Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-31 / 35. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 31, 1967 INNEN-ONNAN AMERICAN WAY OF LIFE Évi 24 milliárd dollárt költöttünk a háborúra. Ha a kiadott veszteséglistákat hitelesnek tekintjük, akkor minden vietnami harcos megölése 500 ezer dollárba kerül. Ma már ott tartunk, hogy a légihá- boruban percenként kétezer dollárt lövünk a leve­gőbe. • • • Szegénységi bizonyítványa az amerikai gondolko­dásnak az a tény, hogy a vietnami problémákra is­mét csak az a megokolás jutott a hierarchia eszébe, mint Twist Olivérnek: adjatok még! (Euttal újabb csapatokat). Ugyanaz a katonai gépezet volna ez, amely a NATO nukleáris stratégiájának és a vál­ságok elhárításának bonyolult irányítását is végzi? Az mindenesetre bizonyos, hogy ugyanaz a Mc­Namara. • • • A hadügyminiszter katonai doktrínája egyáltalán nem élvez osztatlan elismerést. Az üzleti élet 500 képviselője azonban uj címet adományozott neki: “a legnagyobb élő amerikai üzletember". A cím elnyerésének egyik fő feltétele az volt, hogy ki mi­lyen eredményeket ért el egy vállalkozás növelésé­ben. McNamarának a Fordnál szerzett érdemeit emlegették, ele alkalmasint vietnami rendelései­re gondoltak. • • • Nagy-Britannia, szerződéses katonai kötelezettsé­geit tekintve, még mindig a második világhatalom­nak számit az Egyesült Államok után. Vagyis: ha a világhatalmi státust a nemzetközi elkötelezettségek és érdekek, nem pedig annak alapján határoznánk meg, hogy egy országnak mekkora ereje van e kö­telezettségek teljesítésére, akkor Anglia még min­dig szuperhatalom volna. E látszat és a valóság között azonban a különbség már alig növelhető — és emiatt nagyon kényelmetlen az angol kormány helyzete. • • • A kinai kísérleti hidrogénbomba felrobbantása óta Washingtonban lázasan számitgatják, vajon a kísérletezésből mikor válik katonai erő. A Penta­gon szakértői szerint nem l-ahetetlen, hogy Kína mór egy éven belül képes lesz nukleáris töltet to­vábbítására szolgáló rakétát előállítani. A hetvenes évek derekára várható — e körök szerint — a ki­nai nukleáris arzenál kiépülés. • • • Tel-Avivban szaporodnak az olyan hirek, melyek szerint az izraeli kormány utasította atomfiziku-' sait, hogy a nukleáris fegyverkezési program vég­rehajtását gyorsan kezdjék meg. A Negev sivatag­ban levő kísérleti telepek állítólag rövid idő alatt képesek volnának A-bomba előállítására. • • • Az alkalmazott matematika freiburgi (NSZK), pro­fesszora, dr. Walter Felscher a következő szöveges egyenleteket diktálta diákjainak legutóbbi előadá­sán: J. "Ha négy rendőr elegendő ahhoz, hogy egy 17 éves diáklányt vértesre verjen és nyolc rendőr képes arra, hogy gumibottal elintézzen egy 23 éves diákot, akkor hány rendőrre van szükség egy 40 éves vasmunkás kikészítéséhez?" 2. "Ha egy nyu­gat-berlini polgármester szükségállapot-törvények nélkül is igazolni tudja egy diák agyonlövetését egy tüntetésen, akkor vajon hány ledurrantott diákkal és sztrájkolóval tud majd elszámolni egy szükségállapot-törvényekkel is megtámogatott bel­ügyminiszter?" • • • Johnson elnök ve je, Lucy Johnson férje — ezt már tudjuk — atya lett. A boldog bébitulajdonos szellemeseket nyilatkozott a lapokban az elnöki unoka erejéről, s hasonlata szerint a pici “akkora, mint egy elefánt.” A Fehér Ház választásokra ké­szülő ura táviratilag teremtette le vejét, Írván neki: “a hasonlat rossz propaganda-ötlet, mert az elefánt a köztársasági párt szimbóluma. De eszetekbe ne jusson ezek után unokámat egy jól megtermett szamárhoz hasonlítani.” (A füles a demokrata párt — Johnson pártja — választási szimbóluma.) *****x***********************+***x***k*+ Indiai maharadzsák titkos országos értekezletén hozott határozata arra szólította fel a központi kor­mányt, vonja vissza a maharadzsák kiváltságainak felszámolását célzó törvényjavaslatát. Még ezt irta Mary McCarthy, a leghíresebb ame­rikai nőiró a vietnami koncentrációs táborokról: A táborokban ugyanazok a betegségek dúlnak, mint a falvakban, de a zsúfoltság növeli a járvá­nyok veszélyét. Az embereknek kevesebb a mun­kájuk — kevesebbet kapnak enni. És a falusiak megvetik a menekülteket (t. i. a szabadságharcosok területéről menekülteket) és nem akarnak róluk tudni. A falusi házak általában elég tiszták -— de az utak s a környék ugyanolyan mocskos, mint a lá­gerekben. Nem hiszem, hogy ez a szorgalmas nép régebben hajlandó lett volna ilyen nyomasztó kö­rülmények közt élni; a hanyatlás csak a legutóbbi időben következett be. Ugyanúgy, mint az írástu­datlanság. Szakértők szerint a falusiak is irtak- olvastak azelőtt, de a francia gyarmatosok kiver­ték belőlük ezt a tudást. Annyi azonban bizonyos, hogy az amerikaiak előtt, nem dobáltak a házak mögé rozsdás Góca Cola és sörös konzerveket, üres whisky-palackokat. A mi tömeg-gazdaságunknak ez az elpusztíthatat­lan mocska úszott a mocsarakban, patakokban, a mezőkön, az utcaszélen, rondává téve a valaha szép országot. (Milyen otthoniasan hangzik!) Ha ázsiai mértéket alkalmazunk: a szomszédos Kambodzsában sokkal kevésbé szorgalmas a nép, de akár a főváros, akár a legszegényebb falvak is kifogástalanul tiszták. A nagy amerikai támaszpontok körül a vidék egy óriási szemétdomb; emlékeztet a leprások disznóóljára, a latrina árkával — csak a leprások lul szegények a Miller High-Life Beer fogyasztá­sához — és gyanúsak ahhoz, hogy a felesleges ka­tonai konzerveket nekik adják. Még a B-52 bombázók sem “sterilizálhatják” a területet, mert bádogdobozok nem gyúlékonyak; igy újfajta Pop-müvészet alakul ki ottan: a házfa­lakat kilapositott konzervbádogból csinálják. De ha minden kunyhót ezekkel és a színes sörös, ginger ale, meg a fehér Campbell és corned beef tartályokkal renoválnának, nem tüntethetnék el a mi civilizációnknak azt az ürülék-gyüjteményét, amelyet mi minden országban hátrahagyunk. És miközben szorgalmas történészek itt to­vább írják a leleplező tanulmányokat “Hitler pro- fesszorai”-ról, akik tudásukat, vagy amit annak tartottak, eladták a náci hadi- és'gyilkoló gépezet­nek, Miss McCarthy ilyeneket ir az U.S. úgyne­vezett szociológusairól, társadalomkutatóiról: — A vietnami ideológusok csak a kópiái az ame­rikai politikai tudomány művelőinek, akik az ázsiai idióta erőpróbára a maguk szótárát és gondolkodás- módját ráerőszakolták. Azt a politikai tudományt, amit a nagy amerikai egyetemeken tanítanak, a vietnami háborúban al­kalmazzák először, mint a “science fiction” (tudo­mányos fantázia regényei) és az utópisztikus fil­mek keverékét. A második világháborúban még nem is álmodtak erről. Senki se akarta a nácik módszéreit kopiroz- ni. De amit ma e téren tapasztalunk, az fenyege­tőbb, mint dr. Strangelove (az őrült náci tudós a filmen, akit az U.S. alkalmaz a világ elpusztításá­ra); mert a bombát még be lehet tiltani, de mi lesz az emberi agy velővel? Ez a “hideg háború” ered­ménye, amely feltalálta a “kremlinológia” tudomá­nyát. Az egyetemek mikroszkópja alatt tanulmá­nyozzák az anyagot, amit a kelet-európai szökevé­nyek a “szabad világba” hoztak, hogy az ellenség magatartását megismerjék. De a praktikus kísér­letekkel várni kellett Vietnamig, ahol a B-52-ősök- kel és a “Lazy Dog”-okkal (bombák, amelyek csak az embereket pusztítják) kísérletezni lehet. A paramilitáris (katonai segédcsapatokat alkotó) professzorok mindjárt az 1954-es genfi egyezmény után (amelyik ezt tiltotta) bevonultak Vietnamba, Wesley Fishel professzor vezérlete alatt, aki (a ké­sőbb meggyilkolt) Diem diktátort kitalálta. Fishel a Michigani Állami Egyetem ismert tudósa. Eisen­hower alatt a vietnami tudósok szerényen a háttér­ben maradtak, bár a CIA (a Central Intelligence Agency kémszervezet) teljesen elfoglalta az egye­temet, hogy a vietnami rendőrséget megszervezze és bevonja munkájába a politikai és a közigazga­tás szakembereit — de ez még megfelelt a régi gyarmati módszernek. Most azonban úgy látszik, mintha minden ango­lul beszélő vietnami elvégezte volna ezt az egyete­met. Még Fishel professzor is károsnak tartotta, hogy az amerikai tudományos tolvajnyelvet ter­jesszék Vietnamban. Ezt ő a New Leader-ben irta (a CIA zsoldjában álló ál-liberális, hidegháborús hetilap), cikkének ez a különös cime volt: “Viet­nam demokrata diktátora.” • A demokrata diktátort Kennedy alatt a CIA tudtával megölték — testvérével együtt; akkor uj stilus jött Vietnamba, amit Miss McCarthy igy jellemez: Kennedy elnök meghirdette a “New Frontier” (uj határok) politikáját s ezzel az uj idők magaslatára emelte újra Amerika felfogását Viet­namról. Tiszta uj taktika került alkalmazásra, fris- sütetü fogalmakkal, mint “counter-insurgency” (anti-gerilla csapatok), “special forces” (titkos há­borúra képzett csapatok), “green berets” (zöldsap­kás kaland-osztagok), hogy fegyveres és egyút­tal politikai hadjáratot folytassanak. . . • Kennedy reformjai éppen olyan sikeresek vol­tak, mint előtte Eisenhoweréi, utána Johnsonéi; most augusztusban jelentik saigoni amerikai kato­nai körökből, hogy a háború egyre rosszabbul megy és tiz évig is eltarthat. VIGYÁZAT, MÁZOLVA! Tele van a sajtó az amerikai kormánynak és po­litikusainak tiltakozásával a vietnami választási terror és visszaélések ellen. El akarják hitetni, hogy az U.S. tiszta választásokat, parlamentáris demokráciát követel Vietnamban és mindent meg­tesz ennek érdekében — ha pedig ez mégsem si­kerülne, bizonyítani, hogy a nyugati jóakarat nem bírta megreformálni egy primitiv ázsiai nép kez­detleges politikai szokásait: ők még éretlenek a demokráciára, tehát az U.S.-nak továbbra is fel kell ügyelnie rájuk. ■ Ez a felháborodás hamis, a vészkiáltások nem őszinték. Először is az U.S. által Dél-Vietnam nya­kára ültetett katonai junta Washingtontól függ, ha a saigoni amerikai körök komolyan akarnák a tiszta választást, ezt ki tudnák kényszeríteni. De ott többé tiszta választás akkor sem lehetne, ha — ami ellen itt tiltakoznak — a polgári jelölteket nem akadályoznák választási harcukban. Mert Dél- Vietnam túlnyomó része a szabadságharcosok ke­zén van, a többség nem szavazhat. A kisebbség, ha a rendőrállamban szavaz, jól meggondolja, mit kockáztat, ha ellenzékre adja szavazatát; és nem is tájékozódhatik róluk, mivel ott a sajtó és a rádió szigorú cenzúra alatt áll. És ha mégis ellenzéki je" lölt győzne — ez nem igazi ellenzéki, hiszen akikei baloldaliaknak vagy a semlegesség hívének tartot­tak, eleve kizárták a küzdelemből. ÖT ÉVI BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK ATHÉN. — A katonai törvényszék öt évi fegy házbüntetésre Ítélte Evangelos Averoff-Tossizz.-“ volt görög külügyminisztert. A vád: több mint öl személyt látott vendégül. A görög katonai diktatúra egyik parancsa: csak rendőri engedéllyel szabad öt, vagy több embernek összejönni, még magánházban is. Averoff, a görög konzervatív párt tagja, azzal védekezett, hogy a vendégek egy része meghívás nélkül jött látogatóba. A törvényszék elvetette a magyarázatot. Az íté­letet nem lehet megfellebbezni. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.\r. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre $f..őö

Next

/
Oldalképek
Tartalom