Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-19 / 42. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 Thursday, October 19, 1967 Már ebéd óta leselkedtek az udvar hátuljában, mely közvetlenül a patakra nézett. Ormótlan, sö­tét udvara volt a bérháznak, kietlen, mint a kita­karított nyári pince; zöldet csak cserépben látha­tott ott az ember, esetleg egy-két erkélyen virí­tott leander, ládában, de azok is kókadoztak már. — fis ha estig se jön? — türelmetlenkedett a legkisebb, szőke buksija ott lapult két társa mögött. — Jön! — bizonygatta egyre a nyurga, s a har­madikra hunyorgott biztatón. — Tegnap is jött, meg tegnapelőtt, meg azelőtt, fogott is egy verebet. — El találod véteni. . . Engedd nekem . A harmadik ingatta a fejét, nem szólt, minden figyelmét az eresz és a csatorna ellennőrzésére összpontositotta. — De, ha mégis jönne, mondjuk... — hozako­dott elő kételyeivel a legkisebb. —- Maradj már csendben! — sziszegte a har­madik, termetre a középső, zömökebb és akarato­sabbnak látszott. — Még elriasztod... Megnyugodtak. Egy ideig csendben várakoz­tak; tekintetüket a csatornára függesztették, mely megfeketedett pala tetőt zárt le, hogy füg­gőlegesen útjára inditsa a szürke, egysiku fala­kat. Csupán az ablakok élénkítették meg, és az ablakokon kilengő fehér és színes függönyök. Nyár végi csönd volt, meleggel, esőszagu szel­lővel, s a légben — valahol a mezőkön — talán már utrakeltek az ökörnyálak. E természetes esöndet csupán a negyedik emeleti ablakból elé­Baráth Lajos: Lurkók bukkanó szócsata zavarta, mely a fehér csipkefüg­gönnyel együtt kilibbent a zavaros vizű kaná­lisra. .. — Semmit se bizonyít? — kíméletlenül csípős, női hang kérdezett. — Semmit! ez meg egy mély bariton volt. — Rosszindulatból tette valaki... Irigyelték a bol­dogságunkat. A nő élesen és keserűen nevetett. — Boldogság?.. . A férj pisszegett. — Az egész város meghallja! A nő sikongott. — Nem érdekel... Tudja meg mindenki, hogy milyen vagy. Képmutató... Én bolond. Nem hit­tem senkinek... Pedig mondták, hogy megcsalsz. — Egy levél semmit se bizonyíthat — dörögte a férfi, hangjára felriadtak a csatornán tollász­kodó lusta verebek. — Teszem azt... ha én most leülök és irok egy levelet... mondjuk a Kovács- nénak... igen, a Kovácsnénak. De, mindegy. Megírnám, hogy a férje ezzel, meg azzal .. Per­sze, elhinnék. És kész volna a botrány.., Mert ta­I ................I "I IJI.IPLll* — Hát ez! Nahát! — Mi van ? — Itt olvasom... a Daily Telegraphban. .. egy levelet... azt írja: “A koncentrációs táborok Auschwitz után huszonegy évvel ismét életünk részévé váltak. . .,r pótrémhír — Ez igy van, sajnos. Miért csodálkozik? Ez igy igaz, szó szerint! Amit a Dél-afrikai Unióban meg Rhodesiában a színesekkel müveinek, az fa­sizmus. Az igenis Auschwitz! — Várjon! Még nem olvastam felf Azt írja. to­vább : “és a világ hallgat, mint a sir... ” — Ez nem igaz! Dehogy is hallgat! A világ na­gyon is beszél, csak az angol miniszterelnök foly­ton mellébeszél. .. — Várjon! — Mire Várjak? Ha eddig hagyta őket garáz­dálkodni, akkor most miért gondolja, hogy egy- .«erre... — Hallgasson már, az istenért! Nem hagy vé­gigbeszélni ! Ez a levél, amelyet a Daily Telegraph közöl, ez egy New York-i levél, amelyikben... —+ New York! Chicago! És a déli államok! Az már nyílt fasizmus, ami ott a négerekkel történik! fis micsoda parlament az, amelyik a XX. század második felében nem hajlandó a néger gettókat ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZAGH LÁSZLÓ: Angol-magyar és magyar angol \ ZSEBSZÓTÁR I két kötetben Ára kötetenként $2.50 és 25 cent posta- és csomagolási költség i [ Megrendelhető a Magyar szó Kiadóhivatalában, ! 130 East lóth Street, New York. N. Y. >0003 ! címen aawwwMwwwwwwwvwwwwr’ swmw megszüntetni ? — Hagyja már abba! Az a levél nem a gettók­ról ir, hanem a koncentrációs táborokról... — Amiket az amerikaiak Vietnamban létesítet­tek. Huszonegy évvel Hitler után népirtás, felper­zselt föld, koncentrációs táborok! De nem igaz, hogy a világ hallgat! Miért mondja, hogy a világ hallgat? — Maga nem hallgat! Csak egy percig hallgas­son már, hogy felolvassam végre... — No. — A Daily Telegraph közöl egy levelet New Yorkból, amelyben ez áll szó szerint: “A koncen­trációs táborok Auschwitz után huszonegy évvel ismét életünk részévé váltak és a világ hallgat, mint a sir. Az ENSZ, a vallásos szervezetek nem tiltakoznak...” — De ez nem igaz! — Már megint! — De ha egyszer nem igaz! Honnan veszik, hogy a vallásos szervezetek nem tiltakoznak? A buddhisták nyílt utcán elégetik magukat! Még a pápa is a legutóbbi enciklikájában aggódik. És az ENSZ? Lemondott a főtitkár, mert nem hajlan­dó Johnsonék háborús bűntetteihez asszisztálni. — De itt nem erről van szó! — De erről van szó! Annyira erről van szó, hogy egy nemzetközi biróság alakul az amerikai­ak háborús bűncselekményeinek a kivizsgálására. A nürnbergi per szerint, a fasiszta háborús bű­nösök ellen indított hajdani per szellemében fog­ják feltárni.. . — De aki ezt a levelet irta... —Annak tökéletesen igaza van! Aki ma Ausch­witz ellen küzd, az az amerikai ujfasizmust é3 há­borús agressziót elitéli! Ennek a nemzetközi bíró­ságnak például olyan emberek a tagjai, mint Ber­trand Russell, Peter Weiss, Simone de Beauvoir. Jean-Paul Sartre... — Fábián Béla! Érti?! ő az, aki a levelet... — 6 Is? Látja, ez rendes dolog tőle! Ismerem ugyan a múltját. Horthy álellenzéke, liberális nagytőke.. és húsz év óta odakint ellenünk dol­gozik, de ha most ő is rádöbben, legalább Ausch­witz miatt rádöbben... — Ha nem hallgat meg, itthagyom!... Értse meg! Fábián Béla irta ezt a Daily Telegrap-hnak New Yorkból. — Értem. — De nem az amerikai koncentrációs tábor?*- ról irta. ■—Hanem? . ­— A magyarországi koncentrációs táborokról. — A magyarországi? Hát ez., Ki.hiszi ezt el nuld meg, fiacskám, hogy az emberek a rosszat hamarább elhiszik, mint a jót. A nő újra csak sirt. — Ilyen betűket csak nő ir... És ilyen monda­tot is... “Édesem, harmadik napja nem kerestél...’* A verebek újra nyugtalankodni kezdtek, aztán mégis megnyugodtak, tovább sütkéreztek a napon. — Becsületemre, hogy nem igaz — könyörgötfc a bariton. — No! Csillapodj már... Itt szakadjon rám a. .. csillár, ha igaz! Igen, szakadjon rám a csil­lár, ha. .. Ebben a pillanatban egy tarka kandúr kúszott a csatornára, a lusta verebek egyike kétségbeeset­ten csirpegett, a harmadik fiú kezében megfeszült a csúzli... A csillár két ága darabokban hullott a szőnyeg­re. A nő sikoltott, a férfi pedig dermedten várta, az ismeretlen hatalom további büntetését, amiért kételkedett hatáskörében és átkot kért tőle ma­gára. A három lurkó utcákon át futott, futott A dombnak induló hajlatok egyikén megpihentek. A hosszabbik sokáig simogatta szöghaját, aztán megszólalt. — Mondtam, hogy add ide nekem.,. Én nem hibáztam volna, tudom. . A harmadik, termetre a középső, szégyenkezve hallgatott. — Holnap aligha jön el a kandúr — mondta szo­morúan a legkisebb, aki mindig kételkedett. neki? Nem hogy idebenn, de odakinn?.. Ná­lunk ma már százezrével járják az országot a kül­földiek, van köztük jó barát, közönyös ember, el­lenség .. Még az ellenség sem hiszi! Arról pa­naszkodnak, hogy kevés a szórakozóhely, de hogy koncentrációs... Arról meg mi panaszkodunk, hogy sok minden dekoncentrált nálunk, itt-ott a termelés, az építkezés... De hogy koncentráci­ós?... Ez egy koncentrált... őrültség! — Na végre! Csakhogy együtt vagyunk! — De nekem olyan furcsa ez az egész! Nem hittem volna.., — Mit nem hitt volna? Fábián Béláról nem hit­te volna? Az amerikai propagandáról nem hitte volna? Azt nem hittem volna, hogy már csak ilyen... póthireket lehet rólunk kitalálni... Azt nem hittem volna, hogy... Mondja, tényleg ilyen jól állunk? Komlós Jánost, Budapest H—u—M—O—R KÖNYV Kollégám büszkén újságolja: A közeljövőben je­lenik meg “A boldog házasság titka” cimü köny­vem, amelyben lélektani, biológiai és morális szem­pontból elemzem a házasság intézményét. — Gratulálok. Kapsz egy halom pénzt. — Kell is az nagyon. Sokba került a válásom. 1 MÁRKI KÁLIÁR 1 SZAVAL HANGLEMEZEN! \ Petőfi Sándor......... . A XIX. század költői j í Vörösmarty Mihály . . ------ A vén cigány j { Kiss József ................................ .. Tüzek j \ Babies Mihály ................ ........Husvét előtt ] I József Attila ..................... A város peremén | Ady Endre . . ----- -----Az ős kaján Edgar Altan Poe . . ___ A hoHó \ I Illyés Gyula ........ ........ Bartók j I cimü verseit szayaija nagy tehetséggel és ! mély átérzéssel. Eredeti ár $54W { Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pét- I dény S3 00, kettő *5.00. — Ennél szebb kari- j ! csonyi ajándékra még csak gondolni som \ | lehet. I I Amerikai Magyar Szó I * 130 East lóth Street I New York, N. Y. 10003 * Tiszteit Kiadóhivatalt I : Mivel lapom előfizetése lejárt, ide manókéi vei ? küldök megújításra $..............I * I * Név:.............. | * Cfm ................... * g Város. • • >.«, • AHmKi ....,«•, * Zip Code.............. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom