Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 3. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 19, 1967 IV. El kell érnünk az ipari termelés évi 6%-os növekedését, ennek 80%-át a termelékenység emelkedésével kell fedeznünk. A mezőgazdasági ter- .melés a megelőző 5 év átlagához képest 13—15%- kal emelkedjék. A beruházások összege öt év alatt érje el a 250—260 milliárd forintot. A dolgozók reáljövedelme 14—16%-kai legyen magasabb. Harmadik ötéves tervünk végrehajtásával a következő fő feladatokat kell megoldanunk: A népgazdaság fejlődését tegyük kiegyensúlyozottabbá. Fenntartjuk a felhalmozás és az elosztás eddigi arányát. A beruházások növelésével megalapozzuk a népgazdaság továbbfejlődését, s egyidejűleg biztosítjuk a lakosság életszínvonalának további emelését. A terv nagy figyelmet fordít a népgazdaság két fő ága: az ipar és a mezőgazdaság összehangoltabb fejlesztése. Figyelembe veszi, hogy a jövőben is szükséges az ipar súlyának további növelése, ezért a beruházások 46—50%-át az ipar fejlesztésére irányozza elő. Kedvező irányú, további szerkezeti változás megy végbe az energiahordozók felhasználásában. 1970-ben a kőolaj és a földgáz részaránya eléri a 37—39%-ot. A terv gép- és vegyiparunk gyors ütemü fejlesztésével, bauxit-, földgázvagyonunk nagyobb mértékű hasznosításával számol. Mig a következő öt év alatt az ipari termelés 32—36%-kal emelkedik, a vegyipar termelése 55—60%-kal, a gépiparé 40—45%-kai növekszik. Gépiparunk nagy feladata a közúti közlekedési eszközök gyártásának jelentős arányú fejlesztése. A program szerint uj motorgyárat építünk. A harmadik ötéves tervben kezdődik meg a szovjet—magyar timföld—alumínium-egyezmény végrehajtása. Timföldtermelésünk öt év alatt csaknem kétszeresére, mintegy 460,000 tonnára emelkedik. Ebben az időszakban befejeződik a százhalombattai kőolajkombinát hárommillió tonnás feldolgozó kapacitásának kiépítése és kezdetét veszi e kombinát kétszeresére történő bővítése. Körülbelül 1,000 MW erőmüvi kapacitást építünk: Százhalombattán, a Bánhidai Erőmű bővítésével, a gyöngyösi uj erőmű részleges üzembe helyezésével. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a műszáki fejlesztés gyorsítására, a korszerű műszaki színvonalú uj konstrukciók és termelési eljárások meghonosítására. Hazánkban az ipar növekedése csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztésével együtt lehetséges. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság fejlődése az eddiginél gyorsabb lesz. Ezt figyelembe véve növeljük a mezőgazdasági beruházások mértékét. Folytatjuk a mezőgazdaság korszerüsité- sét( belterjes irányú fejlesztését. 1966 és 1970 között kereken kétszeresére növeljük a műtrágya felhasználását. A mezőgazdaság — többek között — 38,000—40,000 traktort, 35,000—36,000 pótkocsit, 6,000—7,000 gabonakombájnt kap. . A mezőgazdasági üzemeknél fokozatosan olyan helyzetet alakítunk ki, amely túlnyomó többségük számára lehetővé teszi, hogy bevételeikből fedezzék a termelés növeléséhez szükséges eszközöket és a személyi kiadásaikat. Lehetővé kell tennünk, hogy a termelőszövetkezetek rátérjenek a valamennyi üzemágra kiterjesztett, garantált havonkénti munkadijazásra. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására. A mezőgazdaság kívánatos ütemü fejlődésének biztosítása a tervidőszakban szükségessé teszi, hogy kidolgozzuk az uj gazdálkodási rendszernek megfelelő termelőszövetkezeti hitel- , beruházási, állami támogatási és adórendszert. Javasoljuk, hogy a jövő év folyamán üljön ösz- sze a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa, tárgyalja meg a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos főbb kérdéseket, válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a terüleA MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA ti termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának és működésének kérdésében. A harmadik ötéves tervben nagy erőt fordítunk a közlekedés fejlesztésére, elsősorban a villamos- és Diesel-vontatás részarányának növelésére. A lakásépítés meggyorsítására a tervidőszakban 4—5 korszerű házgyár építését tervezzük. 22. A gyorsan fejlődő termelés növekvő anyag- szükségletének és a fejlett technika átvételének fedezeteként egyre nagyobb mértékű exportra van szükségünk. Az iparcikkek exportjának 50%-os növelését tervezzük. Az export növelésében nagy szerep hárul a vegyiparra, a köny- nyüiparra, a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és az alumíniumiparra. Ipari kivitelünkben — alapvetően a KGST-országokkal történő gazdasági együttműködés keretében — változatlanul vezető szerep jut a gépiparnak. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk az eddig importforrásokból kielégített igények, hazai forrásból történő gazdaságos kielégítésére. Ezt a célt szolgálja harmadik ötéves tervünkben a vegyipari, a papíripari és a faipari kapacitások nagyobb mértékű fejlesztése. 23. A fejlődés pkozta uj körülmények napirendre tűzték a gazdasági mechanizmus reformiát. Gazdálkodásunk jelenlegi módszerei már a mai helyzetnek sem felelnek meg teljesen. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált a tervgazdálkodás továbbfejlesztése. A jövőben a tervszerű központi irányítási nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági esközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktiv szerepére épitünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatunk az áru- és pénzviszonyoknak. A reform fő célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, segítse a szocialista társadalom teljes felépítését, kibontakoztassa a szocialista tervgazdálkodás előnyeit, lehetővé tegye gazdaságpolitikánk következetesebb megvalósitását. A gazdasági reform legfontosabb célkitűzései: — a népgazdaság dinamikusabb, kiegyensúlyozottabb fejlődése; — a termelés és a fogyasztás szerkezetének olyan változása, amely megegyezik a népgazdasági szükségletekkel és kielégíti azokat: — a nemzetközi munkamegosztásba való intenzivebb bekapcsolódás, külkereskedelmünk gazdaságosságának javulása: — a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb behatolása a termelésbe és fogyasztásba : — a dolgozók tevékeny és hatékony részvétele vállalatuknál a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzésében,-— összességében, eredményesebb gazdálkodás az életszinvonal-emelés további bázisainak megteremtéséhez. A reform megvalósítása mélyreható politikai folyamat is, amely egész társadalmunkat érinti. A gazdasági döntések decentralizálása, a nagyobb helyi, vállalati önállóság a legfőbb feltétele a szélesebb üzemi demokráciának. A vállalati ügyek zöme a dolgozók részére áttekinthetőbbé válik. Az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolásával a reform jelentősen hozzájárul az alkotómunka, a kezdeményezések kibontakoztatásához. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése növeli a munka becsületét. A gazdasági reform a gazdasági vezetőket a korábbinál nagyobb feladatok elé állítja. Tömegméretekben biztosítja a dolgozók, a vezetők fejlődését, tágabb teret ad a tehetségek felismeréséhez és hasznosításukhoz megfelelő munkahelyen. Az uj rendszer növeli az állami irányitó szervek kötelességeit és felelősségét, erősödik a központi vezetés hatékonysága. Az ötéves terv megvalósításáért, a gazdasági reform bevezetéséért és alkalmazásáért folytatott tevékenység növeli az egész társadalom aktivitását, az alkotómunka jobb kibontakozását. IV. Az életszínvonal alakulása 24. A két kongresszus közötti időszakban a népgazdaság fejlődésének megfelelően javultak a lakosság életkörülményei. Lényegében teljessé vált a felnőtt férfi lakosság foglalkoztatottsága. Általánossá vált a társadalombiztosítás, javult a lakáshelyzet. A második ötéves terv időszakában 282,000 lakás épült. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1965-beil 18%-kal haladta meg az 1960. évit. A reáljövedelem azonban egyenetlenül, az egyes években változóan növekedett. Az egy főre jutó jövedelemnövekedésnek kisebb részét tette ki a reálbérek emelkedése, a nagyobb rész a foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek — elsősorban a nyugdíj — emelkedéséből származott. A szocialista állam hatalmas összegeket költött a társadalmi gondoskodás céljaira. Csak nyugdijak címén 1965-ben 7.7 milliárd forintot fizettek ki. 3. milliárddal többet, mint öt évvel ezelőtt. Népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint valaha, öt év alatt az egy főre jutó fogyasztás cukorból 13, húsból 8, vajból 14, tojásból 17, csokoládéból pedig 80%-kal növekedett. A lakosság iparcikkvásárlása 25%-kal nőtt. Az életmód átalakulását mutatja, hogy a háztartások vihamosenörgia-fogyasztása 81%-kal, gázfogyasztása 55%-kal nőtt. Ma már minden harmadik családra jut egy televíziókészülék. 25. Az alapvető gazdaságpolitikai elvnek megfelelően, a lakosság életszínvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján a jövőben is rendszeresen emelkedik. A harmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelmet 14—16%-kal növeljük. Az egy keresőre jutó reálbér 9—10%-kal emelkedik. Az életszínvonal emelésében az eddiginél nagyobb szerep jut a reálbérek növelésének. Uj gazdálkodási rendszerünkben arra törekszünk, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a .jól dolgozó, az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete. Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A vállalatok dolgozói egyéni és kollektiv erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget, s ehhez az eddiginél jobban kapcsolódjék saját személyi jövedelmük, egyszersmind meg kell teremtenünk a növekvő és differenciáltabb igények kielégítésének feltételeit. A társadalmi gondoskodás körébe tartozó szociális juttatások — nyugdíj, családi pótlék, betegbiztosítás, oktatás — rendszerét továbbra is fenntartjuk és a lehetőségekhez mérten továbbfejlesztjük. 1970-ben a pénzbéhi szociális juttatások mintegy 5 milliárd forinttal haladják meg az 1965, évi szintet. A béren kívüli juttatások másik részének (üdültetés, üzemi étkezés stb.) bővítését, vagy személyi jövedelemmé való átalakítását célszerű a vállalatok hatáskörébe utalni. A lakosság ellátását áruval és szolgáltatásokkal tovább javítjuk. Előmozdítjuk, hogy a lakosság megtakarításai tovább növekedjenek, elsősorban a beruházás jellegű építőanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, a fogyasztási javak megszerzésére. Tovább kell folytatni a már eddig 170 ezer munkást érintő munkaidő-csökkentést, 1970 végére az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő összes munkakörben be kell vezetni a munkaidő eddigi mértékű csökkentését. Vállalatonként, ' üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni. A kongresszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetésének részletes rendjét szabályozzák. A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának emelése mellett 1967. január l.-vél uj termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert vezetünk be. Az uj nyugdíjrendszer alapelvei a bérből élőkével azonosak. A nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíj évekhez igazodik.
