Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-23 / 8. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 23, 1967 CINCÁR GYULA BESZÉDÉNEK KIVONATA A JUBILEUMI BANKETTEN, LOS ANGELESBEN Mélyen tisztelt munkástársak, barátaink és ven­dégeink! Boldog vagyok, hogy megérhettem azt, hogy a Magyar Szó 65. jubileumán részt vehetek. Belőlem a Magyar Szó és elődei csináltak olyan embert, amilyen vagyok, a hibáimon kívül, amelyek velem születtek. Az első haladó szellemű magyar sajtótermék Amerikában 1902-ben látott napvilágot, amikor Ma­gyarországon még a Ferenc-Jóskás “régi jó világ” járta. A kiskereskedő kínlódott, de játszotta az urat, a hivatalnok “cifra nyomorúságában” talán el is hitette magával, hogy ő nagyságos ur, de a munkást és parasztot, még a kisiparos is csak félig vette emberszámba. így élt az emberiség grófok, bárók, bankárok, gyárosok és talpnyalóik által le­nézett 95 százaléka. Itt Amerikában a rangokat a dollár hatalma váltotta fel. Az első napsugár a dol­gozó ember életében 1917 november 7-én jelent meg. Azóta napjainkig, több mint egymüliárd em­ber rázta le magáról az urak jármát és más száz­milliók hanoinak egy szebb élet megteremtésén. A nagyvilági eseményekről, valamint az ameri­kai események igazi képéről felvilágosítást, az Egyesült Államokban, magyar téren csakis a Ma­gyar Szón keresztül tudunk kapni. A Magyar Szó és elődei, a 65 évvel ezelőtt kibontott zászlójukra Írták, hogy tudásban van az erő. Ma már 10 ország, több mint egymilliárd ember­rel, a tőkések nélkül építi uj társadalmát, napról napra szebb eredményekkel, amely azt bizonyítja, hogy nem tőkés vezetéssel, hanem csakis anélkül tud a dolgozó ember magának jobb és boldogabb életet biztosítani. A 20. században az emberek gondolkodásáért kitörő erővel indult meg a harc. Minden ember aszerint cselekszik, áhogy gondolkodik. Ha a tőkés lapokra, tv-re, rádióra, magazinokra hallgatunk, amelyek az uralkodó ö^^"?zócsp^ei^’’á^K!';árt akarják velünk elhitetni, hogy a tőkés rendszer földi paradicsom, az emberi szabadság legmaga­sabb formája. Itt minden szabad. Szabadon ehetsz, ihatsz, pompásan ruházkodhatsz, fényes lakásban lakhatsz, a legjobb autókat vásárolhatod, szabad világkörutra is menned, de csak akkor, ha van rá pénzed. Szabad a munkanélküliség is. A munka által nem sokan lettek gazdagok. Csak ha mások kihasználásával feltornászod magad a ki­zsákmányolok csoportjába, csak ott lehetsz igazán szabad. Röviden azt mondhatnám, ha van pénzed, akkor szabad vagy, ha nincs, akkor “you are out of luck”, fpeched van). Az emberek gondolkodásáért folyó harc nem könnyű dolog. Ez a harc az egész világon folyik, még a szocialista országok határain belül is, sőt egyes szocialista államok között is. A szocializmus építésének módjairól nagy vita folyik a világban. Még a nagytőkések is próbálnak a kapitalista rendszer keretein belül szociális re­formokat bevezetni, de csak olyanokat, hogy a vé­gén mégis ők maradjanak az urak. Mi nem ilyen társadalmat szeretnénk látni. A Magyar Szó az amerikai haladó szellemű mun­kásmozgalom és a világ szocialista táborához tarto­zik, a békés egymás mellett élés politikájának a hive. Ezen politikán keresztül véli legjobban szol­gálni a szocializmus és az egész dolgozó emberiség ügyét. A Magyar Szó, különösen az 1966. évi országos lapkonferencia óta, a helyes utat mutatja. Többek között kiemeli az amerikai magyarság közötti vá­laszfal ledöntésének fontosságát, rámutatva arra, bogy a dolgozók szebb, boldogabb jövője, csak egy békés és emberszeretetet gyakorló társadalom­ban lehetséges, ahol megkülönböztetés nélkül, minden ember büszkén vallhatja magáról, hogy ő I RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA J I 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. ! jj (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. ] IJ Mignonok .születésnapi torták, lakodalmi. Bar- | i jj Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország i j t minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva ' vN«* MAM^IVVMIMMWVVWIVVWVWWVMIWWM a teremtés, vagy ha úgy tetszik a természet koro­nája. Az amerikai kormány külpolitikája, különösen John F. Kennedy tragikus halála óta, Amerika tör­ténelmében még eddig elő nem forduló sötét kor­szakot jelent. Legégetőbb problémánk a vietnami háború megszüntetése. E háború nem az amerikai nép érdeke. Ez csak az amerikai nagytőkések, elve­temedett politikusok, tábornokok és azok kiszolgá­lóinak érdeke, amiért több mint 8 ezer fiatal ame­rikai vesztette életét s ezrekre megy az amerikai sebesültek száma. Az amerikai népnek most az a feladata, hogy megmentse a világot attól a katasztrófától, amely felé a Hitlert utánzó Johnson elnök a világot so­dorja. Ha el akarjuk kerülni világméretekben azt a borzalmat, ami Hirosimát és Nagaszakit érte, akkor az amerikai népnek, különösen a fiatalság­nak, még hangosabbra kell emelnie szavát, hogy Johnson elnök ne 10 ezer mérföldre innen “védje” az amerikai partokat, hanem nézzen körül itt, az Egyesült Államokban. Tudom, nem sokáig kell ke­resnie, hogy megtalálja, mi javitani való van a demokrácián, átlag amerikai szabadságán, a nége­rek és más kisebbségek problémáin és általában, az amerikai dolgozók helyzetén, amelyet nem na­gyon lehet rózsásnak nevezni. Ezen a helyzeten az amerikai nép csak úgy tud segíteni, ha" megszervezi a saját politikai pártját. Ez irányban folynak a munkák és a tavaszi “New Politics” konvencióján tisztázódni fog a helyzet. Az amerikai munkásosztálynak könnyebb a hely­zete, mint ezelőtt 50 évvel volt az orosz dolgozók­nak. Az orosz dolgozók a szocialista világnézet alap­ján kezdték építeni az urak nélküli társadalmukat s ma az U.S. után a legfejlettebb iparral rendel­keznek az egész földön, maguk mögött hagyva Angliát,, Németországot, Franciaországot, Japánt, nem is beszélve a kisebb tőkés országokról. Minden ’ szocialista országban gyorsabb ütemben halad a dolgozók életszínvonalának emelkedése, mint bármely kapitalista országban, mert a tech­nikai fejlődés a kapitalista országokban, nem je­lenti egyúttal a dolgozók életének javulását is. Sőt, ellenkezőleg! Az egyes szocialista országok fejlődési folyama­ta attól függ, hogy a dolgozók mikor kerültek ura­lomra, milyen külső és belső akadályokat kellett leküzdeniük és nem utolsó sorban, hogy a minden­kori vezetőik megtalálták-e a helyes módszereket a fejlődésük előmozdítására. Minden uj helyzethez gyakorlati tudás kell, amit egy uj társadalom is csak lépésről lépésre tud el­sajátítani. Elképzelhetjük, hogy egy uj társadalom felépítése körül kezdeti hibák mily bőven akadnak. De a nehézségek ellenére, minden szocialista or­szágban egyszer és mindenkorra megszűnt a dol­gozók legnagyobb átka, a munkanélküliség. Létre­jött a teljesen ingyenes orvosi, kórházi ellátás, or­vossággal, fogászattal, szemészettel, továbbá a fize­tett vakáció, az olcsó lakbér, személyszállítás, az olcsó szórakozás és sok más minden. Minden szocialista országban a kormány célkitű­zése az életszínvonal emelése és a fősulyt az ipa­ruk állandó modernizálására helyezik. De amig a szocialista rendszerben a gépesítés áldást jelent, mert látható időn belül magával hozza a rövidebb munkahetet, az olcsóbb, több és jobb árucikket, élelmiszert, hosszabb vakációt, a művelődésre több időt. vagyis az élet szebbé tételét .addig a tőkés társadalomban a gépesítés a dolgozók átka, mely a munkanélküliség, a nyomor rémével fenyegeti a dolgozókat és máris a munkanélküliség nagyará­nyú emelkedését vonja maga után. Azonkívül, a mi rendszerünkben még az a sze­rencse is érheti az embert, hogy olyan kormány­zót kaptunk a nyakunkba, mint Reagan. Persze ezt a “19 egy híján 20”-as szavazó polgárainknak kö­szönhetjük. Reánk, magyar-amerikaiakra kettős feladat vár: visszaverni az amerikai magyar reakció támadá­sait szülőhazánkkal szemben és harcolni minden háborúra uszító és minden reakció ellen, fogadott hazánk népének érdekében. A Magyarország elleni reakciónak a munkája ma már nem olyan könnyű, mint évekkel ezelőtt volt. Ennek az oka, a magyar nép csodálatos mun­kateljesítménye. Leküzdve a Horthy-fasizmus félrevezető, hamis propagandáját, kiheverte a második világháború okozta sokmilliárd forintra rugó károkat, újra fel­építette a Dunában heverő hidakat. Sokezer lakást tettek lakhatóvá, félmillió uj lakást építettek, a gyárak százait üzemképessé tették és százával úja­kat építettek. Lehetetlen felsorolni mindazt, amit a magyar dolgozók, rövid 22 év alatt, rombadőlt országukból, az 56-os ellenforradalom ellenére megteremtettek. A Magyar Szó, amikor ezeket és a folyamatban levő magyarországi eseményeket elénk tárja, hi­vatása egyik fontos munkáját teljesiti. Ugyanez történik az amerikai bel- és külpolitika elemzésé­vel és a hírek tudósításával, mért nekünk, haladó szellemű dolgozóknak, informáltaknak kell len­nünk, hogy helyes felvilágosító munkát tudjunk végezni az amerikai magyar dolgozók között. Taní­tani másokat a Magyar Szó olvasása nélkül lehe­tetlen. Az utolsó 40 évben alkalmam volt megismerni nagyon sok haladásért harcoló embert, az ország minden részében, New Yorktól Kaliforniáig és bol­doggá tesz az, hogy ilyen embereknek, mint önök, fegyvertársa lehettem. Mireánk, kaliforniaiakra tekint egész Amerika magyarsága, az óhaza magyarsága, talán az egész világ magyarsága és én remélem, hogy munkánk­kal nem fogunk nekik csalódást szerezni. A munkánk nem könnyű, de nem reménytelen. Az ut göröngyös, de nem járhatatlan. Meggyőződé­sünk sziklaszilárd, mert tudjuk, hogy a győzelem és a jövő a miénk. H—U—M—O—R Súlyos büntetés Egy modern gondolkodású, bölcs bíró a követ­kező Ítéletet mondtra ki: “Nem szabom ki önre a legsúlyosabb büntetést. Nem Ítélem arra, hogy a jó, kényelmes börtönben töltse le büntetését. Ehelyett szabadon bocsátom, hadd aggódjon ön is a magas adók, a magas árak, a politika miatt és az atombomba miatti félelem­ben, akárcsak mi!” Csak egy baj van — Doktor ur, a világon semmi panaszom nincs — mondta a Napoleon-ruhában megjelenő beteg. — Én vagyok a császár, aki minden csatában dia­dalt aratott, a nők mind vadul belém szeretnek és óriási vagyonom is van. Csak egy baj bánt. . . Jo­sephine császárnővel. — Nos, hát ki vele, mi baj van? — kérdezte az elmegyógyász. — Azt hiszi magáról, hogy Kovácsnénak hívják. Párbeszéd ' — Nem akarsz születésnapodra egy pénztárcát? — Minek? Úgy sincs soha pénzem. — Hát akkor vegyek inkább egy órát0 — Minek? Úgy sincs soha időm. is* Aki az igazat tudni akarja, előfizet az Amerikai Magyar Szóra! ijWVAVW.WAY.WV.V.V.V.W.V.V.V.V.V.j; j» Ajándék 7—77 éveseknek! £ ! SZÜLŐFÖLDÜNK f % A most megjelent művésziesen illusztrált 560 ■" oldalas könyv a külföldön élő £ % magyarság könyve! «J Az ABC-től nyelvtani, nyelvi magyarázatokon £ ^ át vezeti el az olvasót a legszebb irodalmi £ V szemelvények megértéséig! £ A Szülőföldünk “* közel hozza Magyarországot, annak népét, í £ tájait, történelmét, zene és népdalkincsét ^ £ Ára: $3.95 jj 5 Megvásárolható minden magyar könyvet £ £ árusító boltban és az Amerikai Magyar Szónál £ AV.V.VV,V.V.V.V.,.'.V.V.,.,.V.V.,.V.V,,.V,,,.V>

Next

/
Oldalképek
Tartalom