Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-02 / 5. szám

Thursday, February 2, 1967 AMERIKA« MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Kialakulóban a montreali világkiállítás arcképe Lassan kibontakozik az 1967 tavaszán megnyíló montreali világkiállítás képe. Az “Expo 67”-et rendezői érdekes módon úgy hirdetik, hogy ez lesz az első világkiállítás a nyugati féltekén. 1964- ben New Yorkban ugyanis nem szigorúan vett kiállítás, hanem úgynevezett World’s Fair, “világ­vásár” volt és a két rendezvény sem fogalmilag, sem tartalmilag nem azonos. “Expo” rendezésé­hez a Párizsban székelő Nemzetközi Kiállítási Iroda, a BIE (Bureau International des Expositi­ons) jóváhagyása, közreműködése és feltételeinek betartása szükséges. A World’s Fair igazgatója, Robert Moses nem­csak mellőzte, hanem meg is sértette a BIE-t. (Kijelentette: “Semmi szükségünk a párizsi sötét hodálvban ügyködő urak nyüzsgésére”.) A N. Y.-i kiállítás rendezői ráadásul figyelmen kívül hagy­ták — az 1958-as brüsszeli kiállítás rendezőivel ellentétben — az Iroda két alapfeltételét: 1. A világkiállításokon nem cégek és vállalatok, hanem elsősorban államok, nemzeték vesznek részt és 2. a rendezvény időtartama nem haladhatja meg a fél évet. A World’s Fairen hivatalosan mindössze hét ország jelent meg és csaknem két esztendeig tartották nyitva. Az Expo 67-en hetven ország ál- lit ki hivatalosan — világkiállítási rekord — és április 28-tól október 27-ig lesz nyitva. Eszkimóul: találkozóhely A vendéglátó Kanada öt pavilonnal képviselteti magát. Az egyikben Ontario, a másikban Quebec, a harmadikban a négy atlanti, a negyedikben a négy nyugati tartomány mutatja be eredményeit, az ötödik, legnagyobb csarnok pedig a kanadai államé. Ez a 21 millió dolláros költséggel felépült, a csúcsára állított piramis stilszerü jelkép. A for­dított gúla ugyanis az eszkimóknál a barátság szimbóluma (Nyelvükön: “Katimavik” — talál­kozóhely a neve.) Az ötven méter magas francia pavilon olyan, mint a XXI. század furcsa gépmonstruma. Témá­ja: hagyomány és haladás. Az Egyesült Államok húszemeletes különleges műanyag-bevonatú acél- gömb-csarnokát az egyik leghíresebb amerikai építész, Buckminster Fuller tervezte. A “Nagy Buborék” a napsugárzás erőssége szerint változ­tatja a színét, 'alkonyaikor például narancsvörö­sen izzik. A Szovjetunió a New York-i World’s Fairen, mint magánvállalkozáson nem vett részt, a világ országainak többségéhez hasonlóan. Most, Mont­realban a szovjet kiállítási pavilon két és fél hek­tár, az ultramodern, homorú tetejű, 15 millió dol­láros csarnok alapterülete pedig 12,000 négyzet- méter. A 42 méter magas palota falai szaratovi üvegből készültek — egy statisztika szerint any- nyiból, amennyi 240 montreali bérpalota ablakai­hoz lenne elegendő. A szovjet csarnok méreteiről képet kapunk ab­ból az adatból, hogy tetején mintegy ezer személy- gépkocsi parkolhatna. A hatalmas stilizált sarló­kalapács alatt két beszédes évszám: 1917—1967. Szemben, a másik falon egyetlen felirat, az SZKP A MIAMIBA LÁTOGATÓ MAGYARSÁG TALÁLKOZÓ HELYE az AMERIKAI MAGYAR KULTUR KLUB 3901 N.W. Second Avenue. Tel.: PLaza 1-9453 Nyitva kedden, csütörtökön, szombaton és vasár­nap este. — Elsőrendű konyhánk választékos ' ételekkel várja vendégeinket. — Minden vasár­nap este műsor. — Cigányzene. — Minden ked­den társasdélután Női Osztályunk rendezésében programjának egyik mondata, egyben a szovjet kiállítás tartalma: “Mindent az emberért...” A leglátogatottabb szektor alighanem az űrku­tatásnak szentelt emelet lesz. A vendégek itt kiadós “Hold-sétát” tehetnek és persze megtalál­hatják az ember által közvetlen ostrom alá fogott égitesten a már simán leszállt objektumok hason­másait. Az Expo 67 egyik legnagyobb szenzációjá­nak ígérkezik az a hetvenszemél.ves szovjet űrha­jó, amelyen az utasok el is indulnak a “világűrbe”. A földi dolgok közül biztos sikerre számíthat a pavilon állandó divatbemutatója. Negyven csinos moszkvai, leningrádi, kijevi és rigai maneken mu­tatja be 1967 tavaszi, nyári és őszi ruhaujdon- ságait. Beat-zene kenguruknak A BIE természetesen Magyarországot is meg­hívta Montrealba, de mégsem állit ki az Expo 67-en, mert a részvétel túlságosan költséges len­ne; a várható közvetlen, vagy hosszabb távú ke­reskedelmi haszon nem lenne arányban a nagy kiadással. Ráadásul a közelmúltban Torontón kí­vül Montrealban is nagy sikerrel rendezték meg az árubemutatókkal is kombinált Magyar He­teket. Csaknem minden nemzeti pavilon készen áll már. Svájcé merész pilonokon nyugszik, tizenhat afrikai ország takarékossági okokból egy csarnok­ban állit ki, Ausztrália palotájában hetven ken­guru várja a nézőket. Az erszényeseket már most módszei-esen hozzászoktatják a számukra elvisel­hetetlen zajhoz: naponta fokozódó mennyiséggel és hangerővel magnóról beat-zenét sugároznak nekik... A montreali illetékesek azt Ígérik, az Expón nem lesznek Ízléstelen építészeti szörnyszülöttek, mint a New York-i Flushing Meadows-on voltak. Merész kísérlet azért az Expón is lesz. Az ame­rikai pavilon gömb alakja, a szovjet palota homo­rú teteje, a kanadaiak fordított piramisa mellett a legmeglepőbb látvány alighanem a világsajtó­ban máris sokat emlegetett úgynevezett Habitat. Ez afféle gargantuai játék, százötven doboz alakú előregyártott kocka, látszólag csak úgy hevenyé­szetten egymásra téve, a lehető legszabálytala­nabb rendben. A látszat ezúttal nem kizárólagos optikai csalódás: a tömböket valóban inkább ká­belek és saját súlyúk törvényei tartják össze, mint a beton. Szakértők szerint az izraeli tervező, Moshe Safdie alkotása nemcsak túléli az Expót, hanem gombamódra elterjed a jövőben és a XXI. század egyik gyakori építészeti alakzata lesz. Har­minc kockát kiállítási célra bebutoroztak, a többi százhúszat — a kiállítás tartamára — lakásnak, hivatali helységnek egyszerűen bérbeadták. Érdekes látvány lesz az Expo egyik legnagyobb épülete, a Gvroton. A két óriás acélkalitkából ál­ló kolosszus vendégei többek között leereszked­hetnek egy müvulkán ijesztően fortyogó kráte­rébe. A „világkiállítás deklarált főtémája “Az ember és világa.” Ezt a vendéglátók által épített és be­rendezett öt nagyobb egység mutatja be. 1. A ho­mo sapiens — mint természétátalakitó; 2. mint termelő; 3.mint kutató; 4. mint alkotó és 5. mint a közösség, a társadalom egyede. Kulturális vonatkozásban is messze túlszárnyal­ja az Expo 67 a nemhivatalos New York-i elődjét. Mivel itt a résztvevők maguk az országok, nem meglepő a dúsgazdag program: Montrealban Law­rence Olivier lesz Othello, Anglia az Old Vic-en kívül elhozza a Királyi Balettet, a Szovjetunió pedig — ugyancsak többek között — a Nagyszín­ház világhírű gárdáját. A La-Ronde nevű rész a könnyebb fajsúlyú szórakozásról gondoskodik. Sokan, akik az utóbbi hetekben végignézték a több mint kilencezer munkás nyüzsgését a kiállí­tás hóboritotta, mintegy 700 katasztrális holdnyi területén, úgy vélik, hogy Montreal már a terület kiválasztásával is legyőzte New Yorkot. Az Expo jórésze két, a. Szent Lőrinc folyóban feltöltött mesterséges szigeten kap helyet. Mindenütt viz, lagúnák, csatornák, mesterséges tavak. A pavilo­nok fényzuhatagát esténként víztükör veri vissza. Végösszeg: egymilliárd dollár Persze az Expónak is megvannak a maga “szü­lési fájdalmai”. A szállásproblémák szinte meg­oldhatatlannak tűnnek. 170 ezren férnek el a montreali hotelekben, motelekben, panziókban, magánlakásokban és a kikötőben horgonyzó hajó­kon. Százezer vendég kaphat helyet a város 150 kilométeres körzetében. Az optimisták 47—48 mil­lió látogatóra számítanak. A hivatalos vezetők ugyanakkor óvatosak: emlékeznek a katasztrofá­lis New York-i tévedésre. (A World Fairt a ter­vezettnél 20 millióval kevesebben tekintették meg) A szakszerű becslések szerint 30 millió látogató várható, pontosabban: 10 millió ember átlag há­romszor keresi fel a kiállítást. A világkiállítás a kanadai belpolitikának is lé­nyeges eseménye. Erről tanúskodik, hogy a kiadá­sok több mint 50 százalékát a szövetségi állam fe­dezi. Közismert, hogy Montreal a francia nyelvű, elkeseredetten szeparatista Quebec tartomány egyik központja. Az, hogy a tartomány nagyvá­rosa egy ilyen világraszóló esemény színhelye le­het, nyilvánvalóan csökkenti majd a francia nyel­vű kisebbség és az angol nyelvű többség között viliódzó feszültséget. Jean Drapeau, Montreal 50 éves dinamikus pol­gármestere nyilvánvalóan ezért kapta meg a kor« mány támogatását az ugyancsak pályázó Toroiv tóval szemben. Drapeau nyilatkozataiból egyéb­ként máris kicseng a nagy szomszéd, az Egyesült Államok “lefűzésének” szándéka. “Az amerikaiak — jelentette ki —, azt mondják Kanadáról, on­nan jönnek a hideghullámok és a jégkorongozók. Ha máskor nem, most észreveszik majd, hogy akad náVmk más is.” H. E. TOVÁBBRA IS BIZONYTALAN AZ OLASZ KORMÁNY SORSA Az Olasz Szocialista Párt központi bizottsága há­rom napja és éjjele ülésezik Rómában. A központi bizottság tagjainak két, egymással homlokegyenest ellenkező javaslat fölött kell dönteniük. Az egyik javaslat az, hogy a párt szakítsa meg együttműkö­dését a kereszténydemokratákkal, lépjen ki a kor­mányból, és ezzel nyissa meg Olaszországban a kormányválságot. A másik javaslat ezzel szemben, azt kéri, hogy a szocialisták maradjanak továbbra is a kormányban, és minden erővel támogassák tn- tábbra is az úgynevezett középbal rendszert. Már-már úgy tűnt, hogy megszületik a döntés. Azonban kiderült, hogy a szocialista párton belüli súlyos politikai és személyi ellentéteket nem sike­rült áthidalni, és a központi bizottság ülését elna­polták. Pillanatnyilag 30-tagu bizottság dolgozik azon, hogy a szöges ellentétben álló nézetek között valamilyen kompromisszumos megoldást találjon, ami azonban mind kilátástalanabb vállalkozásnak látszik. A szocialisták döntésének elhúzódása miatt ax olasz kormány belpolitikai tevékenysége lénye­gében teljesen megbénult. Mindenki nyíltan kor­mányválságról beszél Rómában, holott a kormány hivatalosan még nem bukott meg. Az általános han­gulat az országban ideges és várakozó. Nyílt titok az olasz fővárosban, hogy a szocialis­ták esetleges kilépése a kormányból hosszú és bi­zonytalan kimenetelű kormányválság nyitánya le­het Olaszországban, amelyből valószinüleg csak a rendkívüli parlamenti választások kiírása lehet. IKKA KÜLDEMÉNYEK > / gyors és megbízható elintézése í R8UU8 ) UTAZÁSI ROSA 1538 Second Avenue New York, N. Y. 10028 / (A 80-ik utcánál) Telefon: 535-3681

Next

/
Oldalképek
Tartalom