Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-26 / 43. szám
7 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD. Thursday, October 26,. 1961 AZ AMERIKAI TÁRSADALOM FOGYATÉKOSSÁGAI ÉS ÉLETKÉPESSÉGÉNEK FELTÉTELEI Seymour Melman, a Columbia egyetem ipari mérnöki tanfolyama kiváló tanárának előadása alapján Ha bármelyikünk kritika tárgyává teszi társadalmi életünk fogyatékosságait, amelyek háború nélkül is elég súlyosak, de a háború következtében annyira aggasztókká váltak, hogy letagadni és takargatni már nem lehet, megbélyegzésnek van kitéve, hogy az úgynevezett “felforgató” elemek és csoportok körébe tartozik. Minthogy úgysem elég pusztán utalni vagy csak rámutatni a társadalom fogyatékosságaira, amelyek veszedelmessé válható arányokat öltenek, sokkal helyesebb, ha olyan hivatott egyént szólaltatunk meg, akinek hozzáértését és tudását kétségbevonni nem merik és akit a megszokott, de már a szinte megunt megbélyegzéssel elnémitani tudományos kutatásában és megállapitásaiban nem lehet. Seymour Melman, a Columbia egyetem profesz- szora könyvet irt a társadalmunk hiányosságairól és súlyos belső bajairól: Our Depleted Society (Kimerült társadalmunk) címen, amely tudományos körökben megtette a hatását, de politikai vezetőink — bár beszédeikben hajlamot mutattak a feltárt bajok orvoslására — tetteikben el- fórdultak az Ígért és vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Melman professzor az alábbi sorokban felhasznált előadását az áltála és tanártársaitól kezdeményezett értekezleten olvasta fel, amely a társadalom elsőbbségi problémáinak megvitatásával foglalkozott. Az előadást a “New University Tought” cimii folyóirat külön füzetben adta ki. Abból merítjük e cikk minden adatát és onnan vesszük át idézeteinket. Mennyi pénzre van szükség? Az Egyesült Államokban 7 millió család él olyan lakásokban, amelyek egészségügy és tisztesség szempontjából kifogásolhatók. E leromlott lakásoknak pótlása rendes lakásokkal 5 éven át évente 15 milliárdba kerülne — kezdi meg adatait Melman professzor. Az elhanyagolt egészségügyi szolgálat külön évi 8 milliárd dollárt emésztene fel. A nevelésügy megfelelő elrendezése a napközi otthonoktól az egyetemekig évi 25 milliárd dollár befektetést követel. Az Egyesült Államok népének jelentékeny része tiszta ivóvíz nélkül éli le életét. A tiszta ivóvízről való gondoskodás évi 4—5 milliárd dollárt igényel. A városokban a közlekedés nagyon hiányos. Ennek rendbehozatala másfél milliárdba kerülne. A természeti források rendbentartása és kipótlása. mint a mezőgazdaság korszerűvé tétele, erdőségek ültetése, fürdőhelyek létesítése, évi 2 milliárd árán valósitható meg. A vízeséseknek felhasználása elektromos áram fejlesztésre évi 5 milliárdot követel. A technika elérhető kifejlesztése és ezzel kapcsolatban az elévült ipari termelés megjavítása évi 10 milliárdot venne igénybe. A nagy városok csatorna, vizszolgálati és hulladék-elvezetése évi 4.5 milliárd dollár befektetést követel. Ezeknek a fogyatékosságoknak a pótlása és rendbehozatala évi 76 milliárd dollárba kerülne. A professzor vélemény-a Seymour Melman professzor szerint a javítások rendbe hoznák az amerikai társadalmat. A nagy kérdés: honnan várhatjuk ezt az évi nagy költséget az amerikai társadalom megjavítására? Seymour Melman professzor erre is megfelel. A városok nem tudják fedezni helyi adóbevételeikből e javításokat. Példának hozza fel New York város esetét. New York város évi költségvetése 4—5 milliárd, de legalább is másik 5 milliárdra volna szüksége, hogy a leromlott lakásokat újakkal vagy javított házakkal kipótolhassa. A nevelésügy rendezésére is évi 1 milliárdra lenne szükség. Vagyis New York városa maga 5 milliárd segítségre szorul. Van-e jogigénye New York városnak ilyen hatalmas összegre? Hogy ne volna —- állapítja meg a kutató egyetemi tanár, mert New York város lakói évente 15 milliárd dollárt fizetnek be adóban a szövetségi kormány pénztárába. Az Egyesült Államok évi adóbevétele 110 milliárd dollár Azzal kecsegtetnek benőnket, hogy az Egyesült Államok a vietnami háború nagy költségét is fedezheti, valamint felveheti a harcot a nagy nyomor ellen is, amelyet Kennedy elnök elismert, amikor megállapította, hogy 30 millión felüli amerikai a rendes életszínvonalon alul nélkülözve tengeti életét. Johnson elnök, amikor elfoglalta az elnöki széket, kiadta a jelszót, hogy a Great Society-t (Nagyszerű Társadalmat) kell megterem lenünk, amelyben kiemeljük a nyomorgókat és nélkülözőket tűrhetetlen helyzetükből. Sokat ígérő hangzatos beszédek hirdették be a Great Society jövetelét. Egyre vártuk a megvalósítását Mi í.-tft a Great Society-ból? A szövetségi kormány fő gazdasági tanácsadója, dr. Gardner Ackley, mint hivatalos szakértő megállapította, hogy nem kell búsulnunk a vietnami háború költségei miatt, nem kell lemondanunk a tervbevett társadalmi javításokról, mert gazdasági rendszerünk kibírja a háború költségét és a Great Society költség előirányzatát is. Ez az igéretszerü megállapítás olyan gyorsan elolvadt, mint a tavalyi hó. 1966 januárjában, amikor beterjesztették a kormány költségvetését, Johnson elnök tanácsadóinak közreműködésével minden nem-katonai előirányzatot igyekezett meg nyirbálni, hogy a vietnami háború nagy költsége fedezhető legyen. Csalás a részleffizefésekkel A legnagyobb bankok és pénzügyi vállalatok kiterjesztik működésűket a fogyasztóknak juttatott hitel milliókat kitevő területére. Olyan kereskedelmi eljárosokat alkalmaznak, amelyekkel eddig csak kétes hirü társaságok foglalkoztok. Robert F. Kennedy szenátor is megjegyezte: “jónevü bankok és áruházak” hirdetésükben “olyan kifejezéseket használnak, amelyek félrevezetik a közönséget” kölcsönökre és hitelükre vonatkozólag. Kétféle módon szerzik meg maguknak a fogyasztók pénzét: a hitelkártyával és az automatikusan megújuló hitellel. (Revolving credit).) Sok nagy bank most azzal kecsegteti a feleket, hogy “nem kell készpénz”, csak használják az általuk kibocsátott hitelkártyákat, melyekkel számtalan üzletben vásárolhatnak. Ezek a kártyák állítólag 10-től 30 napig “ingyen” hitelt adnak. A valóság az, hogy ezek is csak olyan “ingyenes” ajándékok, mint« a jutalombélyegek és másféle promóciós trükkök. A bank többnyire 2%-ot számit az üzleteknek a hitelért, azok viszont ugyanennyivel emelik áraikat. Egy ravasz vásárlónak sikerült 2% árengedményt kapni több helyen a készpénz- fizetésért. Ha a hitelkártyára vásárolt árut 10—30 napon belül nem fizetik ki, a kártya tulajdonosát épp olyan adósság terheli, mint bárki mást, aki részletre vásárol; 15—18% évi kamatot kell fizetnie. Máshonnan évi 9%-os kamat mellett kaphatna hitelt, biztosítási kötvényre pedig 4—5%-os kölcsönt is kaphat. A nagy üzletek nem veszik igénybe a bankot, hanem maguk folyósítanak automatikusan megújuló hitelt. Ma már egyre ritkábban kell fizetni nagyobb összeget a részletfizetéseknél, ehelyett: az üzlet “megújuló hitelt” ad, melyet a vevő bizonyos időközökben állandóan fizet. Ez azt« jelenti — habár az üzletek ezt nem vallják be — hogy a vevő a korábbi bevásárlással fedezi a későbben vásároltat. Ez mindaddig jól működik, amig nincs baj. Ha azonban a vevő az egyik áruért nem tud fizetni, az üzlet azt és mindent, amit addig a hitelre vásárolt, lefoglalhatja, még. a már kifizetetteket is. Kevesen tudják, hogy az automatikusan megújuló hitellel ilyen kockázat jár. ' ' 1 - i*iMinden költség előirányzatot összezsugorifot- tak, amivel az emberi életet az Egyesült Államokban javítani kellett volna, hogy a vietnami háború gyilkolásainak és pusztításainak költségei megszavaztassanak. “Az adminisztráció előterjesztése lakások építésére, az egészségügyre, a nevelésre még a 10-ed részét sem ütötte meg annak a kiegészített országos költségvetésnek, amely a munkát e területeken rendes színvonalra emelhette volna. A biológiai (élettani) és fizikai tudományok uj kutatásait egy harmadával tervezték levágni. Az iskoláknak szolgáltatandó tejprogramot, amelyet a Fehér Ház 80 százalékkal kívánt levágatni a múlt évi 110 millióról, a kongresszus állította helyre. Lyndon Johnson a szó szoros értelmében a vietnami háború költségeinek egy részét azzal akarta fedezni, hogy a gyermekek szájából kiveszi a tejet," mondotta Seymour Melman professzor. Mire kell a pénz? Mi az oka, hogy az életmód javítására olyan kevés jut? Mindennél előbbre való országunk vezetői szerint a katonai költségvetés és a háború emelkedő költsége. A rendes katonai költségvetés évente 75 milliárd dollár. A vietnami háború költsége az előirányzat szerint (máris rebesgetik, hogy 5 milliárd- dal több lesz) évi 30 milliárd, a légüri versengés a Holdba évente 5 müliárdot emészt fel. Ez maga é.t 110 milliárd évente. Leromlott társadalmi életünket katonai célok és a bűnös vietnami háború költségei kedvéért hagyják egyre rosszabbodni, nem törődvén a következményekkel, amelyek a nép millióinak nélkülözéséből és a közszolgálatok hiányából származhatnak. Minden bizalmuk a fegyveres erőben van. Nem akarnak tanulni a történelemből: az éhes és nélkülöző emberek milliói elszántak és nem megfontolva, hanem elkeseredve harcolnak. Ebben az évben a szenátus megszavazta a “truth-in-lending” javaslatot, de a nagy kereskedelmi vállalatok nyomására erősen meggyengitett formában. A törvény megszabja, hogy az évi kölcsön- és hitel-kamatot világosan kell feltüntetem Ez azonban nem vonatkozik megújuló kölcsönökre, hitelkártyákra és jelzálog-kölcsönökre, amelyeken a nagy vállalatok a legtöbbet keresik. Életbe lépett a ftbékés világűr^-szerződés 1967 október 10-én életbe lépett az a szerződés, amely meghatározza a világűr, beleértve a Hold és a többi égitest kutatásában és felhasználásában közreműködő államok tevékenységének alapelveit. A január 27-én aláirt szerződés feltételeinek megfelelően a letéteményes országok — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia —■ Moszkvában, Washingtonban és Londonban megőrzésre elhelyezték a szerződés ratifikációs okmányait. Mongólia, Dánia, Kanada, Japán és Ausztrália ugyancsak Moszkvában a szovjet kormány megőrzésére bízták saját ratifikációs okmányaikat. A szerződés előirányozza, hogy bármely állam, amely a szerződést annak életbelépéséig nem irta alá, a jövőben bármikor csatlakozhat. • Algírban megállapodást kötöttek, melynek értelmében Algéria az év végéig ezer tonna kőolajat szállít az Egyesült Arab Köztársaságnak. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 510,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy évre 12 dollár, félévre 5(- '0
