Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-28 / 39. szám
Thursday, September 28, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD zsicztr, NEWYORKI EMLÉKEK 5. A Hayden Planetáriumban Akár a Rockefeller Center pazar fényíizésü, piramis magasságú acél- és üvegtornyai felől érkezem, akár Harlem nyomasztó sikátorain át veszem utam, mindenképpen felüdülést jelent a közeli Central Park természetes útvesztői között kóborolni, és a hatalmas város e sok tekintetben kedves parkjába lépni. Az előbbi irány felől érkezve a méretek nagyságának nyomasztó hatásától, az utóbbi esetben pedig a sikátorok embertelen mélységének érzetétől szabadulok. A park szélén a 79. utca magasságában heteken át vendége vagyok a zöld kupolás, impozáns épületnek, melynek homlokán a felirat: AMERICAN MUZEUM HAYDEN PLANETÁRIUM. Jóllehez a budapesti kisplanetáriumnak előadója vagyok, mégis igen nagy várakozással tekintek a Hayden Planetáriummal való ismerkedésem elé, hiszen, ez- ideig még nem volt alkalmam nagyplanetáriumot látni.. Természetes tehát, hogy a Hayden Planetárium bekerült abba a jegyzékbe, melyben a feltétlenül meglátogatandó intézmények szerepeltek. E visszaemlékező sorok Írása idején pedig már örömmel Írhatom azt is, hogy nagyonis hasznos volt minden részletre kiterjedő áttekintést szereznem Amerika általam érintett nagy planetáriumaiban (Hayden, Griffith, Morrisan), mert az ezidei Budapesti Nemzetközi Vásáron eredményesen zárultak a jénai Zeiss Müvek képviselőivel folytatott tárgyalások, melyeknek értelmében 1969-ben a cég leszállítja legújabb nagyplanetáriumát a fővárosunknak és a tervek szerint 1970-ben már mi is dicsekedhetünk egy ilyen intézménnyel. Az Amerikai Magyar Szó kedves olvasói számára bizonyára nem lesz haszontalan, ha a következőkben összefoglalom mindazt, amit a planetáriumokkal kapcsolatosan tudnunk kell, hiszen az Egyesült Államok nagy városaiban szinte minden kedves olvasónak alkalma nyílik megkeresni ezek után valamelyik nagyplanetáriumot, ha még eddig nem tette volna. A csillagos égbolt és az ember kapcsolata ősi eredetű. Ma már lehetetlen megmondani mikor és pontosan hol kezdődött a folyamat, melyek kapcsán az ember nem csupán észrevette, hanem különféle szükségletei miatt rendszeresen figyelni kezdte az égboltot, az égitesteket. A csillagos égbolt mind tökéletesebb ismeretével szinte egyidejűleg jelentkezett a vágy: úgy ábrázolni az égboltot, hogy az szemléletes legyen. Már évezredekkel ezelőtt megszülettek az első, ősi, kezdetleges szerkezetek, melyeknek segítségével különféle egymás körül forgó gömbök formájában a Naprendszer égitestjeinek mozgását kívánták bemutatni a kis műszerek alkotói. Ezek voltak a legelső bolygó- rendszer modellek, planetáriumok. Később sor került arra is, hogy a bolygókkal egyidejűleg a csillagos égboltot is ábrázolják. Megszülettek az első csillaggömbök, éggömbök. Néhány méteres kupola belső felületére különleges anyaggal felfestették a szabad szemmel legjobban I MÁRKI KÁLMÁN ! SZAVAL HANGLEMEZEN! f I Petőfi Sándor .............. A XIX. század költői 3 t Vörösmarty Mihály..................A vén cigány 3 4 Kiss József ..................................Tüzek a j Babies Mihály ............................ Husvét előtt 3 \ József Attila ............... A város peremén $ I Ady Endre..................................Az ős kaján $ Edgar Allan Poe .............................. A holló ^ Illyés Gyula ..................................... Bartók ( cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és * J mély átérzéssel. | Eredeti ér $5.00 | * Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- % \ dány $3.00, kettő $5.00. — Ennél szebb kara- \ A csonyi ajándékra még csak gondolni sem £ , lehet. 4 látható csillagokat és a kupolát a látogatók fölött lassan elforgatták. Ám ezek a kezdetleges éggömbök nagyon sok pontatlansággal készültek és alkalmatlanok voltak arra, hogy segítségükkel komoly csillagászati ismeretekre tegyen szert a hallgatóság. A már Arkhimédész óta csaknem valamennyi csillagászt foglalkoztató problémát végülis W. Bauersfeld német professzornak sikerült megoldania, amikor 1923-ban a jénai Zeiss müvek elkészítette az első olyan vetitőberendezést, melynek segítségével a csillagos égbolt tökéletes és kicsinyített mását minden eddiginél élethübben sikerült előállítani. Azóta az egyre fejlődő planetárium gépezetek a csillagászati ismeretterjesztés legmodernebb eszközeivé váltak és szerte a világ nagy városainak sorában egyre inkább szaporodnak. A planetáriumok mindenütt a helyi csillagászati ismeretterjesztés központjaiként működnek. Egy- egy előadáson 5—600, évente többszázezer személy nyer átfogó és tudományosan megalapozott képet bennük a mai modern csillagászat legizgalmasabb problémáiról, a természet alapvető törvényeiről, a csillagos égbolt leggyakoribb jelenségeiről. A Hayden Planetárium New Yorkban már azért is előkelőnek számit, mert Amerika 10 legnagyobb planetáriuma között is a legnagyobb a befogadóképességet tekintve. Széksoraiban 814 fő foglalhat helyet. (A pontosság kedvéért, meg kell jegyezni, hogy azért is szükséges hangsúlyozni a newyorki Hayden Planetárium esetében a helyet, mert Bostonban is van egy Hayden Planetárium. Ez a bizonyos bostoni Hayden II, azonban sokkal kisebb mint nagynevű testvére, mindössze 276 fő fér el benne. Műszere pedig nem Zeiss, hanem Korkosz tipusu.) Amidőn a bejárati csarnokba lépek, a falról az alapitó Charles Hayden (1870-1937) életnagyságu képe néz felém. A legelső tájékozódó lépések után elvezetnek Thomas D. Nicholson elnök úrhoz, aki megkülönböztetett szívélyességgel fogad és az ő közreműködésével kerül sor az intézmény részletes megtekintésére. Elsőként egy ősi hangulatot idéző, de már a mai korszerű technika vívmányai révén készített mechanikus planetáriumba lépünk. Ez az úgynevezett Hall of the Sun, vagyis a Nap Csarnoka, a Kopernikusz Terem. A 12 méter átmérőjű kör alakú terem mennyezetén a Naprendszer mozgó modelljét láthatjuk. A középpontban álló sárga szinü Nap üveggömbje körül képezték ki a szabad szemmel látható bolygók és holdak pályáit. Földünk mása is ott látható. Kékesszinü óceánjaival és zöldes- szinben játszó kontinenseivel 12 perc alatt tesz meg egy körfordulatot a Nap körül, vagyis minden földi hónapnak egy perc felel meg. Közben pontosan 365 alkalommal fordul meg tengelye körül. Az időarányitásban a Jupiter bolygó korongja már több mint két óra alatt járja körül a Napot. A Hall of the Sun gondolatébresztő csarnokában körülbelül negyedórás előadás keretében ismertetik a Naprendszerrel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az itteni előadás után Mr. T. D. Nicholson szives kalauzolásával az épület első emeletén levő kupola alatt foglalok helyet. A délutáni előadásra csaknem zsúfolásig megtelt nézőtéren sejtelmes csend és egyre halványuló világítás teremt megfelelő hangulatot, majd a 23 méter belső átmérőjű hatalmas kupola égboltja lassan elsötétedik és fokozatosan, fényességük és nagyságuk szerint ragyognak fel. a csillagok. A teljes sötétedés beálltáig halk Beethoven muzsika kering a kupola térségében. A kupola középpontjában álló hatalmas ZEISS-IV. tipusu műszer megkezdi munkáját. Amikor a széksorokban helyet foglaló közönség fölött felragyog a teljes csülagos égbolt a lenyűgöző hatás alatt titkon csaknem mindenki fejében megfordul a gondolat: hátha mégis félre húzták a kupolát és valóságos égbolt az amit lát. A Hayden Planetárium műszere csakúgy, mint a világ valamennyi nagyplanetáriuma az előadó kívánságának megfelelően az égbolt napi látszó mozgását 3, 4, 6 és 12 perc alatt mutatja be. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a planetárium égboltján felkelő valamely égitest a látóhatár alá bukjon, napi pályája után lenyugodjék. A precessziós kört (a Föld tengelyének 26,000 éves nagy kupszerü mozgását) 4 perc alatt Írja le a gép, ennek során 13 ezer évvel előre vagy hátra léphetünk a végtelen időskálán és oly csillagos égboltot láthatunk, mely egykori őseink fölé borult, vagy éppen sokezer évvel utánunk következő utódaink égboltja lesz. Az Északi-sarktól a Déli-sarkig hat és fél perc alatt vezet végig a gép. Ez idő alatt a két pólus közé eső valamennyi földrajzi szélességnek megfelelő csillagos égbolt látványa szemünk elé tárul. Az Északi-sarkon a láthatárral párhuzamosan mozgó égbolt tárul elénk, ahol soha nem kelnek és nem nyugszanak az égitestek, az Egyenlítőn állva mintha oldalt fekvő hordóban állnánk: meredeken emelkednek a látóhatár fölé a felkelő csillagok és magasan a fejünk felett áthaladva meredeken nyugszanak le. Figyelemreméltó a Hayden Planetárium meteorológiai jelenségek bemutatásával kapcsolatos felszereltsége is. Külön projektorok vetítik a szivárványt, az északi fényt, de zivatart, hóvihart és különféle villámfajtákat is megtekinthetünk segítségével. Mindezt 152 féle különféle projektor állítja elő, számos diafüm és panorámafej, valamint az egész apparátust működtető 11 motor összjátéka állítja elő. New Yorkban négy planetárium működik. A Brooklyni Gyermek, a Roosevelt Főiskola planetáriuma, a Hudson River Planetárium és a Hayden. Mindegyik közül a Hayden a legalkalmasabb arra — mondja T. D. Nicholson ur —, hogy a világ e különös városában egy pillanatnyi megállásra és gondolkodásra késztesse az embereket. Mintegy 600,000 fő fordul meg itt évente és a hallgatóság nem csupán az előadás feledhetetlen élményével, de a kupolát körülvevő gazdag kiállítási anyag nyomán szerezhető ismeretekkel is gyarapszik. Külön világ ez Harlem peremén. Kultúra. A sokak által áhított gondolkodás és elmélyülés világa. (Folytatjuk) 1Fr} Románia külügyminisztere az uj ENSZ közgyűlés elnöke Az Egyesült Nemzetek 22. ülésszaka Corneliu Manescu-t, Románia külügyminiszterét választotta meg elnökéül. Egy szavazat kivételével úgyszólván egyöntetű volt a választás. Ez az első alkalom, hogy szocialista ország képviselője lett a közgyűlés elnöke. Elfogadó beszédében Mr. Manescu a vietnami háború felszámolására hívta fel a tagokat. Figyelmeztetett, hogy veszélyes és hiábavaló bármely nemzetközi krízisben minden olyan kísérlet, amely a megoldást “kívülről, az illetékesek akarata ellenére” próbálja a felekre ráerőszakolni. KÉSZÜL AZ 1968-as NAPTÁR A válogatott szép elbeszéléseken kívül, hűséges külmunkatársainknak igen sok érdekes cikke jelenik meg jövő évi naptárunkban. Lesz egy rendkívül tanulságos és érdekes cikk az amerikai indiánokról. Ez a cikk azt bizonyítja, hogy mi magyarok rokonságban vagyunk az indiánokkal. Egyelőre csak ennyit Írunk, hogy felcsigázzuk olvasóink kíváncsiságát. Reméljük, hogy minél több naptárt rendelnek barátaiknak, ismerőseiknek, melynél szebb karácsonyi ajándékot el sem képzelhetünk. Használják az alábbi szelvényt. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1968-as Naptár előállításához és ide mellékelem adományomat $ .............. összegben. Kérem, nyomtassanak részemre .............. példányt a naptárból, hogy ismerőseim és barátaim körében terjeszthessem. Név: ................................................................ Cim: ................................................................. Város: . . ........................................................... Állam: .............. Zipszám: ......................
