Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-23 / 47. szám

-4---------­AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ~ Thursday, November 23, 1M7 Végétért a 37,000 Chrysler munkás sztrájkja DETROIT, Mich. — A Chrysler cég több üzemé­ben 37,000 munkás sztrájkolt annak ellenére, hogy egyezmény jött létre az UAW és a vállalat kö­zött. Ezek a “helyi” sztrájkok visszatükrözték azt az elégedetlenséget, melyet főleg az üzemvezetők azon cselekedete váltott ki a munkásokból, hogy nem orvosolják a panaszokat és a szerződésben le­fektetett szabályokat nem tartják be. A szakszei’- vezeti vezetőknek nagy erőfeszítésébe került, bogy a munkásokat rávegyék a sztrájk feladására és a munka ismételt felvételére. A 90,000 Chrysler munkás szerződése ugyan­olyan, mint a 160,000 Ford munkásé. Az UAW folytatja a tárgyalásokat a 8,000 irodai alkalmazott érdekében. Az amerikai munkások támogatását kéri Melina Mercouri Sztrájkolnak a muníció-gyári munkások ST. LOUIS, Mo. — A kormány tulajdonában lé­vő gyárban, ahol 105 mm-es gránátokat gyártanak, a munkások sztrájkba léptek. Magasabb bért és jobb munkaviszonyokat követelnek. Négy hónapja tart a rézbányászok és finomitók sztrájkja DENVER, Colo. — Tizenegy vállalat 50,000 munkása már negyedik hónapja sztrájkol. A réz­bányászok és finomitók 22 állam 60 üzemében szüntették be a munkát, amikor a munkáltatók, a Kennecott Copper, Phelps Dodge, American Smelt­ing and Refining, Anaconda és a többi üzem tu­lajdonosai egyöntetűen, szinte összeesküvésszerüen megtagadták a munkások minden követelését. A trösztfejedelmek azóta is visszautasítanak minden próbálkozást mind a szakszervezet, mind a szövetségi békéltető közegek részéről, a sztrájk felszámolására. A jelek szerint arra számítanak, hogy a kormány majd a munka felvételére kényszeríti a dolgozó­kat a “nemzeti veszély” ürügyének hangoztatásá­val. Közben egyezmény jött létre a Pima Bányavál- lat 650 munkása és a munkáltató között. Az uj szerződés főbb pontjai a következők: 1. Tizenkét cent béremelés minden év (1967, ’68 és ’69) szeptember 1-én. Ez azt jelentig hogy 1969 szept. 1-én a minimum bér $2.98 lesz. 2. Minden munkaév után havi öt dollár a nyug­díj. Harminc évi munkateljesítmény után a munkás nyugdíjba léphet teljes nyugdíjjal (150 dollár ha­vonta). 3. A vállalat fizeti a kórházi és orvosi biztosítás prémiumát, mely 120 napos kórházi kezelésre jo­gosítja a munkásokat. A sztrájkoló rézbányászok és rézfinomitó mun­kások hajlandók hasonló feltételek mellett uj szer­ződést kötni a munkáltatókkal, akik azönban úgy- látszik a munkások szervezetének letörésére tö­rekszenek. Közben a réz és a rézgyártmányok ára egyre emelkedik. WASHINGTON, D. C. — Melina Mercouri a vi­lághírű görög színésznő, a “Soha vasárnap” cimü film főszereplője, az AFL-CIO Ipari Osztályának meghívására Washingtonba ment, ahol kérte az amerikai szervezett munkásokat, hogy támogassák a görög demokraták harcát a katonai diktátorok ellen. A szakszervezeti vezetőkön kívül jelen volt az összejövetelen William J. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke és Philip Hart, Michigan állam szenátora is. Mindketten el­lenzik a görög katonai diktatúrát. Miss Mercouri arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy megvonták tőle a görög állampolgárságot, igy válaszolt: “Én görögnek születtem és mint gö­rög halok meg. A katonai diktátorok, mint fasisz­ták születte^ ‘"!n( fasisyták halnak meg ” _____ Tíz hónapja sztrájkolnak POUGHKEEPSIE, N. Y. — A United Auto Work­ers Union 835 tagja az utolsó tiz hónapban pikete- li itt a Schatz Bearing vállalat üzemét. A sztrájk február elsején kezdődött, amikor két hónapi úgy­nevezett tárgyalások után nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalat vezetősége nem hajlandó megadni a mun kások bér- és egyéb követeléseit. Azóta a munkások számos kísérletet tettek, hogy a sztrájkot tárgyalások utján és koncessziók elnye­résével felszámolják. A cég fehérgalléros alkalma­zottai próbálják az üzemet munkában tartani. A munkások szolidaritása példás: egyetlen egy sem tért vissza munkába, mert elhatározták, hogy mindaddig kitartanak, amig győzelmet nem arat­nak. Gyermekmunka a farmokon WASHINGTON, D. C. — Elrettentő adatokat tett közzé a Szövetségi Munkaügyi Hivatal, melyek­ből kitűnik, hogy 800,000 16 éven aluli gyermek dolgozik a mezőgazdaságban. Hét államban az utolsó két esztendőben 4,000 tiz és tizenhat év közötti gyermeket ért súlyos sé­rülés munka közben. Ez késztelte a munkaügyi minisztert arra, hogy rnegiilisa a gyermekek veszéllyel járó foglalkozta­iii.'iat. * r*',7(’>a7dac'ágban dolgozó ifjakat, gyermeke­iét cemmilven törvény nem védi. Határtalanul dol­goztathatják őket, kivéve az iskolában töltendő időt. t/Cb4. JYeAJ&fftlr* |! RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA j! 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. 11 (A 81-lk Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. I j Mignonok születésnapi torták, lakodalmi, Bar- | * Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ^aiwiwwwwwwnwAiwwvwMiiMwwMwiiwwMi SUTTYOMBAN. Johnson elnökünk legutóbbi newyorki látogatá­sa akaratlanul is a népszerű magyar nótát juttat­ja eszünkbe: “Hol voltál az éjszaka, Nem voltál az ágyadba. Este kiszöktél, reggel beszöktél Suttyómba.” Hát valami ilyesmi történt a mi derék elnökünk­kel is az 1967 november 9-ről 10-re virradó éjsza­kán is. Nem volt ágyában! Este ugyanis kiszökött, helyesebben kiszöktették a Fehér Házból és más­nap reggel beszöktették... suttyómba. Még pedig annyira suttyómba, hogy az amerikai és a világsajtó Fehér Házban állomásozó újságírói, az amerikai és világ televízió és rádióállomások összes képviselői közül egyetlen egyet sem értesí­tettek az elnök küszöbön álló “kiszöktetéséről.” Ott álltak — mint a szamarak a hegyen — ezek a nagybefolyásu újságírók, rovatirók, szakértők, akik nek az az egyetlen feladatuk, hogy beszámoljanak az amerikai elnök minden moccanásáról, kijelen­téséről, nyilatkozatáról, még a tüsszentéséről is a nagyközönségnek. És miközben ott tolongtak, szo­rongtak az elnök előszobájában, addig az elnök már útban volt New Yorkba, hogy megtisztelje egyik leghűségesebb “keselyűjét” (hawk), véres po­litikájának legnagyobb hívét, Meanyt, a “munkás­vezért.” Suttyómba kellett Amerika elnökét Washington­ból New Yorkba szállítani, mint ahogy suttyomban kellett udvaroncát, Humphrey alelnököt is a sai- goni repülőtérről a saigoni amerikai követségre szállítani, miként suttyomban kell Johnson kabi­netjének majdnem minden tagját minden nyilvá­nos szereplés után eltávolítani. Mert mindenütt, ahol a vietnami véres háború e fő felelősei megjelennek, megnyilvánul és kife­jezésre jut az amerikai, éppúgy, mint a vietnami nép lelkiismeretének, mi több, haragjának kifeje­zése. Ezért féltek Johnson udvaroncai attól, hogy miként ez eddig szokásos volt, bejelentsék előre Johnson newyorki szereplését. Féltek a tüntetés­től. És igy a világ ama hihetetlen látvány tanúja lett, hogy Amerika elnökét a szó legteljesebb ér­telmében be kellett csempészni Amerika legna­gyobb városába, New Yorkba! Titokban! Suttyóm­ba!! A történelmi igazságszolgáltatás kezdi tehát utol­érni azt az embert, aki bizonyos értelemben suty- tyomba jutott az elnöki székbe, aki suttyómba, az­az hamis jelszóval választtatta meg magát elnök­nek, békét ígérve, de véres háborús tervvel szivé­ben, aki suttyómba terjesztette ki és változtatta át a vietnami háborút véres amerikai agresszióvá! A suttyom-politikának azonban kezd befellegezni. A suttyóm «Inök hitele minden eddiginél mélyebb­re süllyed, az amerikai nép többsége, miként az összes közvéleményvizsgálatok bizonyítják, ellenzi Johnson vietnami háborúját. Nincs kizárva az sem, hogy suttyom-elnökünk talán azért nem vet véget a vietnami háborúnak, mert ha suttyomban bele is tudta sodorni hazán­kat ebbe az esztelen háborúba, de kievickélni ab­ból már nem lehet suttyomban Figyelő r ▼ V T’T T T1 : APRÓSÁGOK ► . « , Kovács Erzsi rovata < ék <É> ék + Jó tanáccsal akarok szolgálni kedves barátaim­nak és ösmerősennnek. Tudom, közülük is sok ve­lem egyidős, vagy talán még olyan is akad, aki ná- lamnál idősebb. Bizony nem nagyon szeretjük, ha az éveinkről kérdezősködnek. Először is nehéz so­kat letagadni, egy-két évet meg nem nagyon érde­mes. így aztán sokszor kitudódik, amit pedig sze­retnék titokban tartani. Most aztán — csak úgy véletlenül — igen jó ta­nácsra akadtam. Egy régi kedves könyv akadt a kezembe. Takarítás, törülgetés közben sokszor megesik, hogy amint a könyveket porolom, meg­akad a szemem egy-egy régen látott, réges-régen olvasott könyvön és bizony abbahagyom a portör­lést és bele-belenézek a kedves könyvbe. így tör­tént ma is. Itt New Yorkban nagyon poros, pisz­kos a levegő és gyakran kell port törülni, akár akar az ember, akár nem. A könyveket pláne gyak­ran kell porolni, ha nem akarom, hogy tönkre menjenek. Hát igy akadt a kezembe Mikszáth Kál­mán “Lohinai fü” cimü könyve. Jaj, de régen ol­vastam! Na, egy kicsit belenézek — gondoltam. Hát nemcsak belenéztem, de bele-feledkeztem. Hát ebben a könyvben van egy kedves rész, amint az egyik meglett férfi, amikor kérdik, hogy hány éves, azt feleli rá, hogy MAKACS NEGYVEN. “Na, hát ez meg mi?” — kérdezi tőle a barátja. “Hát, tudod — feleli — vagy úgy tizenhat esz­tendővel ezelőtt megmakacsoltam magamat a negy­vennél és azóta makacs negyven vagyok.” Hát van ennél szellemesebb, okosabb dolog a vi­lágon? Én most, ha kérdik, hogy hány éves vagyok, csak azt fogom felelni, hogy MAKACS ÖTVEN vagyok. Csak azt nem árulom el senkinek, hogy én hány évvel ezelőtt makacsoltam meg magam. Hát azt tanácsolom kedves ösmerőseimnek, ba­rátaimnak, hogy makacsolják meg magukat negy­vennél, ötvennél, ki hogyan akarja és meglátják, mindjárt fiatalabbnak fogják magukat érezni. NICOSIA. — Ciprus szigetén véres harcok dúl­nak a török és görög lakosság között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom