Amerikai Magyar Szó, 1967. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-24 / 34. szám

Thursday, August 24, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Schalk Gyula: CSILLAGOK KÖZÖTT AZ ÉLET NYOMÁBAN v. A Földön kivüli élet izgalmas problémáit az ed­digiekben jórészt áttekintettük. Mégis befejezés­ként maradt még hátra egynéhány megválaszolat­lan kérdés. Végezetül ezeket tekintjük át. Miért nem keresnek fel bennünket idegen boly­gók' lakói? Ez a kérdés igen gyakori. Indokoltnak is látszik, azonban a kérdés feltevői megfeledkez­nek néhány dologról. Például az időről. Nyilvánva­ló, hogy a világmindenség térségeiben élő értelmes társadalmak nem egy időben fejlődnek a technikai kultúra legmagasabb szintjéig, vagy nem egy idő­ben közelitik meg azt. Számolnunk kell azzal, hogy vannak csillagok, melyeknek bolygóin csak napja­inkban kezd kialakulni az élet, és vannak olyanok, ahol már akkor is zajlott az élet, amikor még a Földfelszin egyetlen élőlényt sem hordozott. Talán éppen azokban az időkben járt idegen égitest lé­nyeinek űrhajója a Nap környezetében, és megálla- pitotta, hogy a Föld élettelen égitest. Talán éppen mostanában száguldanak a Nap irányába valahol a tér mélységeiben űrhajók, melyek csak néhány száz, vagy néhány ezer év múlva érkeznek ide. Vagy gondoljuk csak el, hogy mit kezdett volna az emberiség akár ötven évvel ezelőtt is egy távoli bolygóról felénk sugárzott rádiójellel? Semmit, hiszen műszerei sem voltak mellyel felfoghatta volna azokat. Talán éppen a XX. század elején ál­lapította meg Földünkről valamelyik civilizált tár­sadalom, hogy még nem vagyunk elég intelligen­sek a kozmikus kapcsolatokra. De ha igy van, és történetesen sok tizezer évvel ezelőtt esetleg mégis jártak erre értelmes lények — mert senki nem tudja cáfolni ezt a feltevést —, vajon nem hagytak-e valamilyen jelet hátra, arra gondolva, egykor majd lesz ezen a bolygón lény mely megérti azt? Ez is gyakori kérdés és a dus- fantáziáju írók, ujságirók szinte évenként hozakod­nak elő különféle Földön vagy Föld mélyében ta­lált megmagyarázhatatlan eredetű dolgokkal, me­lyeket kikiáltanak idegen lények egykor itt ha­gyott nyomainak, üzeneteinek. A bányák mélyén talált, hatalmas széntömbből előkerült rozsdamen­tes anyagból ismeretlen kezek által alkotott kocká­tól, az Indiában álló ugyancsak rozsdamentes acél­oszlopig számtalan “megmagyarázhatatlan erede­tű” dologra fogták rá, hogy egykori kozmikus lá­togatók itthagyott jelei. Egy ősi szoborlelet űrha­jós sapkára hasonlító fejkiképzéséből pedig azt következtették ki, hogy vagy négyezer évvel ez­előtt idegen bolygók lakói, egykori űrhajósok mo­dellt ültek szabadidejükben az ősi művész előtt, hogy az megörökíthesse őket. Mindezek a józan tudomány mérlegén jelentéktelen adatok, merő kitalálások, belemagyarázások. Semmiféle földi jel nem mutat arra, hogy valaha is jártak volna erre kozmikus vendégek. Ha jártak, nyom nélkül tűn­tek el. Vagy talán mégsem? Itt a Földön aligha kereshetjük nyomaikat. Ha­nem valamit mégiscsak elképzelhetünk. Ostobaság lenne feltételezni, hogy"egy olyan kulturált társa­dalom, mely képviselőket tudott valaha a Föld kör­zetébe juttatni szinvonalatlan és gyerekes jeleket hagyott volna hátra, történetesen modellt ült vol­na egykori művészek előtt még az írásos kort meg­előző időkben. Nyilvánvaló, hogy ha akart üzenetet hagyni a jövőnek, amelyben majd a Földi társada­lom is eljut a technikai kultúra űrkutatás követel­te szintjére, akkor üzenete kozmikus jellegű, tu­dásához és fejlettségéhez méltó. így például mes­terséges égitestet helyez a Föld köré, hogy az év­ezredek múltán is ott keringve hirt adjon a múlt­ról és a látogatásról. Eddig azonban még nem si­került ismeretlen eredetű mesterséges égitest nyo­mára bukkanni. Mégis érdemesebbnek és logiku sabbnak tűnik a Föld körüli hosszú életű pályákat átkutatni valamiféle idegen eredetű test után, mint pl. ősállatok megkövült lábnyomára ráfogni, hogy kozmikus látogatók lábnyomai, mint ahogy azt megtették már egyesek. Még ma is vannak szép számmal olyanok, akik hisznek a mende-mondákban, mert az emberi hi­székenységnél csak a világmindenség határtala­nabb. Több mint egy évtizede tartja hatalmában a hiszékenyek táborát az UFO probléma. 1954 körül jelentek meg a napilapok hasábjain az első beszá­molók, melyek Unknown Flying Objects=ismeret­len repülő testek (UFO) feltűnéséről adtak hirt. Ezek az úgynevezett “repülő csészealjak” azután még sokszor tűntek fel mind a mai napig az embe­rek fantáziájában, mint idegen bolygórendszerek lakóinak üzenetei, jelei. Az UFO kérdésnek ma már kiterjedt irodalma van. Kötetnyi anyagról kellene e helyen beszámol­nom, ezér tinkább azt mondanám, hogy minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a földkerekség egyetlen csillagásza, meteorológusa, csillagvizsgá­lója sem észlelt még soha olyan jelenséget, mely idegen eredettel lenne magyarázható, pedig aligha kell bizonygatni, hogy az égbolt legrendszeresebb íényképezői éppen a csillagászok, meteorológusok. A milliónyi csillagászati felvételeken, melyeken gyakran szerepelnek váratlanul átsuhanó meteo­rok, sőt véletlenül felfedezett üstökösök is, soha nem szerepeltek ezek a különös repülő csészealjak. Az UFO probléma félreértés, de igen sok esetben tudatos csalás. Az UFO hívők lassan már vallási szektává növik ki magukat, kongresszusokat tarta­nak és tudománytalan elgondolásaik egész sorát megrögzött vakbuzgósággal terjesztik. Csak egy mondatot idézek az egyik kongresszus anyagából: “Gondolati és lelki összetartozás szellemében, köz­vetítsük egy másik nagyobb világban élő bátyáink és nővéreink részére telepatikus utón azt a re­ményünket, hogy bárcsak erősítenének és támogat­nának minket.” — Ehhez nem kell kommentár. A XX. század egyik legagyafurtabb csalója George Adamski, a Mount Palomarról, Californiából. Nem, nem a hires csillagvizsgáló csillagásza Mr. Adams­ki, hanem csupán egy coca-colás pavilon tulajdono­sa, aki a világ legnagyobb csillagdájának tövében árusította a repülő csészealjakról készült fényké­peit és könyveit, melyeknek címei pl. “Leszállnak a csészealjak”—‘^George Adamski és a vénuslakók”. Mr. Adamski egyébként személyesen is találkozott egy repülő csészealjon érkező vénuszlakóval. Saj­nos azért nem tudta lefényképezni, mert a vénusz- lakót felkérte, hogy az fényképezze le őt, majd ez­után Adamski ur a vénuszlakónak ajándékozta a fényképezőgépet, hogy az otthon megmutathassa a filmet és a földi emberről készült fényképet. íme micsoda szerencsétlenség, de hát már az udvarias­ság is azt kívánta, hogy Adamski ur teljesítse ven­dége kérését. Én azt hiszem, hogy mindaz, amit eddig mondottam érzékelteti: az UFO kérdés egy elfajzott hite a Földön kivüli életnek. Hívői szem elől tévesztik, hogy az a tény, hogy jelenleg nem kötnek ki nálunk idegen űrhajók, az semmiképpen sem bizonyítja, hogy nincsenek nálunk fejlettebb, vagy velünk egyforma kultúrájú lények. Talán ezért ragaszkodnak ennyire az idegen bolygók la­kóinak eme tudománytalan és erőszakos, nem egy­szer hamisított adatok alapján való bizonygatásá- hoz. A Földönkivüli élet problémájának számtalan kérdését végülis a következőkben foglalhatjuk ösz- sze: az idegen lények kutatására irányuló ujabb- kori törekvéseink az ember uj vonására mutatnak rá. Az emberi látóhatár ma már óriási mértékben kitágult. Munkásságát és gondolatait kiterjeszti a csillagok világáig. Kutatja az élet nála különbözőbb megnyilvánulásait. Nem minden ok nélkül. Nyil­vánvaló, hogy ma már a máglyára való vetés fé­lelme nélkül tudományos meggondolások alapján is állíthatjuk: az élet mint fogalom feltétlenül tör­vényszerű a világmindenségben és nem véletlen je­lenség. Nem csupán a Föld kiváltsága. A világmin­denség eddig megismert jelenségei azt tanúsítják, hogy nincsenek kitüntetett irányok, nincsenek ki­tüntetett égitestek. A Föld sem az. Semmi okunk sincs hinni, hogy egyedül a Föld lehet az élet ott­hona. Ezt állítani feltétlenül túlzás lenne, mint túlzás és mértéken felüli önbecsülés lenne kijelen­teni, hogy a világegyetem lekulturáltabb társadal­ma az emberi társadalom. Nyilvánvaló, hogy senki sem állíthatja magáról, hogy ő a legokosabb közü­lünk. A kérdés kulcsa ma már nem a Földön kivüli élet hitén vagy tagadásán van. Logikus meggondo­lások alapján is eldönthető, hogy van élet a Földön kívül is. Az ismert világegyetem hozzánk legköze­lebbi környezetében a Tejútrendszer 200 milliárd csillaga körüli bolygók akár millióin is. És miért kellene elvetnünk annak lehetőségét, hogy a hoz­zánk legközelebbi Galaxis, az ugyancsak többszáz­müüárd csillagot számláló Androméda Galaxis csillagai körül is keringenek bolygók, és ott is milliónyi szintere lehet az életnek, az értelemnek? És miért ne hihetnénk — van-e okunk nem elhin­ni? — hogy az eddig lefényképezett százmilliós nagyságrendű távoli csillagrendszerek, a milliárd fényév távolságból is lefényképezhető világszige­tek csillagai ugyancsak melegítenek néhány mil­lió sötét égitestet, melyen élet honol? Jogunk van- e feltételezni tehát, hogy mindezek között egyedül a Tejútrendszer halvány kis csillaga a Nap közötti tér piciny bolygója a Föld az élet egyedüli ottho­na? — Nyilvánvalóan nem lenne helyes ez a hit. Hanem annak meghatározása, hogy vajon milyen sűrűn helyezkednek el az élethordozó bolygók, mi­lyen a köztük levő távolság és mekkora időkülönb­séggel érik el kozmikus tevékenységük korát, — már nagyon nehéz feladat. Úgyszintén nehéz fel­adat annak eldöntése, hogy vajon miféle törvények igazgatják az egész világmindenségre kiterjedő éle­tet és értelmet? Miféle összefüggései lehetnek a világtérben a pusztán anyagi és a biológiai érte­lemben vett élővilágnak, és ezen belül vajon olyan kitüntetett jellegü-e a tudatos tevékenység, mint amilyennek azt mi emberek megítéljük? Talán merésznek tűnik, de fel szeretném tenni a kérdést: vajon olyan egyértelműen élettelen-e a szó szoros értelmében vett élettelen, anyagi világ, mint ahogy azt mi gondoljuk? Vajon igaz-e az, hogy a világmindenség eddig ismert térrészének anyagi eloszlásában döntő többségű az élettelen, mint az élő? Vajon az értelem mint fogalom kizá­rólag az emberhez kapcsolódik-e itt a Földön is akár? Valahol, nagyon nagy távolságból visszate­kintve az ismert térrészre talán kitűnne, hogy ki­egyenlíti egymást az élő és élettelen tömeg a világ- egyetemben. Talán kitűnne, hogy az egész világ­mindenséget úgy hálózza be az értelem, mint tes­tünket az idegrendszer hajszálnál is vékonyabb pályái. Talán kitűnne, hogy hol, mikor és miért kerülnek kapcsolatba a világtér értelmi pontjai egymással, mint sejtek a szervezetben. Talán sike­rülne megérteni a titkát a körforgalomnak, mely bizonyára fennáll az egyes értelmi pontok között, és akkor megértenénk, hogy miért indult el az em­ber kozmikus partnerek keresésére, miért küzd a távolság, a tér és az idő ma még oly súlyosnak tű­nő korlátain való áthágás lehetőségeiért. Talán az­ért, mert törvényszerű, hogy megtalálják egymást a kozmikus partnerek, mint ahogy belső kényszer hajtja a vándormadarakat is. Mi a világegyetem ér telmes társadalmainak belső kényszere? Oly nagy kérdések ezek, amelyeknek megválaszolása szinte kivihetetlennek tűnik. Súlyos kérdések. A kezdet és vég vallásai kérdései, az örök létezés természet- tudományos világszemlélete, az egyedek és töme­gek tudatának mélyén egyenként és külön-külön. kavargó problémák. Be kell látnunk, hogy kultúránk és lehetősége­ink még nagyon fiatalok e kérdés megoldására. Leginkább az úgynevezett koravén gyermekhez hasonlít az emberi társadalom a jelen pillanatban: oly kérdések izgatják, melyeket csak tudományos felkészültségének férfikorában szabadna feltennie. Kedves olvasóim, ha végigkísérték ennek az írásnak gondolatmenetét, talán meg tudják érteni miért olyan gyönyörű a csillagászat azoknak, aki­ket megérintett az égbolt titkainak nagyszerű va­rázsa. Talán sikerült az ebben a tudományban — szélsőséges fantáziálás és áltudományos okoskodás nélkül, pusztán az ismert adatokra támaszkodva — elnyerhető csodálatos élmények egy cseppjét átad­nom és igazat adnak azon állításomnak, hogy az emberiség történelmének eddigi legnagyobb törek­vése a Földön kivüli élet kutatása és a legmegren- ditőbb élmény: a csillagok között az élet nyomában haladó EMBER! (Vége) RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom