékeznek vissza szeretettel, melegséggel. Három és fél évtizede annak, hogy meghalt, de azért nem kevés azoknak a száma sem, akik most is meggyőződéssel vallják, hogy Kaszap István szent és Róma igazságtalan volt, amikor megtagadta szentté avatását. Sokan őrzik otthonukban a fényképét, imádkoznak hozzá s évente százak látogatnak el Székesvehérvárra az ország különböző részeiből, akik nem mulasztják el felkeresni a sírját. A kupolás Prohászka-templomban levő sírja ma is zarándokhely, s hogy az emberek egy része változatlanul csodatevőnek tartja, mutatja a templom falán elhelyezett sok-sok hála^ tábla is: csodatételeiért, közbenjárásáért. Az egyház nem tiltja, de nem is ösztönzi a Kaszap- kultuszt. Családja és rokonsága jelenleg is Székesfehérvárott él, ők érdekes módon — szinte kizárólag az elhunyt kedves hozzátartozót tisztelik benne. A kiterjedt Kaszap-familia legismertebb tagja egy televiziómüszerész, de nem a neve miatt, hanem mert a szakma egyik kiválósága. Egy év múlva összekapcsolják A kél ország villamoshálózatát A magyar-osztrák villamos-távvezeték magyar- országi szakaszát gyors ütemben épitik. A távvezeték két részben készül; az első Oroszlány és Győr között még ez évben működésbe lép, a Győr és az országhatár közötti szakaszt pedig 1968 március 30-án adják át rendeltetésének. Az Oroszlányi Hőerőmű és Győr között 144 nagyfeszültségű tartóoszlopot állítottak fel, s szerelik a vezetéket is. Győr és az országhatár közötti szakaszon az alapozási munkák már folynak, e feladatoknak körülbelül a felét végezték el. A távvezetéket tiz évre szóló magyar-osztrák villamosenergia együttműködése megállapodás alapján épitik. A megállapodás szerint a 220,000 voltos nagyfeszültségű távvezeték Bécs és Győr között teremti meg a villamosenergia-összeköt- tetést. A magyar szakasz 1968 március végére készül el, várhatóan erre az időpontra az országhatár és Bécs között is kiépül az osztrák távvezeték-rendszer s igy jövő év tavaszán összekapcsolhatják a két ország energia-hálózatát. Ez az együttműködés mindkét állam számára igen előnyös. Ausztria jelentős vizierőmü-hálózat- tal rendelkezik, s nyáron, vizbő időszakban olcsó villamosenergiát tud előállítani. M° — viszont téli időszakban * energiát. Ezt >'_ lésü J neti .
