Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-09 / 6. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 9, 1967 HOL VOLTAK A “BEATNIK”-EK KARÁCSONYKOR? ... NEPÁLBAN! SPORT Uj sportminősifési szabályzat Magyarországon A Magyar Testnevelési és Sporttanács határo­zatot hozott, amely szerint január 1-től a külön­böző sportágakban uj minősítési szabályzatot lép­tetnek érvénybe. Ennek megfelelően emelik a mi­nősítési kategóriák szintjeit. A magyar sportéletben nagy jelentősége volt a több mint tiz évvel ezelőtt bevezetett sportminő- sitési rendszernek, amely hozzájárult az eredmé­nyek javulásához, az edzések színvonalának eme­léséhez. A minősítési rendszer lényege az, hogy bizonyos teljesítményekhez kötik a sportolók szá­mára elérhető osztályokat. Az elmúlt évek során azonban a minősítések előírásai nem tartottak lé­pést a hazai és nemzetközi fejlődéssel, s egyre in­kább csökken ösztönző és értékelő szerepük. Ezért vált szükségessé az uj, magasabb követelménye­ket támasztó minősítési szabályzat bevezetése. Az uj szabályzat szerint a sportolók a követke­ző osztályokba sorolhatók: 1. A Magyar Népköz- társaság kiváló sportolója és a Magyar Népköz- társaság érdemes sportolója. 2. I., II., III. és IV. osztályú sportoló, 3. Arany-, és ezüst-, illetve bronzjelvényes ifjúsági sportoló. A labdajátékokban általában nincs osztálymi- nősités, mert ezt amugyis meghatározza az a kö­rülmény, hogy az illető versenyző milyen osztályú csapatban szerepel. A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója és érdemes sportolója címeket az MTS országos el­nöksége adományozza különösen kimagasló sport- eredmények, például olimpia-, világ- és Európá­ba jnokságokon szerzett győzelmek, helyezések alapján. Az I. osztályú sportolók csoportjába ja­nuártól kezdve az eddiginél jóval komolyabb szin­tek teljesítésével lehet bekerülni. így például az atlétikában 100 méteren 10,6 1,500 méteren 3:47 másodperc, magasugrásban 2 méter, kalapácsve­tésben 60 méter a követelmény. Úszásban az I. osztályú sportolónak, a férfiaknál 100 méteren legalább 56 mp-es, a nőknél 1:03,5 időt kell úsz­nia. Az öttusában 4,700, 4,300, illetve 4,000 pont a feltétele a I., II., III. osztályú sportoló cimnek. ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★ Két fehér lelkész támogatja a “Black Power” gondolatát Két newyorki lelkész, a vasárnapi prédikáció­jában arról beszélt, hogy az integrációs mozgalom sikere ma nagyjából attól függ, hogy hajlandók-e a fehérek, a fejlődés irányában pozitív lépésnek tekinteni a “Black Power” jelszót. A York Ave. és 74. utcai episzkopális templom­ban dr. Lee A. Belford lelkész, úgy magyarázta ezt a jelszót, mint annak a jelét, hogy a néger az egész amerikai társadalomban ki akarja venni a részét. “Nem állhat fenn többé az a helyzet — mondotta —, hogy mi mondjuk meg a négereknek, mi jó nekik. .*. mi fehérek nem vezethetjük őket többé, nekik kell vezetni sajátmagukat.” Rev. Howard R. Moody, a Washington Square South baptista templomi prédikációban a “Black Power” jelszót úgy jellemezte, mint a négerek felszabadulását az alól, amit a fehér emberek a számukra legjobbnak tartanak. “Ez nem mozga­lom, hanem, fejlődési mozzanat — mondotta —, a fehéreknek el kell fogadniok és meg kell érteni­ük ezt, mint a négerek normális fejlődését társa­dalmunkban.” Mindkét lelkész aktiv támogatója a polgárjogi mozgalomnak és mindkettő kifejtette és elismerte a fenti jelszó elfogadásával járó nehézségeket. “Felebarátom érdekében kívánom, hogy akara­tát. mint egyenlő fél érvényesíthesse, még akkor is, ha ezáltal velem összeütközésbe kerül... ilyen értelemben azt kérdezem önmagámtól, hogy képes vagyok-e elismerni a vádat azokért a dolgokért, amelyekért mint a fehér hatalmi rendszer tagja, részben én is felelős vagyok” — mondotta dr. Belford. Rev. Moody kifejtette, hogy a négereknek a fe­hérek befolyásától való függetlensége helyreállit­A beatnikek a múlt év végén kiadták a jelszót: “Világ beatnikjei, egyesüljetek!” Meg is tették és a beatnikek karácsonykor a világ különböző tá­jairól Katmanduba, Nepálba zarándokoltak. Az Egyesült Államokból, Kanadából, Franciaország­ból, Nyugat-Németországból, Hollandiából és Skan­dináviából, kb. 200, tradíciónak fittyet hányó fiatal beatnik érkezett Katmanduba. Az utcákon a nepá­liaktól rupeekat kéregettek, vagy az ottani zugven­déglőkben húzódtak meg, hasis pipát szíva. Miért mentek pont oda? Különböző magyarázatokat ad­nak. Vannak, akik azt mondják, hogy a keleti misz­ticizmus vonzotta őket oda, vagy az exotikus táj varázsa, de legtöbben azt mondják, hogy Nepált egyszerűen “felkapták.” Kimondták, hogy oda kell menni és ezért, minden akadályt leküzdve, oda igyekeztek. Sem a nepáli kormány, sem a sajtó nem volt el­ragadtatva a beatnikek odatódulásától. Nem tud­ták, milyen hatással lesznek ezek az odacsődült fura idegenek az ifjúságra. Egy nepáli polgár le­velet irt az újsághoz, amelyben panaszkodott, hogy ezek a külföldiek, akik az utcákon járkálnak, “in­kább barlanglakoknak, mint civilizált embereknek látszanak.” Azt irta, hogy “egyes példányok — amiket látott — az elképzelhető legfantasztiku­sabb öltözetben jelentek meg, visszataszítóan pisz­kosan és lomposan... ugylátszik a nyugati kultú­ra legrosszabb oldalát tükrözték vissza”. A beat­nikek — közöttük egy bolyhos, hosszú paplanba öltözött ausztráliai fiatalember — azonban eluta­sították a kritikát és azt mondták, ezek nem értik meg őket. Sokan csak 20 dollárt költöttek a Katmanduba való utazásra és olyanok is voltak, akik semmit sem költöttek. “Nem volt nehéz — mondta egy ausztriai —, az ember Isztambulig felkéredzkedik Ott találsz egy német kereskedőt, aki megkér, hogy hajts el a Mercedesével Teheránba. Ott aztán találsz egy dán lányt, aki egy Vespán elvisz Ka­bulba. Pakisztánban besurransz a buszba és nem. fizetsz. Indiában pedig egy teherkocsin valaki el­visz Délhibe — ez az egész.” Megtudták, hogy' Delhiben melyik templomban lehet aludni, hol lehet ópiumot kapni Benaresben és hol lehet Calcuttában ingyen ebédet kunyerál- ni. A tapasztaltabbak már a szent emberek sáf- rányszinü köpenyét hordják. “így könnyebb a templomokba bejutni — mondta az egyik—s igy az utón is mindig lehet ennivalót kapni.” Nepál­ban még a sáfrányszinü köpenyben sem fogadják be őket és különböző kihágásokért már többet kiutasítottak. A U.S. követség sincs elragadtatva tőlük, mert úgy érzik, hogy szégyent hoznak Ame­rika hírnevére. Minden évben más gyülekezőhelyet választanak a beatnikek. Pár évvel ezelőtt az izraeli Elathban gyülekeztek, azután Marrakeshben és a múlt évben. Katmandut szemelték ki. Jó lesz figyelmeztetni Mexikót: szakavatott beat­nik forrásból eredő hir szerint a jövő karácsonyi gyülekezőhelyül Mexico Cityt választották. A kínai hadsereg volt ezredese és más menekültek beszámolója A Kínai Népköztársaság területén levő kazah nemzetiséghez tartozó Balhas Bafin, a kinai népi felszabadító hadsereg volt ezredese, három érdem­rend és öt érdemérem tulajdonosa, elmenekült Kínából és sikerült átlépnie a szovjet határt. Ba­fin beszámolt arról, hogyan üldözik a kinai terü­leten élő kazah nemzetiségbelieket. — A kazah nemzeti értelmiség képviselői ellen olyan nevetséges vádat koholtak, hogy állítólag kazah kánságot akartak teremteni és a maguk uralma alatt akarták egyesíteni Kina, Mongólia és a Szovjetunió kazahjait. A “kánságról” szóló ko­holmány azután született, hogy kudarcba fulladt a szincsiangi kazahok, ujgurok és kirgizek “uj törté­nelmének” megteremtésével kapcsolatos fondor­lat. Ennek a “történelemnek” — a kinai vezetők elgondolása szerint — azt kellett volna bebizonyí­tania, hogy az ujgurok, a kazahok és a kirgizek kínaiak, és “közös hazájuk” az Arai-tengertől Kina déli pontjáig terjed. Más szavakkal a kinai veze­tők nagyhatalmi sovináizmusának alátámasztásá­hoz kellett ez az “uj történelem.” Bafin azt úja, hogy a szincsiangi értelmiségiek és kommunisták nem fogadták el ezt a hamisítást, s ezért indult meg ellenük az üldözési hadjárat. Csing Jan, az Uj-Kina hírügynökség tudósítója, aki a sajtóban bírálta a népi kommunákat és be­számolt a kazahok és az ujgurok nyomoráról és jogfosztottságáról, felakasztotta magát, hogy elke­rülje a letartóztatást. Abdikadir Abdrahmanov, a Kinai Köztársaság egykori állampolgára elmondta, hogy Szincsiang- ban jóformán a “kulturális forradalom” első nap­ján megvádolták “revizionizmussal”, megverték és elbocsátották munkahelyéről, mert rokonai Szov- jet-Kazahsztánban élnek. Az a veszély fenyegette, hogy táborba hurcolják. Már sok millió kínait te­lepítettek Szincsiangba, a helybeli lakosságot pe­dig földjeikről az ország belsejébe, a kopár pusz­taságokba kergetik. Folyik az erőszakos beolvasz­tási politika. A kazah, az ujgur és a kúgiz lányo­kat elveszik szüleiktől, és erőszakkal férjhez ad­ják kínaiakhoz. hatja a néger nép büszkeségét, önmaga megerősí­tését és ezt el kell fogadni, mint a 200 éves rab­szolgaság árát. Mr. Moody a bibliából merített pél­dával illusztrálta elmefuttatását, majd hozzátette: “Nem lehet az igazságtalanságot csupán törvények­kel helyreállítani... az igazságtalanság helyben­hagyásáért valószínűleg áldozatot kell hoznunk.” LEGIiJABB Walter Reuther lemondott az AFL-CIO alelnöki tisztségéről. Egyesek szerint ez az első lépés a 1.3 millió tagságú autómunkások szakszervezetének a federációból való kiválására. NEW YORK, N. Y. — A vontató hajók munká­sai egyhetes sztrájkjukat győzelemmel fejezték be. Az uj szerződés értelmében a munkások heti 30 órai munkáért ugyanannyi fizetést kapnak, mint a sztrájk előtt négyén órás hétért. Reuther lemondásáról és a vontató munkások sztrájk-győzelméről a következő lapszámban rész­letesen beszámolunk. LONDOON. — Kosygin, a Szovjetunió minisz­terelnöke Londonba érkezett öt napi tanácskozás­ra Wilson miniszterelnökkel. A vietnami háború képezi a tárgyalások egyik legfontosabb pontját. • Madrid. — Spanyolország egyetemi diákjai ál­talános sztrájkba léptek. A sztrájkolok száma meg­haladja a 75,000-et. Az ipari munkások, bányászok és egyetemi diákok egységes frontban harcolnak a Franco-diktatura ellen. Anyagtorlódás miatt e számunkból kénytelenek voltunk kihagyni Fodor Erna cikkét. A következő lapszámban folytatjuk Fodor külmunkársunk érde­kes jelentését. rk'klrkirir&iir'k★★★★★★%. ★★★★★★tAtf Saját érdekedben cselekszel, ha a Magyar Szót terjeszted! «SSSSSSSSSSSSSSSSSS5SÄSSSSSSSSSÄSSSSSSSS I Meghívó á ri kai Magyar Szó BANKETTJÉRE j íves jubileumi alkalmából zius 12-ény vasárnap $ 'akor a VIGADÓ MAYOR !M-ben (Clifton House) Street, New York, N.Y. címen 1 d — Ünnepi program dij személyenként $6.00 j|- a Magyar Szó Kiadóhivatala- $ >t. N.Y.C. Telefon: AL 4-0397 j)

Next

/
Oldalképek
Tartalom