Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-05 / 1. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 5, 1967 Fodor Erna: KÉNY ERE I LEN 1 Af JÁN, A MAI 1ÍISZKE SAlM TARJÁN Salgótarján legnagyobb problémája a lakásépítés. Iparosítását közel egy évszázadra vezetheti vissza. Viszont a munkások lakásviszonyai mindenkor a legalacsonyabb színvonalon álltak. Ahhoz, hogy a város iparosítása tovább fejlődhessen egy szocialista országban, meg kell oldani a lakásproblémákat ... A viskók és barakklakások, amelyeket az iparosodás korában a kapitalista vállalatok építettek munkásaik számára, még uj korukban sem voltak megfelelők. Vízvezetékről szó sem lehetett, a fürdőszobákat csak hírből ismerték a munkások. Az árnyékszékek, messze a háztól, középkoriak voltak. Az ivóviz-ellátás is komoly problémát okozott, mert az azt szolgáltató kutak nem igen voltak a házak közelében. Az ipar fejlődése tehát szoros összefüggésben volt a lakásszolgálatokkal. A városi vezetőség úgy vélte, hogy sokkal előnyösebb lesz, ha az uj épületeket legalább is a város belső részén, a régiek a csupa apró magánhoz helyére építik. A csatornázás, villanyvilágítás, gáz- és vízvezeték a völgyben már készen volt és ez sok előnyt jelent az uj épületek részére, ha felhasználják; biztosítva ugyanakkor a régi lakók jogait, hogy az első lakásokat ők foglalhatják el, ha akarják. Kiszámították, hogy bár minden száz lakásból igy húszat a régiek foglalnak el, mégis előnyösebb és jövedelmezőbb igy az építkezés. Az építkezés pedig hétmérföldes csizmákkal halad előre. Ott álltunk a munka közepette és néztük, hogy a modern gépek, daruk, dömperek, felvonók, malterkeverők miként vitték előre a munkát. Van egy kizárólagos salgótarjáni újítás és ez abból áll, hogy a vas-cementgerendákat és panelleket a földön öntik meg és ha már teljesen megszilárdult, -darukkal emelik be az előre elkészített helyekre. A tiz emeletes épületek újabb keletűek, kezdetben négy emeletes házakat építettek, egész sorokban. Az építkezés helyéről a néhány évvel ezelőtt épített négy emeletes házak megtekintésére indultunk, annál is inkább, mert a nap végefelé közeledtünk és salgótarjáni riportunkhoz még sok anyag hiányzott. A volt béres-gyerek, ma agronómus Az egyik 4—5 évesnek látszó négy emeletes épület előtt megálltunk a Schuyler Ferenc utca közepén. Asszonyok ültek a ház előtt és gyermekek sütkéreztek az őszi, de szokatlanul meleg verőfényben. Találomra megkértem az egyik asszonyt, hogy nem mutatná-e meg nekünk lakását? Készséggel vállalkozott rá, bár előzőleg körülnézett társai között, mintha véleményüket kérné, hogy helyesen cselekedett-e, hogy idegeneket enged lakásába. A lépcsőházban viszont mintha a többieket mentené, megszólalt: “Én lakom legalacsonyabban, csak az első emeleten, erre tessék jönni.” Beléptünk a szép, modern 2 szoba-konyhás lakásba. Meglepetésünkre a férj az asztalnál ült és olvasott. Az idegen hangok hallatára a két kisleány is hamarosan előkerült. Katona István és családja lakásában a kölcsönös bemutatkozás után szívélyesen hellyel kínáltak. Bámulattal néztünk körül. A lakás a jólét minden jelét mutatta. Szép modern berendezés, szőnyeg, Ízléses képek a falakon és televízió. Az egyik kislány 12, a másik úgy tiz év körüli, a világ bármely városában megállhatták volna helyüket ruhácskáikkal. “Négy éve lakunk itt — mondta Katona István, aki nyilván észrevette csodálkozásunkat. Onnan jöttünk —, és ujjával az ablakból látható messze távoli füstölgő kéményre mutat. — Ott laktunk, amikor összekerültünk. Feleségem fcányászleány volt, a tárnák környékén született.” jíJRéL KAPHATÓ!------1 I I Rózsa Imre: j! ! “MÉGIS TAVASZ” | » cimii kitűnő kis verseskönyve, |> szép kemény kötésben !| | CSAK 75 CENT I i Rendelje meg még ma a MAGYAR SZÓ | Kiadóhivatalától I 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003 címen I MWVVVWIKVUVVVVVVWMnAnWVUWAnAAAAAWlá Kérdésünkre, hogy ő honnan jött, a következőket mondta: “A Dunántúlon születtem, apám zsellérember volt, az anyám mosónő a Festetich grófnál. Bizony leánykáim el sem akarják hinni az én gyermekkoromat, ha néha beszélek róla, mert nekik már mindenük megvan, amit csak akarnak. Igaz, keresetem mellé még 300 forintot ingyen ad az állam a gyermekekért,” tette hozzá mosolyogva a volt béresgyerek, ma agronómus, aki 45 után ember lett, tanulhatott. Majdnem dicsekedőnek látszott, amikor elmondta, hogy egyedül dolgozik, felesége a lakást és a két gyermeket látja el. Ragyogott is a lakás műiden zege-zuga, és szemmellátRégi palócházak Kazáron, Nógrád megyében hatóan élvezték modern fürdőszobájukat is. Akik a vízből jöttek Végigautóztuk a város épülő részeit s meg-meg- álltunk az újabb településeknél, hogy megnézzünk más lakásokat is és beszélgessünk az emberekkel. Becsengettünk az egyik földszinti lakásba és enge- delmet kértünk a szokatlan látogatásra. “Honnan jöttek ide? — kérdeztük Antal József lakásában. — “Honnan kérem, hát a vízből”, felelt az asszony aki férje mellett ült. Furcsán nézhettem rá, mert az asszony rámnézve, megismételte: “pedig onnan jöttünk. Ahol háltunk, néha vízben állt az ágyunk, ha egy kicsit is esett az esői Sohasem száradt ki egészen. Mindennek penész-szaga volt nálunk. Ott arra az üveggyár környékén laktunk,” mutatott a messzeségbe, “arra is tessék elmenni. Nézzék meg a régi házakat is.” “Mi onnan jöttünk, ‘Kenyeret- len Tarjánból,” bólogatott fejével ránk a kevésbé közlékeny, de végre megszólaló férj is. “Látták már a Karancs Szállót, meg a Művelődési házat mellette?” — kérdezte egy másik lakó, aki a nyitott ajtóban állt és nyilvánvalóan kiváncsi volt az idegen látogatókra, s úgy látszik büszke volt városának csodálatos fejlődésére. “Tessék ám megnézni bányászmuzeumunkat, mert olyan az egész Európában is kevés van ám, az valóban megmutatja, hogy honnan is jöttünk — mondta a büszke polgár —, a muzeum is a föld alatt van, mint a bánya” — tette hozzá. A rengeteg lakásépítés mellett a város minden egyes gyárát korszerűsítették és nagyobbitották. Uj gimnázium és zeneiskola épült és már ezeket is átadták hivatásuknak. Miután Salgótarján megyei székhely, sokan járnak be a környékről is. Amellett, hogy a város lakossága már 35,000 lelket számlál, a vidék 90,000 lakosa is idejár különösen ruházati, bútor és fontos háztartási cikkei megvásárlására. így teljesen uj üzleti hálózatokat építettek ki és ez már fedezi a fentiek teljes szükségleteit. A régi laktanya helyén uj kórház épült 570 ágy- gyal, saját ápolóképzőjük is van 1957 óta. A rendes városi könyvtár mellett, minden gyárnak és iskolának saját könyvtára van. Az uj öt-éves terv keretében 24 emeletes garzon-házat épitenek. A vizszegény Salgótarjánban már évek óta strandfürdő áll a lakosság rendelkezésére. 40 cigánycsalád kap évente lakást Bevallom, kellemetlen látványt nyújtott a még mindig meglévő cigánytanya putrijaival. Igaz egyötödét már felszámolták és toronyházak állnak helyükben. Természetesen ez még fokozza a mai és a régi világ közötti ellentétet. Itt, illetve a cigányok részére még legalább 120 lakásra volna szükség. Évenként 40 családot kiemelnek közülük és uj lakásba költöztetik őket. Addig is rendkívüli segélyt folyósít részükre az állam és ha munkát vállalnak és építkezni akarnak, teljesen kamatmentes kölcsönt kaphatnak. Láttunk kimodott szép modern magánházakat, amelyeket cigányok építettek és azok is lakják. Van azonban még elég sok szociális probléma velük kapcsolatosan. Vannak közöttük szaktudással rendelkező, rendszeresen dolgozók, vannak zenészek, akik szintén állandóan dolgoznak. Még mindig akadnak azonban olyanok, akik nem hajlandók a rendszeres munkára és inkább az állami segélyből élnek, mert a gyerekek után jelentős állami segélyben részesülnek, mint a sokgyermekes családok. Magyarországon a családok már két gyermek után is segélyt kapnak. Itt-ott bizony még problémát adnak a cigányok, de ez sem megoldhatatlan. Csupán tanítás, nevelés és idő kérdése az egész. Nem szegregált házakban, hanem a rendes újonnan felépült bérházakban kapnak ők is lakást és három év múlva felszámolják teljes egészében a salgótarjáni cigánynegyedet. Országos példa Schregl Miklós a városházán dolgozik, egy egész délelőttöt töltött el velünk, hogy a város fejlődését mindjárt a helyszínen bemutassa és elmagyarázza, hogy miképpen fogják megoldani három év alatt a város lakásproblémáit. Salgótarján rekonstrukciója mostanában a köz- érdeklődés homlokterébe került, túlnőtt a megye és város keretein, a város rekonstrukciója ugyanis olyan sikeres, hogy ezt mint követendő példát hozzák az egész ország elé. Egy város kétféleképpen terjeszkedhet. Külterjes fejlesztéssel, amikor a szabad területeket veszik igénybe az építkezéshez; a másik ut: amikor hozzányúlnak a város belső avult részeinek szanálásához és a lebontott, ósdi házak helyén uj technológiával .korszerű lakótelepeket épitenek. Salgótarjánra jellemző a hegyko- szoru, a hegyekbe vezető keskeny völgyek. A lapály már évtizedek óta beépült, az utóbbi években épült házak felmásztak a hegyoldalakra, de tovább már nincs. . . Dél felé Nagybátony irányában még lehetne, de érdemes-e? A vezetők sokat gondolkoztak rajta és a város belső szanálását választották. A város belsejében silány épületek vannak. Talán ózd és Tatabánya régi negyedeiben találhatók még hasonló értéktelen, ósdi barakkok. A munkásbarakkok, avult szerkezetű földszintes ós- diságok helyén az emberi erőfeszítés, hozzáértés többemeletes, vonzó külsejű lakóházakat emelt. Salgótarjánban megoldják minden nagy város vágyát, a füst és koromnélküli város létrehozását. — Nagy példa a salgótarjáni rekonstrukció — mondta az újságíróknak dr. Perényi Imre építészeti miniszterhelyettes. Példája alapján 15—18 magyar városban kívánunk hasonló, erőteljes rekonstrukciót végrehajtani az elkövetkező években. SZOLIDARITÁSI GYŰLÉST rendezett Zalaegerszegen a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulásának 21. évfordulója alkalmából a népfront városi bizottsága. Az értelmiségi dolgozók előtt dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára ismertette a vietnami nép harcát. A MIAMIBA LÁTOGATÓ MAGYARSÁG TALÁLKOZÓ HELYE az AMERIKAI MAGYAR KULTUR KLUB 3901 N.W. Second Avenue. Tel.: PLaza 1-9453 Nyitva kedden, s* ütőtökön, szombaton és vasárnap este. — EUő> mdü konyhánk választékos ételekkel várja ven légeinket. — Minden vasárnap este műsor. — Cigányzene. — Minden kedden társasdélután Női Osztályunk rendezésében
