Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-12 / 41. szám

• Thursday, October 12, 1967

PAAL MaTHÉ ROVATA {

Válasz egy amerikai-magyar lapnak

Magyarország a második világháború előtt félfeudális ország volt, gyenge iparral rendelkezett és lakosai túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződés megfosztotta az országot nyersanyag forrásaitól, ipara ezáltal fejlődésképtelen volt és a mezőgazdaságban feleslegessé vált munkaerőt nem tudta íelszivni. Mindezeket a bajokat növelte az is, hogy sok kisbirtokos paraszt tönkrement. A “hárommillió koldus” országaként volt ismeretes Magyarország a Horthy-uralom idején, ahol a dolgozó nép nyomorgott, jogtalan pária volt, mely fölött az ezerholdas papok, bankárok, gyárosok uralkodtak. Ezt az úgynevezett “jó világot” siratják azok a paraziták, akiket a magyar nép 1945 után véglegesen lerázott magáról.

Ezek a reményüket vesztett urak és az őket kiszolgáló íródeákok tehetetlen dühüket elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányítják, melyre alkalmat adnak nekik azok az imperialista hatalmak, melyeknek zsoldjába szegődtek. A magyar uralkodó osztálynak nagy gyakorlata van az ilyesmiben, ezer éven át nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem arra, hogy idegen hatalmaknak árusítsa a magyar hazát. A többi szocialista országokból kiebrudalt paraziták között is vezérszerepet játszanak a magyar urak.

De milyen beteg!

Csak legutóbbi cikkemben mutattam ki, hogy a magyar mezőgazdaságról az “öreg” napilapban megjelent tudósítás mennyire nem állja meg a helyét. Egy ugyanakkor megjelent “tanulmány”, mely a pittsburghi náci irányzatú nyomtatványban látott napvilágot, a munkamegosztás folytán a magyar iparról és — természetesen — az azt kizsákmányoló és fejlődését gátló Szovjetunióról szól. A cikk írója dr. Betegh Péter, a lap “tudományos” írója. A doktor ur megállapítja, hogy a Szovjetunió a “háború után műveltségben és gazdasági vonatkozásban is elmaradottabb volt, mint az uralma alá került csatlós országok”. S csak azok kizsákmányolásával tud eredményt elérni.

Megkérdezhetnénk, hogy ez a minden téren elmaradott ország hogyan tudta tönkre verni a nagymüveltségü, előrehaladott Németországot és a hozzá csatlakozott fasiszta államokat, melyek egész Európát hónapok alatt térdre kényszeritet- ték? S hogyan van az, hogy ez az úgynevezett elmaradott ország ma a tudomány terén az élen jár és ipari, technológiai téren második helyen áll a világ államai között?

De nem kérdezzük meg a doktor urat, hanem megnézzük mit is ad a Szovjetunió Magyarországnak és mit kap tőle.

Magyarország elsősorban megszüntette nyersanyag-szegénységét azáltal, hogy külföldről szerzi azt be. Kétmillió 384 ezer tonna szenet hoz be, ebből 870 ezer tonnát a Szovjetunió szállít, a többit Lengyelország és Csehszlovákia. A kétmillió 695 ezer tonna vasérc 95%-át a Szovjetunió szállítja. Az acél-lemezek több mint 48%-át szállítja a Szovjetunió, a nyers gyapot 50%-át, a tiszta gyapjú 12%-át kapja a magyar állam a Szovjetuniótól. Az újságpapír 63%-át, a deszka 79%-át kapja Magyar- ország a Szovjetunióból. Ezek a nyersanyagok lehetővé teszik, hogy a magyar ipar nemcsak fennmaradhat, hanem ma háromszor annyit termel, mint bármikor ezelőtt.

Természetesen sok más készáru is érkezik szülőhazánkba a Szovjetből, mint pl. traktorok, kombájnok, személyautók.

Nézzük meg most, mivel fizet a magyar állam mindezekért a Szovjetuniónak? Acél-lemezt, eszterga-gépet, autóbuszokat, villanylámpákat, nyers alumíniumot, kartonárut, baromfit, tojást, bort, hajókat, híradástechnikai cikkeket, gyümölcsöt, konzervet, cipőt, női ruhát szállít a Szovjetuniónak.

A világpiaci árak alapján számolják el mindezt. Magyarország általában minden országtól annyit vásárol, amennyit elad azoknak, mert valutában szegény. Nem vásárolhat az Egyesült Államoktól, mert az nem hajlandó csere-alapon kereskedni, mint a többi tőkés országok. Magyarország 1966- ban 79 országban vásárolt és 135 országnak adott el. Külkereskedelmi forgalmának több mint egyAMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7

"NAGYOBB IGAZA SOHSE VOLT A NÉPNEK"

KÉTSZÁZHUSZ KIÁLLÍTÁS NYÍLIK BUDAPESTEN ÉS VIDÉKEN

A MÚZEUMI HÓNAPBAN

A Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya a VI. országos múzeumi hónap és a múzeumok II. nemzetközi kampányának megnyitása alkalmából sajtótájékoztatót tartott a budavári palota újjáépített termeiben.

Dr. Liptai Ervin, a minisztérium főosztályvezetője a többi között elmondotta, hogy a múzeumi hónap ez alkalommal egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával; ezért az országban megnyíló 220 kiállításból hetven a forradalommal, a Szovjetunió történetével, a magyar —szovjet kapcsolatok alakulásával foglalkozik. A legjelentősebb ilyen kiállítást a Magyar Munkás- mozgalmi Muzeum rendezi a Műcsarnokban. A Hadtörténeti Muzeum kiállítása a magyar internacionalisták emlékének adózik, a Petőfi Múzeumé pedig a forradalom magyarországi irodalmi visszÉvforduló Vajdahunyadon

Nemrég ünnepelték a romániai Vajdahunyadon az 1,300 mm-es hengermű épikése megkezdésének első évfordulóját. A több milliárd lei-es beruházással épülő hengermű évi kapacitása 3 millió tonna hengereltáru lesz. íme néhány adat az építkezés méreteiről: 300,000 köbméter földet kellett megmozgatni a csarnokok alapjának a kiásásánál,

50.000 köbméter betont önteni, 4,500 tonna fém- szerkezetet* és 9,000 tonna gépi berendezést felszerelni. A hengermű 21,000 négyzetméter területre terjed ki, amiből csak a központi csarnok

15.000 négyzetmétert foglal el. Már befejezték a központi csarnok alapjának a kiásását és 30,000 tonna betont öntöttek. Felszereljék a csarnok ösz- szes tartóoszlopait.

Egymillió tonna bauxitot adnak a bakonyi bányák

A magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény egyik 1 e g f o n t o sabb üzeme a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat. Termelése az idén már meghaladja az egymillió tonnát, vagyis az ország össz- bauxittermelésének mintegy kétharmada a bakonyi bányákból származik. Kapacitását jelentősen bővítik, s hamarosan uj, 600 forintos költséggel épített bányát nyitnak meg Halimbán. * 1

hagját érzékelteti. — Október hónapban pedig országszerte 300 előadást tartanak a múzeumokban, s ezek közül is mintegy 70 a forradalom történetéből meríti témáját.

A múzeumi hónap ünnepi eseménye, hogy a Budapesti Történeti Muzeum már az újjáépült Várpalotában nyitja trag kapuit a látogatók előtt.. Tarjányi Sándor főigazgató ezzel kapcsolatban beszámolt a muzeum terveiről, s szólt a főváros történetét bemutató metszetkiállitásról, amely szintén a múzeumi hónap alkalmából nyílik meg. Pogány Ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója tájékoztatásában elmondta, hogy az újjáépített Várpalotában nyílik meg a 19—20. századi magyar képzőművészet remekeiből az a kiállítás, amely mottójául Ady hires verssorát választotta: "Nagyobb igaza sohse volt a népnek."

Francia, nyugatnémet és olasz autók Magyarországon

A magyar Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat idei import-tervében mintegy 20,000 személygépkocsi bevitele szerepel. A lakosság részéről a személygépkocsi iránt megnyilvánuló — évről-évre növekvő — keresletet azonban ez a kontingens sem fogja kielégíteni. A vállalat ezért a közelmúltban három nyugati autógyárral öt esztendőre szóló megállapodásokat kötött személygépkocsik behozatalára. A szerződések keretében a nyugatnémet Volkswagen-gyár 10,000, a francia Renault- gyár és az olasz FIAT-gyár 5,000—5,000 személy- gépkocsit szállít Magyarországra az 1967—1971- es években. A magyar vállalat ezenkívül tárgyalásokat folytat szovjet és lengyel partnerekkel abból a célból, hogy a két országban gyártható FIAT- kocsikhoz különféle alkatrészeket szállítana, s cserébe a Szovjetunióból 124-es, Lengyelországból 1,500-as FIAT gépkocsikat kapna.

UJ “MORBUS HUNGARICUS ”, azaz “magyar betegség”: a kövérség. Az átlagos napi kalóriafogyasztás 3,055-re emelkedett, amivel Magyarország a “világranglista” 13. helyén áll. Az összlakosságnak majdnem 30 százaléka kövérebb a megengedettnél. Mindebben a közismerten zsíros magyar konyha a “ludas”. Persze jó, ha ma már nem a TBC a “nemzeti betegség”, de azért a tultápláltságból eredő problémák is kezdenek egyre több gondot okozni az orvosoknak.

harmadát a Szovjetunióval bonyolítja le, a másik kétharmadot egyforma arányban a szocialista és tőkés országokkal. Importja 18,378 arany forint volt, exportja 18,705 arany forint. Vagyis a külkereskedelemben haszonnal zárta le a múlt évet. 1950-től 1966-ig több mint ötszörösére emelkedett a külkereskedelem. Ebben az évben a magyar— szovjet kereskedelem több mint egymilliárd rubelt tesz ki.

Még egy pár valótlanság

1. A szovjet meggátolja a magyar ipar fejlődését.

2. Az energiatermelést is gátolja, igy villanygyárak építését, olaj és gáz kitermelését.

3. A hajóépitést évekre lekötötte a Szovjet, nehogy más országok is igénybe vehessék.

4. Az uránium-termelést is lekötötte magának.

5. Kifogásolja, hogy 50 millió dollár értékű gyógyszert vásárol a Szovjet Magyarországon.

Válaszunk a fentiekre a következő:

1. Magyarországon többszáz uj gyár épült, melyeknek többségét a Szovjetunió tervezte és látta el modern gépekkel.

2. A villanyenergia-termelés 1950-ben 3,000 millió kilowatt volt, 1966-ban 11,856 kw. Az olajtermelés 1950-ben 512 ezer tonna volt, 1966-ban 1,705

millió tonna. A természetes gáz 1950-ben 381 millió köbméter, 1966-ban 1,553 millió köbméter. A villanyenergia és olajtermelés megháromszorozódott, a gáztermelés majdnem ötszörösére emelkedett.

3. A magyar hajóipar import 37 százalékát vette igénybe a Szovjetunió.

4. Természetes dolog, hogy a magyar urániumtermelés a testvéri Szovjetuniónak és nem a tőkés országoknak megy, melyek azt atombomba készítésére használnák.

5. Magyarország 5-ik helyen áll a világ gyógyszer-importjában és több mint 80 országnak szállít, igy a Szovjetuniónak is.

Még ha belebetegszik is dr. Betegh, a szovjet—• magyar barátság és a két ország közti csere-kereskedelem mind szorosabb lesz. Éppen az elmúlt hetekben kötötték meg a legszorosabb testvéri szövetséget további 20 évre, amely Magyarországnak mindenféle támadással szemben védelmet nyújt, a további fejlődéséhez szükséges anyagokkal látja el, mindezt az egymást ügyeibe való be-nem-avatkozás alapján. Ez a szerződés egyik biztosítéka a világbékének, az emberi haladásnak, szülőföldünk nép© boldogságának.