Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-16 / 46. szám
Vol. XXI. No. 46. Thursday, November 16, 1967 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. A VÁLASZTÁSOK TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A november 7-én lezajlott választások történelmi jelentőségűek. Az amerikai politikai élet utolsó száz esztendejében most történt először, hogy az ország két nagy városának szavazói néger jelöltet választottak a polgármesteri tisztségre. Gary, Ind.-ban és Cleveland, Ohioban a néger lakosok, a HALADÓ SZELLEMŰ FEHÉREK TÁMOGATÁSÁVAL a legmagasabb városi tisztségbe ültették Richard G. Hatcher és Carl B. Stokes néger jelölteket. Gary és Cleveland szavazó polgárai ezzel bebizonyították, hogy a demokratikus módszer alkalmazásával eredményes lehet a néger nép jogos követeléseinek kivívásáért folyó küzdelem. Hatcher és Stokes megválasztása bizonyítja, hogy a négerek és a haladó szellemű fehérek -egységes akarattal sikerre vihetik közös érdekeik megvalósítását. Hatcher és Stokes megválasztása hatalmas lépés a néger nép egyenjogúságáért folyó küzdelemben. Ez azonban csak EGY LÉPÉS, melyet még sok más lépésnek kell követnie. Fel kell számolni a gettókat. Munkába kell állítani a munkanélkülieket. Szakmára kell tanítani a szakképzetleneket. Hatcher és Stokes megválasztása a haladás jele, feltéve, ha magas tisztségüket arra használják fel, hogy városaik la-; kosságát mozgósítsák és a szövetségi kormánytól olyan költségvetést követeljenek, amely lehetővé teszi a gettók minden1 problémájának megoldását. Le kell törni minden sorompót a négerek alkalmaztatása előtt a bankoknál, nagy vállalatoknál, a szakszervezeteknél és minden más intézménynél. Sokan aggódnak a fehérek között a nagy városok rossz . közbiztonsága felett. Tudni kell, hogy a nagy városok közbiztonsága csak akkor lesz szilárd, ha e városok ÖSSZES LAKÓ SAINAK élete tűrhető és biztonságos lesz. Ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha felszámoljuk a néger gettókat és néger embertársainkat minden tekintetben egyenranguakká tesz- szűk a fehérekkel. Véres harcok Dakto környékén SAIGON, Dél-Vietnam. — A Laosz és Kambódia határán fekvő Dakto amerikai erődítmény körül tovább folyik a véres harc az amerikai csapatok és a Nemzeti Felszabadító Front egységei között. Az utolsó tiz nap alatt 94 amerikai katona halt meg és 436 megsebesült, a sai- goni katonai parancsnokság jelentése szerint. A kimerült amerikai katonák a szabadságharcosok állandó sortüze alatt állnak. 1,300 történész ellenzi a háborút SWARTHMORE, Pa. — A Történészek Országos Szövetsége 1,300 történész aláírásával nyilt levelet intézett Johnson elnökhöz, mely ben követelték Észak-Viet- nam bombázásának beszüntetését és a háború tárgyalások általi felszámolását Az amerikai történészeken kívül a következő országok történészei is az aláírók között vannak: Japán, Anglia, Olaszország, Belgium, Peru, Franciaország, Lebanon, Kolombia, Dél-Korea, Ausztrália és Kanada. A néger nép az 1967-es lázadások alkalmával bebizonyította, hogy készen áll fegyverrel a kézben harcolni egyenjogúságának kivívásáért, MOST. A felelős vezetők feladata, hogy a néger nép e harci készségét helyes mederbe tereljék és vigyázzanak arra, hogy ne tévedjen az elszigeteltség zsákutcájába. Kihangsúlyozzuk: a néger nép képtelen EGYEDÜL, fegyveres felkeléssel változtatni nyomorúságos helyzetén, a jelenlegi körülmények között. Azok tehát, akik jelenleg fegyveres felkelésre óhajtják megszervezni a néger népet, saját népük IGAZI ÉRDEKEI ELLEN cselekednek. Minden összeesküvésen alapuló, terrorista mozgalom, mely nem a néger nép jólétét van hivatva előmozdítani és melyet nem támogat a néger és a fehér nép, kockázatos, meggondolatlan, provokáló és politikailag felelőtlen, mely csak megtorlásra vezethet az uralkodó osztály részéről. Elismerjük és támogatjuk a néger népnek — mint minden más népnek — azon jogát, hogy ha kell, fegyverrel védje meg sajátmagát, családját és közösségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelenlegi körülmények között a néger nép fegyveres lázadást szervezzen helyzetének megváltoztatására. Ismételjük: Hatcher és Stokes megválasztása élő bizonyiték arra, hegy demokratikus eszközökkel, demokratikus utakon haladva eredményeket lehet elérni. A néger népnek és a haladó szellemű fehéreknek tüntetésekkel, sztrájkokkal, benn-ülésekkel és minden más lehetséges, békés módszerrel kell követelnie, hogy a kongresszus milliárdokat irányozzon elő a 30 millió nyomorban élő amerikai — fehér és néger — életviszonyainak azonnali megváltoztatására. A valóságban természetesen ez csak úgy lehetséges, ha a Johnson-kormány tárgyalások utján felszámolja a vietnami háborút és az arra költött milliárdokat a nyomor megszüntetésére fordítja. Az idei választások legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy a szavazók milliói az egész országban elitélték a fajgyűlöletet és Clevelandban, úgyszintén Gary, Ind.-ban néger polgármestert választottak. Ez az első eset az Egyesült Államok történetében, hogy olyan nagy városban, mint Cleveland, néger jelölt kapta meg a polgármesteri tisztséget. Nem ment küzdelem nélkül ez a győzelem, mely Carl B. Stokes-t a város polgármesterévé tette, mert az előválasztásokban a demokrata párt helyi vezetősége annyira ellenezte a néger Stokes jelölését, j hogy utána Mr. Stokes köve-j telte a párt Cuyahoga County vezetőjének, Albert S. Porter- nek elmozdítását. Cleveland néger lakosai úgyszólván egységes erővel álltak Stokes mögött, de a fehér polgárok is szép számmal mellette szavaztak, igy 18,000 sza-j vazat-többséget kapott ellenfelével, a fehér republikánus Seth B. Taft-al szemben. Hasonló volt a helyzet Gary, Ind.-ban, ahol a lakosság többsége néger, de a régisztWASHINGTON, D. C. — A képviselők 159 szavazattal 149 eUenében elvétették a republikánusok azon törekvését, hogy a nyomor elleni költségvetést 600 millió dollárral csökkentsék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Johnson-kormány által kért kétmilliárd dollárt meg is szavazzák. Ha a déli demokrata képviselők támogatják azon javaslatot, hogy a kérdést utalják visz- sza a bizottsághoz, úgy ez megbénítaná az egész programot. rált szavazók közt a fehérek többségben vannak. Richard; G. Hatcher néger demokrata! jelölt nemcsak a néger lakó-; vidékeken kapott túlnyomó többséget, hanem egyes fehér negyedekben is megkapta a i szavazatok 20%-át, annak el- lenere, hogy a helyi demokra- ta vezetők nyiltan a republi-! kánus jelöltet támogatták. A newyorki választások New Yorkban a választás legfontosabb kérdése az uj állami alkotmány volt, amelybe a javaslat fogalmazói belecsempészték a Blaine-módosi- tás megszüntetését. Ez a módosítás megtiltja, hogy állami alapokból egyházi iskoláknak segélyt nyújtsanak. Összhang-; ban áll ez a szövetségi alkotmány alapeszméivel, amely j garantálja az állam és az egyház különválasztását. Habár az állami alkotmányrevidAálási ja vaslat magában foglalt a nép szempontjából előnyös terveket is, a szavazóközönség tisz- lán látta a Blaine-módositás megszüntetésével járó veszélyt; ezért 3:2 arányban az egész javaslatot leszavazta. Mississippi-ben történelmi fordulat állt be, mert a század eleje óta 100%-osan fehér törvényhozó testületbe most első Ízben választottak be né-{ ger jelöltet. Megyei állásokba; is beválasztottak 4 független és egy demokrata néger jelöltet, azonkívül, hogy ellensza-| vázát nélkül jutott többségre! különböző helyi tisztségekben t 16 más néger jelölt. Mindezek; a fejlemények a négerek egy-j re növekvő politikai befolyásáról tanúskodnak. New Jerseyben a republikánusok mindkét házban többséget értek el és több megyében megbuktatták a demokratákat. A demokraták 3:1 arányú vereségét a párt egyes vezetői azzal magyarázzák, hogy a választók igy fejezték ki Johnson elnök politikájának, a vietnami háborúnak, a magas adóknak ellenzését és hogy a nyomor enyhítésére kezdett programokat elégtelennek tart ják. Bostonban is vereséget szenvedett a fajgyűlölet, Mrs. Louise Day Hicks, a helyi iskolaszék tagja, aki ellenezte az iskolák integrálását és erre alapozta kampányát, döntő vereséget szenvedett a polgár- mesteri választásokban. A san-franciscoi békejavaslat San Franciscóban a szavazók 33%-a támogatta a vietnami háború felszámolására, az ame rikai csapatok kivonására vonatkozó javaslatot. Ez a nagy szám azért is jelentős, mert a mellette szavazókon kívül nagy számmal vannak olyanok is. akik ellenzik a háborút és az Egyesült Államok beavatkozását, de nem helyeslik a csapatok azonnali kivonását és csak emiatt maradtak ki a szavazatokból. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. A SZAVAZÓK MILLIÓI ELÍTÉLIK A FAJGYŰLÖLŐKET ORSZÁGSZERTE 523 szakszervezeti vezető ellenzi Johnson politikáját E háborút nem nyerhetjük meg', mondja Galbraith egyetemi tanár CHICAGO, III. — Ötven szak- szervezet 523 megbízottja egyhangú határozati javaslatot fogadott el, követelve Észak- Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését, tárgyalásokat a Nemzeti Felszabadító Front képviselőivel és a vietnami háború tárgyalások utján való felszámolását. A hétvégi konferencián John Kenneth Galbraith, az Egyesült Államok volt indiai nagykövete, jelenleg a Harvard Egyetem közgazdasági tanára kijelentette: “Ezt a háborút nem nyerhetjük meg és nem is szabad kísérletet tenni arra, hogy megnyerjük.” (Folytatás a 9-ik oldalon)
