Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-21 / 38. szám

Thursday, September 21, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 NEWYORKI EMLÉKEK 4. Mult és jelen Hetek óta járom New York utcáit és mérhetetle­nül egyedül érzem magam. Úgy értem még ven­déglátóim társaságában is egyedül. Úgy értem: ti­zenöt millió ember között érzem magam egyedül, önmagamba fordulok és figyelő szemem tükrén át némán gyűjtöm a képeket és fülemen át a számom­ra szokatlan hangokat. Vendég vagyok egy más világból. Estéről estére eltűnődöm: miféle város ez? Vá­ros, ahol a dolgok nagy többségére ráillik a “leg­nagyobb a világon” jelző. Város, ahol kinevettek, amikor a földalattin át akartam adni helyem egy idős hölgynek. Város, ahol lépten-nyomon tüntető csoportokkal találtam magam szemben. Város, ahol a Second Avenue forgatagában ma Lindsay pol­gármester-jelölt hóna alatt hatalmas propaganda szórócédülákkal megállitott és a világ legtermésze­tesebb hangján felkért, hogy szíveskedjek őreá szavazni. Város, ahol nem találtam a Hudsont át- :velő gyönyörű hidon gyalogjárdát, pedig hogy sze­rettem volna átkönyökölni korlátján és tűnődve nézni a hullámzó folyó viztükrére. Itt erre nincs idő. Pedig keresik a hatásokat. 2,500 teliholddal egyező fényzuhatagot zúdítanak egyetlen nevezetes szoborra. Pedig mennyivel drágább ez a fény, mint a Hudson zöldesszürke habjainak szemembe kíván­kozó fénye. Miféle város ez? Az álmok és remények városa, 700,000 német, 1,000,000 orosz, 500,000 ir, 400,OOo lengyel, 320,000 osztrák, 40,000 kínai és vagy 200 ezer- körüli- magyar honfitárs szüntelen mozgó, ro­hanó, kavargó, fénylő városa, a modern világ rop­pant bábele. Bábel végig a Hudson és az East Ri­ver kék szalagjainak mentén. Ez a város hetven nemzet fiait hordozza. Hetven nemzet múltját és jelenét, ellentmondásait, érzé­seit. Hermetikusan elzárt blokkok sorakoznak sakk­táblába itt a legzajosabban és legcsendesebben is, mert bántó az a csend, ahogy az emberek a sub- wayn az újságjaikba mélyednek, ahogy a River- dale-i autóbuszon még a légy zümmögését is meg­hallani. Ezek az emberek önmagukban és önma­guknak élnek. Láthatatlanul és vasmarokkal jár körül a ki nem mondott megvetés szelleme a ki­sebb esélyüek között. Ott uralkodik az emberi szi­vek mélyén, a kapcsolatok és érzelmek felszínén valami megmagyarázhatatlan közöny, és anyagias­ság. Valaha indián törzsek éltek erre. A mai város­részek mind egy-egy ősi indián törzs évszázadok­kal ezelőtti központjai körül épültek ki. Brooklyn a Canarsie, Queens, a Rockaway, Staten Island, a Hackensack és Raritans, mig Manhattan az ősi Manhattan törzsekre emlékeztet. Ott lenn a folyón valaha másféle hajók úszkáltak. Elsőként a Dau­phine tűnt fel. 1524-et írtak akkor. Parancsnoki hidján Giovanni Verrazanó állt. Ő irta le először részletesebben azt a vidéket. Hu­szonnyolc esztendő múlva újabb hajó tűnt fel a Hudsonon. Oldalán a “Félhold” nevet viselte. Tu­í MÁRKI KÁLMÁN I í SZAVAL I HANGLEMEZEN! j f Petőfi Sándor..............A XIX. század költői J Vörösmarty Mihály..................A vén cigány 2 5 Kiss József .......................................... Tüzek t | Babies Mihály..........................Husvét előtt j t József Attila......................A város peremén £ * Ady Endre..................................Az ős kaján 4 * Edgar Allan Poe .............................. A holló 4 j Illyés Gyula ...................................... Bartók * cimü verseit szavalja nagy tehetséggel és 4 * mély átérzéssel. j Eredeti ár $5.00 | ! Az Amerikai Magyar Szó olvasóinak egy pél- £ ! dány $3.00, kettő $5.00. — Ennél szebb kará- Ű I csonyi ajándékra még csak gondolni sem $ « lehet. < lajdonképpen ezzel a hajóval kezdődött New York története. És tartott és tart napjainkig a Queen Maryig, hogy a hajók e két szélsőséges képviselő­jét említsem, mert e két hajó közé elhelyezhető a város múltja és jelenének egy része. Ez alatt az idő alatt fejlődött a világ legnagyobb városává. Fekvése a Földkerekség legkedvezőbb kikötővárosává avatta. Telkei méregdrágává növe­kedtek és ezzel párhuzamosan törtek az égboltra hatalmas felhőkarcolói. Az óriás New York Harbor- ban több mint 26,000 hajó fordul meg évente. Az Empire State Building legfelső csúcsának üvegezett kilátóján át tárul elém e minden ellent­mondásával együtt is lenyűgöző és bámulatbaejtő városkép: New York jelene. Egyetlen tekintettel átfogom Manhattant, de jól láthatom New Jersey Pennsylvania, Connecticut és Massachusetts álla­mok közelebbi tájait is. Szememben ég a hatalmas torony csúcsára szerelt óriás reflektorok roppant fénykeresztje, mely színessé festi a felhőket az esti órákban. Oly alkotása ez New York jelenének, mely előtt a tisztelet és elismerés zászlaját illendő meghajtani. Rákönyöklök a kilátó párkányára és ámulva né­zem ezt a különös csodát, az emberi képzeletnek ezt a határtalan elszabadulását, a modern vüág e roppant bábelét. Itt vannak hát a felhőkarcolók. Olvasmányaim hőseivel találkozom, melyeket any- nyiszor és annyiféleképpen képzeltem magam elé már mint gyermek is és amelyeknek elérésére vaj­mi kevés reményem volt eddig. EZ a látvány, ez az érzés kárpótol minden eddigi hazavágyásomért, minden eddigi magányérzetem­ért, mindenért, amivel eddig nem tudtam New Yorkban azonosulni. Nézem e roppant épületeket körülöttem, e hatal­mas acél- és üvegóriásokat, melyeknek hatvan— hetven emelet mélységű völgyeiben, óriás, szabá­lyos vonalvezetésű kanyonjaiban zajlik az élet. A mély utcasarkokba tán sosem süt be a Nap, és miközben vasárnap délutánonként gyalogosan bak­tatok utjain, úgy érzem itt pattanásig feszült a csend. Ez a városrész a csend világa is. Egyfajta belső csendé. Suhanó autócsodák, ünnepélyes öltö- zékü hölgyek és urak, vagy terhüket lihegve cipelő négerek, kifutók, szolgák, alkalmazottak, dolgozók, üzletemberek, iparosok különös világa, különös egymás iránti csendje feszül itt a gigászi acél- 4i üvegfalak között parttól-partnak. Mindnyájukat el­nyeli egy-egy üvegpalota. Kit ezért, kit azért. Bámulatba ejt ez a körkép, de fenségességével letaszít is. Érzem: ez a palotacsoport állí­tó gazdagságot áraszt, én pedig más sj szár­mazom. New Yorknak e különös városnegy íegle­hetősen ellentétes vélemények urálik Sokak számára nem jelentenek esztétikai él hatal­mas üveg- és acélpiramisok. Neves ek vív­nak szócsatát védelme vagy elitélé ekében. Mégis számomra úgy tűnik, hogy egymást reflektáló felhőkig nyúló üvegtöm modern építőművészet és az emberi alkotó tütő sike­rei. New York jelenének kifejező í sai. Suharto magához ragadta a hadsereg korlátlan ellenőrzését Suharto tábornok, Indonézia ügyvezető elnöke rendeletben megszüntette az öt fegyvernem mi­niszteri tisztségeit (szárazföldi hadsereg, haditen­gerészet, légierő, rendőrség és a hadviseltek szer­vezete). A volt miniszterek a jövőben közvetlen fe­lelősséggel tartoznak Suhartónak, aki a hadügymi- niszteri társa birtokosa. A megfigyelők ezzel összefüggésben rámutat­nak, hogy az intézkedés célja a hadsereg egyes alakulatai között támadt ellentétek megszüntetése. Suharto elrendelte a katonai költségvetés csök­kentését is. Az idén a katonai költségvetés az álla­mi költségvetésnek csak 28 százalékát teszi majd ki a korábbi 50 százalékkal szemben. MIAnMMIAIMmAMUVUVMMIAMUM IMAWWIN hogy julius 24-én zendülések és gy gatások vol­tak a városban és ezért kiadatását ik. Ilyen esetben a hatóságok mind bűnbakot ke­resnek és nem a bajok valódi okát zsgálják ki. Elítéltek hat háborús ellenállót Atlantában egy csak fehérekbő álló esküdtszék bűnösnek mondta ki az SNCC 6 niger tagját, azon az alapon, hogy megzavarták a sorozóbizottság mű­ködését és a kormány tulajdonában kárt tettek. 1966 nyarán a XII. Army Corps kaszárnyáját meg­rohanta a vietnami háború elleni tüntetők egy csoportja és ebből eredt az ellenük való eljárás, melynek az a célja, hogy elnyomja a háboruellenes érzés kifejezésre juttatását. SANGHAJBAN LEFOGLALTAK AZ ANGOL KONZULÁTUST A Sanghaj Városi Forradalmi Bizottság rende­letére lefoglalták az angol konzulátus ottani épü­letét, utána ünnepélyes keretek közt kitűzték raj­ta a kínai zászlót. Az épület május óta üresen állt, amikor a kínai kormány kiutasította Peter Hewitt konzult az or­szágból, a Hong-Kongban végbement események miatt. Hong Kongban hetek óta zavargások folytak abból kifolyólag, hogy az ottani kormány üldözi a kinai lakosokat. Ez több ízben angol-ellenes tün­tetésekre vezetett. Májusban, az angol kormány elleni tüntetés alkalmával a tüntetők behatoltak a konzulátus épületébe és berendezését összezúz­ták. A múlt hónapban egy demonstráción az épület egy részét felgyújtották. A sanghaji rádió jelentése szerint a városi bi­zottság azért határozta el az épület átvevését, hogy azt a nép szolgálatába állítsa. Azt is mondta a je­lentés, hogy az épületet az angolok “Kína megtá­madására központul használták fel.” Sihanouk vissrahivja követét Pekingből Norodon Sihanouk, Cambodia államfője beje­lentette, hogy “a követségünk elleni esetleges in­cidensek elkerülésére” visszahívja követét Pe­kingből. Azt is mondotta, hogy ezzel a diplomáciai összeköttetést nem szakítja meg Kínával. összetűzés a kínai-indiai haláron Az indiai hadügyminisztérium közölte, hogy azeptember 7-én Tibet és Szikkim határán lövöldö zés folyt le kinai és indiai csapatok között. Indiai részről azt állítják, hogy egy kinai katona rálőtt az indiaikra. Eszerint az incidens azzal kapcsolat­ban támadt, hogy kinai katonák meg akarták aka­dályozni az indiaikat szögesdrótakadályo építésé­ben. Az Uj-Kina hírügynökség szerint tibeti ha­tár-alakulatok közölték, hogy indiai csapatok a kinai—szikkimi határon átlépték a Natu-szorost és szeptember 7-én behatoltak kinai területre, itt szögesdrótakadályt állítottak fel és megsebesítet­tek kinai határőröket. LETARTÓZTATTÁK RAP BROWN-T A Student Nonviolent Coordinating Committee militáns vezetőjét, a 23 éves H. Rap Brown-t, szept. 13-án Virginiában letartóztatták. Vádeljárás indult meg ellene Cambridge, Md.-ben abból kifolyólag, Súlyos határincidens a török-görög határon A görög—török határon, Kesan városától 2B kilométerre, Ipsala mellett, a török katonák lelőt­tek egy görög tisztet és egy őrmestert. A kettő» halállal végződő fegyveres incidenst az váltotta, ki, hogy Görögországból négy ismeretlen személy török területre akart menekülni. A menekülőket a görög határőrök török területre behatolva kö­vették, és nem engedelmeskedtek a török határ­őrök felszólításának. Az incidens annak a határmenti városkának a közelében történt, ahol a török és a görög kor­mány magas szintű küldöttsége találkozott, hogy tárgyalást folytasson a két ország kapcsolatairól és a ciprusi kérdésről. Műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dást írtak alá Budapesten a Magyar Népköztársa­ság és Nagy-Britannia között. Az egyezmény elő­irányozza gépipari, vegyipari, bánya-, elektronikai ipari és más szakemberek cseréjét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom