Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-23 / 47. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 23, 1967 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Az “ígéret” földje ST. CATHARINES, Ont. — Szeretnénk mi is többet küldeni a lap fenntartásához, ha volna miből. Igaz, hogy nekünk, kanadai nyugdíjasoknak, nincs okunk a panaszra, mert a választások előtt és alatt elhangzott Ígéretek szerint 1968 jan. 1-től $1.50 emelést adnak havonta és 1976-ban ismét emelnek. Most már csak a tiszteletes urainktól függ, hogy közben tudnak-e járni illetékes helyen, hogy meg is érjük az 1976-ot. Az a kérdés, hogy mire fogjuk pocsékolni ezt a tetemes összeget. Igaz, hogy a választottak tudják, hogyan kell adni és venni. Én pl. havi $105-t kapok, vagyis kapnék, ha nem volna ez a deszkabódé, amit lakásnak, magántuladonnak neveznek. De mivel tulajdonos vagyok, igy levonnak havi 4 dollárt. Az adóm pedig tiz évvel ezelőtt — mikor még dolgoztam — $145 volt, mióta nyugdíjas lettem, emelték, 1967-ben $255 lett, ’68-ban meg bizonyára még ragasztanak hozzá. Egy másik bizonyíték a választottak nagylelkűségéről. Törvényt hoztak, hogy adóengedményt adnak, én pl. $100 engedményért folyamodhatnék. Ez szép gesztus, DE az adott engedményt rávezetik a házra, mint mortgage-ot, vagyis évtől-évre szaporodni fog a betáblázott tartozás annyival, meny-1 nyi az adókedvezmény. Ha jól elhúzom az időt, az utánam maradók nemhogy örökölnének, de ki kell nekik a tartozást fizetniük. Ezt nevezik keresztényi cselekedetnek. ' l! i 77 .... Felhívom ezután minden honfitársam figyelmét, hogy igyekezzenek ezen “ÍGÉRET FÖLDJE” felé. Ha valaki Ígéretet akar hallani, az csak ide jöjjön! A napokban felkeresett egy magát Mészáros Jánosnak nevező honfitárs és elmondta, hogy 9 hónapja érkezett Kanadába. Mint festő dolgozott Magyarországon és a magyar kormány a háború alatt megrongálódott Bazilika javításával bízta meg, főleg a Mária és a kisded c. képet hangsúlyozta ki, amit arannyal kellett utána festeni. A háta mögött rendőrök álltak, de a munka olyan jól sikerült, hogy elismerésül a fizetésen felül még külföldi turistautazási engedéllyel is ellátta a kormány. Élve az alkalommal, elfelejtett visszamenni családjához, három gyermeke és unokái körébe. Ezt csak azért Írtam le, hogy felhívjam a honfitársak figyelmét, hogy hagyjanak ott otthont, feleséget^ stb., valamint egy ország szeretetét, bizalmát, kitüntetését, mert mindez semmi ahhoz az örömhöz képest, ami pl. Kanadában várakozik rájuk. Ami pedig a lapunkat illeti, gondolom, hogy ha több ígérettel töltenék meg a lap hasábjait, rövidé-, sen emelkedne az előfizetők száma és igy a bevétel is. Mert hiába írják meg a színtiszta igazat,, az előfizetők száma nem fog emelkedni, mert a,;, népnek altató mese kell. Kérem tehát a szerkesztőséget, hogy ha az előfizetőket és a bevételt nö* vélni akarja, hagyjon fel az IGAZMONDÁSSAL és fogjon hozzá a tulvilági ígéretek hirdetéséhez Kovács János * Koreai diadal Vietnamban a rettenetes amerikai katonai túlerő nem birt diadalmaskodni a szabadságharcosok felett, Kelet-Azsia más országaira kell hivatkozni, ha nem katonai, legalább gazdasági sikerekre. Legfőképpen Dél-Koreára, amelynek ENSZ-beli képviselője éppen most dicsekszik az ottani hallatlan eredményekkel, mig meg akarja akadályozni, hogy a két Korea egyesítésének kérdésében Észak-Ko- reát is meghallgassák. A sajtó kiemeli, hogy a hallatlan eredmények annak köszönhetők, hogy az amerikai és a japán tőke nagy befektetésekkel támogatja a magánvállalkozás egyetlen helyes útjára tért országot. Nézzük hát, mit mond erről az Egyesült Nemzetek havi statisztikai bulletin-je? Mit mond a munkanélküliekről? Azt, hogy számuk 226,000-ről 1961 ben 666,000-re nőtt 1966-ban De a statisztika a dolgozóknak csak egy részét öleli fel; a New York Times szerint a munkanélküliek száma 2 és fél millió s a dolgozók csak 25 százalékának van állandó munkája. Mit mond az építkezésről? Dél-Koreában is sok lakás elpusztult és a lakásínséget fokozza, hogy a falu éhezői a városokba tódulnak. Ennek dacára a 27 városban — hol a lakosság nagyrésze él — csak kb. 21,000 lakás épült, igy a nép nagyrésze kunyhókban, barlangokban lakik. De azt mondják, a nagy befektetések megnövelték Korea kereskedelmi kivitelét. Erről a bulletin ezt írja: a bevitel értéke 1956-ban 450 millió dollár volt, a kivitelé 175 millió; 1966-ban 716 millió volt ;az impor.t és 250 millió a kivitel. A Mányi tehát 275 millióról 466 millióra nőtt, ami teljes külkereskedelmi csődöt jelent. Nem azért nőtt-e a deficit, mert az igények megnőttek, sok külföldi árut vásárolnak? Erie a munkabérek felelnek. 1960 és 1966 között, az ipari havibérek átlaga 2,600 Von-ról 5,480 Von-ra nőtt, tehát névlegesen 147%-kal. Ugyanez idő alatt a fogyasztási árak 180%-kal nőttek, tehát a dolgozók reálbére csökkent. Hány dollár 5,480 Von? 1966-ban egy U.S. dollár 270 Von-t ért, tehát az átlagos havibér 20 dollár és 30 cent volt. De csak hivatalos árfolyamon; a szabad piacon még kevesebbet ért. És ez csak az átlagos bér; a New York Times szerint a munkások 48 óra heti munkával ennyit kerestek: 40% havi 15 dollárnál kevesebbet, 50% 15—20 dollár között, 10% 20 dollárnál többet. Ezt a boldogságot Ígérik Johnsonék Dél- kelet-Ázsia összes többi népének is. Statisztikus Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a közel- keleti konfliktusban érdekelt országok álláspontEgyesült Arab Köztársaság. Felhívta az Egyesült Nemzeteket, hogy ítélje el Izrael agresszióját, rendelje el Izrael csapatainak haladéktalan és feltétel nélküli visszahívását a junius 5-e előtti pozíciókba, határozza meg Izrael felelősségét az országot ért kárért és állapítsa meg a kártérítést. Egyiptom követelte a Biztonsági Tanácsban, hogy mivel Izrael nem hajlandó csapatait visszavonni, az ENSZ, az alapokmány értelmében megtorló büntetést mérjen ki ellene és ha kell, fegyveres erővel kényszerítse az alapokmány betartására. Izrael. ígéretet tett a fegyverszünet betartására mindaddig, mig végleges kiegyezés nem történik, az arab országokkal való közvetlen tárgyalások utján. Ellenzi az Egyesült Nemzetek képviselőjének, mint harmadik, egyeztető félnek jelenlétét. Nem hajlandó csapatait visszavonni, vagy a junius 4-i demarkációs vonalra visszavonulni a közvetlen tárgyalások előtt. Izrael a biztos, határozott országhatárok kiegyezéssel való megállapítása mellett foglal állást és ragaszkodik ahhoz, hogy a menekültek visszafogadásának vagy kártérítésének kérdése a tárgyalni való témák közé tartozik. Egyesült Államok. Kéri az izraeli csapatok kivonását, ugyanakkor az arab. országoktól biztosítékot kér arra, hogy Izraellel szemben a hadi állapotukat megszüntetik; kéri a nemzetközi vizeken a tengerhajózás szabadságának garanciáját. Állást foglal a menekültek problémájának “igazságos elintézése” mellett és garanciákat akar az országok függetlensége és területük sérthetetlensége felől. Evégből demilitarizált zónák felállítását, a fegyverkezési verseny megszüntetését és béketárgyalásoknál az ENSZ képviselőjének segítségét ajánlja. Szovjetunió. Kéri az izraeli agresszió elitélését és felszámolását, az izraeli csapatok azonnali kivonásával a megszállt területekről és kártérítés fizetését. Követeli, hogy Izrael teljesítse a Közgyűlés határozatait, mely szerint fel kell adnia Jordánia Izraelhez csatolt részét. Ugyanakkor támogatja annak az elvnek az elismerését, hogy minden közel- keleti országnak joga van a saját, független államához. A szabad tengerhajózás és a menekültek kerdesenek targyalasa csak az izraeli csapatok kivonása után következhet be. í Jordánia. Hussein király kijelentette, hogy az arabok hajlandók Izrael létjogosultságát elismerni és mondta, hogy az Egyesült Arab Köztársaság nevében is beszél. Az izraeli csapatok kivonása és a menekültek kérdésének megoldása fejében az arab országok hajlandók egyezményben biztosítani Izrael jogát a Szuezi-csatorna és az Aquaba-öböl használatához. Szíria. Az arab országok között a legmilitánsabb álláspontot foglalja el. Nem hajlandó semmiféle kedvezmény felajánlására Izraelnek és ragaszkodik ahhoz, hogy csak fegyveres erővel lehet Izraeltől elégtételt szerezni. Ibrahim Makhous külügyminiszter elitélte Hussein királyt a fölajánlott engedményekért és tagadta, hogy Hussein Szíria nevében beszélt. WASHINGTON, D. C. — A képviselőház 1.6 milliárd dollárt irányzott elő a nyomor elleni harcra. Az ügy most a képviselők és a szenátorok bizottsága elé kerül. • NEW YORK, N. Y. — Lindsay polgármester három napos látogatást tett Kaliforniába. Sokan politikai “kirándulásnak” tekintik látogatását. ÚJBÓL HAPHATÓ! ORSZÁGH LÁSZLÓ Angol-magyar és magyar-angol ZSEBSZÓTÁR két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003 H. DOTH & SOM IMPORTERS EKÄ* Az összes régi és teljesen uj magyar hangle- jelent meg) dupla kötetben ....... $5 50 resrzek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma- Venész-féle budapesti szakácskönyv .......... $3 00 gyár népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik AMERIKAI NYELVMESTER . . . ................... $2.50 száma: 1001 AB Ár: $3.95 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár . . . . $5.00 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár . . . $12.50 • “MAGYAR IMPORTÁLT SZALÁMI • uj magyar-angol és angol-magyar zsebHunyadi János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- szótár (kötetenként) .......... ....................$2.50 méz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, darál- Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag 85c va, szitálva. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula , . , . , , ...... , í\. „ .. _ , Globus gyártmányú barack, meggy, földi eper, danlva. Italizesitok. Likoros csokoládék. Lek- .. , „ , , . . . . , , . .. T. ... . . . ,. maina es fekete szeder-jam-ek. Globus fele malvar.k es hecsedli stb. Liptoituro (juhturo) - na és meggy_szörP) csalamádé és savanyított Rudas vanília. — Hímzett női blúzok es szegedi lk _ Budanesti maevar libamái PAPUCSOK jutányos áron. — A legújabb sza- Ppk Budapesti magyar libamáj. kácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben Telefon: REgent 4-1110 Kérje ingyenes árjegyzékünket! A KÖZEL-KELETI ORSZÁGOK ÁLLÁSPONTJA
