Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-02 / 44. szám
Thursday, November 2, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 HOL VAGY HÁT DÉLIBÁB? (Látogatás a Hortobágyon) Autónk maga mögött hagyta Budapestet, közel kétmillió emberével, napfényben fürdő hidjaival, palotasoraival, gyáraival, virágzó életével. E virágzás szirmai: jókedvű emberek; televénye: a szocializmus; himpora: a béke. A Duna—Tisza közén már aratnak. A Tiszántúl tükörsima alföldjén gördülünk. Csak itt-ott emelkedik egy halom. Ezeket sem a természet alkotta. Ezek a kun-halmok: emberek emelték emberekből •— a kurgánok, a kunok ősi tömegtemetői. Megtalálhatók ezek a kun-vándorlás nyomvonalán a Kaukázustól idáig. Azóta uj szomszédokat kaptak. Ezek a 20. század kurgánjai. Elesett szovjet hősök sirjai. Elhagytuk már Debrecent is. Mit beszélnek nekem. hogy innen 25 kilométerre van a Hortobágy? Hiszen ennél már messzebb vagyunk! — Mikor érünk már a pusztába? — kérdem türelmetlenül vezetőnktől. — De hiszen már egy öreg órája a pusztában vagyunk — csodálkozik. Körös-körül pedig hullámzó gabonatenger, növekvő erdősávok, modern csatornahálózat. Csak bosszankodjon, aki azért jött ide, hogy sivatagot lásson Európa szivében! Bottal ütheti már annak a nyomát! Mikor Horthy Miklós meghívta a Hortobágyra a walesi herceget, az ugyan eljött, beült ugyan a hortobágyi csárdába. De csekély várakozással. Sivatag? Olyat látott a Szaharában. Vademberek? Olyanokat már látott a Salamon-szigeteken, Betyár-romantika? Olyat már látott gépesített, modern kiadásban Chicagóban, sőt Londonban is. Délibáb? Hiszen a fata morgana sem ismeretlen előtte. Volt ő már a Góbi-sivatagban is. De mégis eljött, hogy mindezt Európa szivében találja együtt. Ez csiklandós. A pusztai lovas csendőrség egy csomó gulyást, csikóst, kanászt hajszolt a csárda elé. Mind lobogó gatyában, pörge kalappal, karikás ostorral vagy fokossal. — íme, a mi magyar vadembereink, fenség! Őfensége intett, hogy vezessék el a gatyás bennszülötteket. Mert hogy igen hagymaszaguk volt. Hát hogyne: hiszen éppen most ebédeltek. Az ebéd pedig szalonna és vöröshagyma volt. A herceg megkérdezte, mi az a füstcsik, ami közeleg? Biz’ az szunyograj. A repedt, szikes földön botladozva, a sétát is elunta őfensége. Viszont a délibáb — a rekkenő napsütés és a szikes talaj e bámulatos összjátéka — megnyerte a tetszését. És most mindebből nincs semmi. Nincsenek csendőrök, nincsenek betyárok, nincsenek “vademberek”, nincs szikes talaj. Sőt délibáb sincs. Eltűnt a rengő tünemény, amely vizet mutatott ott, ahol nem volt. De eljött a valódi viz: a Tisza vize. Eltűntek a felnagyított kutágasok és a tótágast álló óriás gatyás emberek. A forradalom talpra állította őket — ember-mértékben és ember értékkel. És ez a talpra állt ember vakmerőén megtámadta a délibáb cinkosát: a sziksót, mégpedig lignitporral, mésziszappal és a szőke Tisza vizével. Nincs délibáb, de van búza, rozs, árpa. borsó, dohány, cukorrépa, lucerna. A fejjel lefelé lógó gatyás óriás élő, valódi, emberi mivoltában feszíti lábát a megéledt és életet adó földnek: levetette a lobogó gatyát, hogy felcserélje kényelmes mezei öltözetre; naponta háromszor étkezik meleg ételt; könyvtárba, kulturházba jár, klasszikusokat és modern írókat olvas és társtulajdonosnak tudja magát ebben a 75,000 holdas állami gazdaságban, az államban, az országban. Egy “öregfiuval” beszélgetek. Gróf Semseynél dolgozott azelőtt kenyérért, hagymáért, szalonnáért. Összkeresete most 2,000 forint körül van havonként. A hires szürke rideg-gulyánál gulyásko- dik. Úgy él, mint Marci Hevesen. Egy csikós lép hozzánk. Körül pedig fehér és fekete, méteres szarvak erdeje, ő a világhírű no- nius-ménesnél csikós. Ez is idegenforgalmi nevezetesség, mint a szürke gulya. A Vietnam elleni agresszióról beszél. — Vietnam mégis szabad lesz, és kiharcoljuk, hogy ne lehessen harmadik világháború. És ezt olyan határozott meggyőződéssel mondja, mintha már megbeszélte volna az emberiség többi három milliárd tagjával. Igaza van: milliárdnyi cselekvő, plusz milliárdnyi cselekedet végösszege mégis csak az emberiség békéje lesz. Esteledik. Egy pásztor botjára támaszkodva nézi az ég csillagmilliárdjait, melyek a Föld minden népének közös tetőjét képezik. Hosszú hallgatás után megszólal: — Szép, napos idők jönnek. Már sokan vagyunk. Nagyot hallgatunk. Ilyenkor mindenki az elhangzott utolsó szentencia értelmét forgatja meg a fejében, a maga módján. Én is. Arra gondolok, hogy a Hortobágy délibábtalani- tása egy kicsikét talán szimbóluma egy világot átfogó, hosszú történelmi folyamatnak, amelynek során a társadalmi fata morgana át kell, hogy adja a helyét a korszak történelmileg megérett valóságának, amikor a délibáb-demokráciák helyét valódi foglalja el, amikor egy letűnésre érő kor szappanbuborék-eszméi szétpukkadnak és a kisebbségi uralom fenagyitott tótágasa talpára lesz állítva, hogy lássa a világ, mily kicsiny ez a letűnt kor valóságának a talaján. Egy pislákoló csillagot bámulok. Azután mégiscsak felelek a pásztornak: — Igaza van. Majd szép, napos idők jönnek. Köves Lajos Tavasszal üzembe helyezik a magyar-osztrák iávvezeléket Ismeretes, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia után. Ausztria is bekapcsolódik Magyarország nemzetközi kooperációs energiahálózatába. Az Oroszlányi Hőerőműtől az osztrák határig magyar szerelők, az osztrák határon túl osztrák szakmunkások építik az együttműködést» lehetővé tevő nagyfeszültségű villamos távvezetéket. A hazai szakasz építői, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat dolgozói befejezték az Oroszlányi Hőerőműtől Győrig vezető 47 kilométeres szakasz építését. Győrött; elosztó állomást építenek; itt fogadják majd a többi dunántúli erőműtől érkező energiát is, és megfelelő transzformálás után továbbítják az osztrák fővárosig. Természetesen a magyar energiarendszer nemcsak ad, hanem kap is áramot Ausztriából. Az állomás épitésével egyidejűleg folytatják a vezették építését is. A tervek szerint márciusban találkoznak össze Hegyeshalomnál a magyar szerelők osztrák szaktársaikkal. A korszerű, 220 kilovoltos vezetéket már a tavasszal üzembe akarják helyezni. Tizenegy nagyszálló épül Magyarországon Dr. Sebestyén Gyula építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, a magyarországi szállodaépítkezések helyzetéről és terveiről tartott» előadásában körvonalazta az ország idegenforgalmának fejlődését is. Hangoztatta, sürgetővé vált nagyobb szállodaépítési program végrehajtása, 1970-ig hétezer szállodai ággyal gazdagodik a vendéglátóipar. A programnak megfelelően elsősorban Budapest és a Balaton-part fejlődik, egyre növekvő idegenforgalmának megfelelően. Az uj siófoki szállodasor már többé-kevésbé kielégíti a nemzetközi igényeket. Az épülő budapesti Hotel Duna Interkontinentál, a hazai vendéglátóipar újabb reprezentatív létesítménye lesz. A szállodaépítési programnak megfelelően 1970- ig 11 nagy szállóból hét a Balatonon, négy pedig a fővárosban épül fel. Madách dédunokája a washingtoni Körszinházban Hont Ferenc, a magyar Szinháztudománvi Intézet igazgatója amerikai útja során ellátogatott a washingtoni Körszinházba is. Az előadás szünetében a szinlapot nézegetve felfigyelt egy névre: műszaki felügyelő helyetese: John Madách. Az előadás végén a színfalak mögött találta meg az ismert nevet viselő férfit, aki meglepetésére magyarul üdvözölte őt. Kiderült, hogy John Madách, Az ember tragédiája Írójának dédunokája. Még egészen kisgyermek volt, amikor szülei a ten. gerentulra vándoroltak ki. Ha rosszul is, de még beszél magyarul. John Madách, a negyven év körüli férfi elmondotta, hogy szeretne ellátogatni Magyarországra, tanulmányozni kívánja a magyar színházi kultúrát, s a színházi technika iránt is régen érdeklődik. És nagyon szeretné megnézni Az ember tragédiáját, amelyet színpadon még soha sem látott. Készülődés a III. keresztyén *' Béke-világgyülésre Szeptember végén Bukarestben tanácskozott a Keresztyén Békekonferenciának az a bizottsága, amely előkészíti a jövő év március végére Prágába összehívott» III. Keresztyén Béke-Világgyülést. Az előkészítő bizottság magyar elnök, dr. Bartha Tibor debreceni református püspök vezetésével ülésezett. Eddig két ilyen nagyméretű nemzetközi keresztyén békegyülést tartottak — mindkettő Prágában volt, 1961-ben és 1964-ben. Az előkészítés alatt álló harmadik Béke-Világgyülés témája: “Mentsétek meg az embert — a béke lehetséges." A nagyszabású keresztyén demonstrációra 80Ö résztvevők várnak a Föld minden tájáról. A Béke- Világgyülésen — melyen nemzetközi tekintélyű egyházi emberek tartanak majd előadásokat» — a Magyarországi Protestáns Egyházak tekintélyes létszámú, több mint 30 tagú küldöttséggel képviseltetik magukat. Készül a fejfák monográfiája Zentai János muzeológus többéves kutatómunkával mintegy 400 református temetőt járt be és az Ormánság, a Zselicség, a Kapós-völgy, a Sárköz temetőiben 3,000 faragott fejfáról készített ■fényképet. A felvételeken hagyományos, jellegzetes elemeket őrző, ember- és csónakalaku fejfákat, az őshaza és a honfoglalás idejére utaló kopjafákat és a törököktől átvett — turbános alakot utánzó — gombos fejfákat örökített meg. A fejfák egy része hasonlóságot mutat a körök és ugor népek Volga-menti temetőiben található fejfáival, másik része a IX-X. századi magyarság hitéletére és temetkezési szokásaira utal. Zentai János célja a teljes magyar “Fejfa-mo- nográfia” elkészítése, amelyhez felhasználja a témakörhöz kapcsolódó korábbi forrásmunkákat, s a sárospataki református kollégium gyűjteményét. v* Sióagárd, Tolna megye szinpompás népviseletéről hires községe történetének megírására pályázatot hirdetett a helyi Siógyöngye Termelőszövetkezet, a községi tanács és a Népfront bizottság. A pályázók munkájukban az éi’dekes falu múltjáról és jelenéről, néprajzáról és szocialista fejlődéséről nyújtanak átfogó képet. J A i A ä G A ^ “6-2’38 REFRIGERATION & TV. 168-14 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. j (8th Ave Subway 168th St. állomás Színes televíziók « Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil- J ' lanykályhák — HI-FI — Slereo — Rádiók — j Porszívó készülékek — Legolcsóbban! j Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia J KFWFZn FIZETÉSI FELTÉTELEK!
