Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-01 / 22. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 1, 1967 EGÉSZSÉGÜGY Vigyázzunk szemünkre a permetező szerekkel Óvjuk szemünket a permetező formájában hasz­nált haj szerektől, az izzadtságelleni és náthánál használt készítményektől, amiket permetező for­májában alkalmazunk. Ezeknek az aerosol kan­nákban árusított készítményeknek az elterjedé­sével az ebből eredő szembajok is egyre jobban elterjednek. Nagy erővel és rendkívül finom részecskék for­májában szállnak szét a különböző szerek a per­metezőből és messzire elterjednek. Ezek lerakod­hatnak a szem szaruhártyájában, ingerlő hatá­sukkal a. szem vörösségét, sőt gyulladását idézhe­tik elő. Ezek ä zavarok többnyire egy hét alatt simulnak, de előfordulhat, hogy maradandó szem­bajokat okoznak. A permetezők használatánál védjük szemünket és arra is ügyeljünk, hogy másokat se érjen a kispriccelő folyadék és ne lélegezzük be, mert a légzőszervekre is káros hatással van. Újfajta módszerek a látás megóvására A baltimorei Johns Hopkins egyetem tudósai, akik űrhajók kitervezésében segédkeztek, most a Johns Hopkins kórház kiváló sebészeivel együtt­működve a vakság sokféle okának megelőzésére irányuló kísérleteken dolgoznak, ötéves tudomá­nyos programjuknak az a célja, hogy az ürkor- szak technológiáját az emberi szem kezelésére alkalmazzák. Elsősorban el akarják érni a követ­kezőket: — Alacsony áramú lázer-készüléket állítsanak elő, amely előre megmutatja, hogy a hályog ope­ráció sikeresen visszaadhatja-e a látást. — Mikrosebészeti műszert dolgozzanak ki, melynek segítségével a sebész hihetetlenül finom operációkat hajthat végre. — Olyan elektronikus felszerelést állítsanak elő, mely — a szem érintése nélkül — a szem szervezeti és idegbetegségeit a legkezdetlegesebb állapotukban tudja kimutatni. 24 orvos, tudós és ugyanannyi gyakorlott tech­nikus működik majd együtt kis csoportokban, ebben a programban, amelyhez a National Insti­tute of Health szolgáltatja a pénz alapot. Az or­szágban másutt is hasonló irányú tudományos munkákat végeznek. A vakság megakadályozása nagy lépésekben halad előre, de azért még na­gyon sok megoldásra váró probléma van. Sok esetben az - orvosok meg sem tudják állapítani, hogy mi okozza a látás elvesztését. Ma a népesség szaporodásához képest sokkal többen vakulnak meg az Egyesült Államokban, mint azelőtt és a korlátozott látóképességüek száma is szaporodott. Legfőbb oka ennek a hosszabb átlagos életkor. A vakságnak csak 15%-a fordul elő a 40 éven alu­liaknál, 59%-a a 65 éven felülieknél következik be. Az öregedés magával hozza a szembajok ki­fejlődését. A cukorbaj, a vérbaj és más betegségek gyak­ran a látás leromolásához, esetleg vaksághoz ve­zetnek, hasonlóképpen a szemfertőzések, amelyek közönséges náthás lázkiütésből eredhetnek. A ma­lária és az izületi gyulladás kezelésére előirt or­vosságok, valamint rendkívül nagy adag A és D vitamin szedése egyeseknél a kornea vagy a re­tina elváltozását okozhatja. A szembetegségek megértésének egyik legfőbb akadálya, hogy tanulmányozásra nem áll elég szem rendelkezésre. Akinek a látása erősen rom­lik, az természetesen meg akarja őrizni gyér lá­tóképességét, amig csak lehet. Az olyan beteg sze­mek, amelyeket sebészeti utón kell eltávolítani, már nem mutatják a betegség fejlődését. A túlsók aszpirin vérszegénységet okoz Holland orvosok jelentik, hogy orvosi felügye­let nélkül, az aszpirin mértéktelen használata ve­szedelmes. öt betegük óriási mennyiségű aszpirint fogyasztott, volt olyan is, aki ezt tette ötven éven át. Ezek mind nagyméretű vérszegénységben szenvedtek. Mikor az aszpirin szedését abbahagy­ták, a vérszegénység elmúlt. RÖVIDHÍREK Két állam biztositásügyi megbízottja a kongresz- szus előtt jelentette, hogy a fogyasztóközönséget évente több mint 100 millió dollárral becsapják a “hitel biztosítási” vállalatok. Ezek olyan biztosítók, amelyek részletfizetéseket és egyéb adósságokat kifizetnek, abban az esetben, ha a biztosított fél elhalálozik. • A Santa Barbara-i Ophtalmológiai Egyesület je­lentette, hogy az LSD kábítószer használatának kö­vetkeztében négy egyetemi hallgató látása gyógyít­hatatlan sérülést szenvedett. A kábítószer hatása alatt hosszú ideig tekintettek a Napba, fájdalmat nem éreztek és emiatt a kornea egy része elégett; olvasni ezentúl képtelenek lesznek. • Szövetségi és New York állami hatóságok lelep­leztek egy 30 tagú zsaroló társaságot, amelynek tagjai, az utóbbi évek folyamán homoszekszuális egyénektől 40,000 dollárt csaltak ki. Áldozataik között voltak egyetemi dékánok, professzorok, üz­letemberek, színészek, zenészek, tábornokok és egy képviselő. A zsaroló társaság 5 tagja eltűnt, ezeket körözik. A vizsgálatokból kifolyólag egy ma- gasrangu katonatiszt öngyilkosságot követett el. • New York állam, az állami sorsjegyek árusításá­ért próbaidőre 5 százalék bizományi dijat fizet. Az állami sorsjegyeket junius elseje után kezdik árusí­tani bankokban, motelekben, a Western Union hi­vatalban és egyes kormányhivatalokban is. Az első húzás julius végén lesz és azontúl minden 6 hó­napban. A General Electric Company 90,000 egyén után kutat, akik nagyernyős, színes televíziókat vásárol­tak múlt junius óta. A GE bizonyos “változtatáso­kat” akar tenni ezekben a készülékekben, amelyek az “elfogadott mennyiségnél több X-sugarat bocsá­tanak ki.” • Észak-Vietnamban nem azért éri a lakosságot bombatámadás, mert közel él a katonai célpontok­hoz. Ellenkezőleg: ha a katonai célpontokat neta­lán eltalálja egy bomba, az annak a következmé­nye, hogy valamilyen lakótelep, vagy sűrűn lakott övezet közelében fekszenek. • A Dept, Health, Education and Welfare or­szágos szabályokat akar életbeléptetni az iparból eredő levegő- szennyeződés korlátozására. A szenátusi kihallgatáson ezt a Chamber of Com­merce, a National Association of Manufacturers, az American Mining Congress és a National Coal Ass’n. képviselői ellenezték. • Freedom House, mely a nácizmus elleni hábo­rút támogatta és később a polgárjogi harcok mellett is kiállt, most elitélte dr. Martin Luther King-et, amiért csatlakozott a vietnami háború elleni mozgalomhoz. Roy Wilkins és John Morsell, az NAACP vezetői is jelen voltak azon a Vezető­ségi gyűlésen, amely a kritizáló dokumentumot elfogadta. H—U—M—O—R Különös étterem Finom kis vendéglő. Lehelethalk népzene. Sze­relmespárok. Közülük kiri egy mogorva férfitár­saság. Fojtott, de ingerült hangon cserélik szavaikat. Egyikük az asztalra csap. Azután a borosüvegek között feltűnik egy emberi koponya, és rémesen vigyorog a vacsorázgatókra. Fojtott suttogás. Újabb halálfej. Aztán már sárga lábszárcsontok imbolyognak a csillárok alatt. Közben szivhezszólón sir a hegedű, a szerelme­sek esznek és simulnak. A rémlátvány nem hat kedélyükre. — Mi ez? — dadogom. A pincér közönyös. — Semmiség. — Ez magának semmiség? — Már megszoktuk. Évek óta idejárnak. Itt szokták megtartani tudományos vitáikat. Barlang- kutatók ezek, könyörgöm. i Rovás I í S Erre jutott a nagy angol birodalom amely életünkben — fél évszázaddal ezelőtt — a legnagyobb világhatalom volt: De Gaulle, Francia- ország elnöke játszik vele, mint macska az egérrel. Anglia kormánya parlamenti felhatalmazással szeretett volna belépni a franciák vezetése alatt alakuló “közös piac” európai szervezetbe, amely­ben hat ország: Francia-, Nyugat-Német-, Olaszor­szág, Hollandia, Belgium és Luxemburg nemcsak közös piacot alkot, de összefogja ipari felkészült­ségét és nyersanyag forrásait, hogy világszerte versenyképes legyen az Egyesült Államokkal szem­ben. De Gaulle nem utasította el az angolokat, de nem is nyitott ajtót nekik. Várakozási próbaidőre tette őket. Feltételeket szabott számukra, amelyek között a legfontosabb és legszigorúbb kikötés, hogy mentsék ki magukat az Egyesült Államok minden- irányú befolyása alól. De Gaulle Egyesült Európát akar teremteni az Egyesült Államok mindennemű befolyásának ki­rekesztésével. Az angoloknak bizonyságot kell szolgáltatniok, mielőtt taggá lehetnének a “közös piac”-országok szervezetében, hogy teljesen füg­getlenítették magukat az Egyesült Államoktól. Ez a kikötés Vietnamra is kihat, mert De Gaulle az Egyesült Államok vietnami há­borúját nemcsak helyteleníti, elitéli, kárhoztatja, de gyalázatos beavatkozásnak bélyegezte és az ame­rikaiak kivonulását sürgeti, mint a békés megoldás legfontosabb feltételét. Anglia ezek után, ha nem adja fel szándékát a “közös piac”-országok szervezetébe való bejutás­hoz — nem játszhat kétszínű szerepet Vietnammal kapcsolatban. Nem adhat “erkölcsi”, vagy még szóbeli támo­gatást sem a bűnös vietnami háborúnak, amely az egész világot érthető aggodalommal tölti el, hogy egy-két újabb makacs és meggondolatlan felfoko­zással a félelmetes in. világháborúvá fejlődik. Az Egyesült Államok külügyi és katonai vezetői nagyon kecsegtetik magukat azzal, hogy Vietnam­ban győzni fognak. A jelek ugyan nem adnak eh­hez az elbizakodottsághoz semmi jogcímet. Érthető, hogy győzelemmel biztatják önmagukat, mert ezzel tudják csak az oktalan háborús szellemet napról- napra táplálni. A vietnami győzelmi önhitegetéssel szemben máris súlyos vereséget szenvedett az U.S. politi­kája Európában. De Gaulle alaposan “elnáspágolta” a hamis ürügyekkel kezdett és bűnös, embertelen hadako­zással folytatott vietnami háború vezetőit és in­tézőit. Mély hallgatásba merült egyébiránt beszédes. Johnson elnökünk. Lehet, hogy már érzi: a világ közvéleménye előtt is vesztett ügyet képvisel. Minimális többséggel győzött a francia nemzetgyűlés A francia országgyűlés csak nagyon kis több­séggel döntötte meg a bizalmatlansági szavazatot, mely az ellen irányult, hogy a kormánynak 6 hóna­pi rendkívüli hatalma legyen a lakosság megélheté sébe vágó, fontos belügyekben. A bizalmatlansá­gi szavazatot a baloldali egységfront javasolta, de a közép-pártok is támogatták, igy ez az egy­ség 236 szavazatot számolhatott magáénak, csak 8 szavazattal kevesebbet, mint amely a többségi szavazathoz szükséges lett .volna. Ennek igy is nagy jelentősége lesz a további fejleményekben és remélhető, hogy nagymértékben befolyásolja a kor mány politikáját. Nem volt külön szavazat a kor­mány rendkívüli meghatalmazására,, mert az 1958-ban beiktatott De Gaulle-féle alkotmány megkerüli a parlamentáris eljárásokat. ----­A meghatalmazás jogot ad a kormnáynák, hogy parlamenti vita és beleegyezés nélkül törvényeket hozhasson a társadalombiztosítás, az ipar, a mun­kanélküliség és a nyomorenyhitő segély kérdé­seiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom