Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-25 / 21. szám
Thursday, May, 25, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Victor Perlő: SZOVJET MAGNÉZIUM ÉS A VIETNAMI HÁBORÚ Egyik előadásomon nemrégen, egy hallgató azt a kérdést tette fel, mit tudok arról, hogy a Szovjetunió a Dow Chemical Companynak magnéziumot adott el, amelyből napalmot készítenek. Nagyon meglepődtem, mert először hallottam ilyesmiről és megígértem az illetőnek, hogy utánajárok, hogy mi az igaz ebből. Valaki egy másik lap cikkét említette meg, amely azt a vádat emeli, hogy az amerikai repülőgépek részére szovjet magnéziumot adnak el és ezekkel a repülőkkel harcolnak a szovjet gyártmányú MIG-ek ellen Vietnamban. Mi az igazság? Először is a magnézium nem alkotórésze a napalmnak. Másodszor, a Dow Chemical vásárolt és szállított az Egyesült Államokba szovjet eredetű magnéziumot, ehhez azonban semmi köze nem volt a Szovjetuniónak, a magnéziumot pedig nem repülőgépekhez, vagy más amerikai muníció céljára használták fel. A magnézium megérkezett Houston kikötőjébe és a részleteket közölte a Houston Post (feb. 11). A magnéziumot Rotterdamból és nem szovjet kikötőből szállították. A világ fémkereskedelmének nagy részét nemzetközi társaságok kezelik, melyek különböző helyeken vesznek és eladnak, közben a fémeket raktározzák. Telefoninterjút csináltam Sergei A. Shevchenko, washingtoni szovjet kereskedelmi attaséval, aki határozottan állította, hogy ezt a szállítmányt egy előző vevő újból exportálta, ami felett a Szovjetunió nem rendelkezett és a Szovjetunió semmiféle magnézium kereskedelmet nem bonyolított le a Dow Chemical-lal, sem közvetve, sem közvetlenül. Megcáfolta a Houston Post abbeli állítását, hogy a Dow egyik hivatalnoka úgy nyilatkozott, miszerint a cég “a szovjet kormány egyik ügynökségének” fizetett ezért a fémért. Az Egyesült Államokba szállított, szovjet eredetű magnézium értéke 1.1 millió dollár volt. A múlt hónapban az U.S. 1.4 millió dollár értékű aluminium szállítását engedélyezte a Szovjetunióba. Ezt sem a termelő cég adta el, hanem a Minerals and Chemicals Phillipp nevű nagy, nemzetközi kereskedelmi vállalat. Mindkettő egyszeri üzletkötés volt és a vásárlók ismételt megrendelésekre nem gondolnak. A szélső jobboldali reakciósok ordíthatnak, hogy amerikai alumíniumot használnak a MIG-ekben, amelyekkel az amerikai repülőket lelövik és a szélső baloldaliak is ordíthatnak, hogy a szovjet magnéziummal épített amerikai repülőgépek lövik le a vietnami repülőket. De sem a szovjet magnézium, sem az amerikai aluminium nem változtatja meg a muníció előállítását, még egyetlen repülőgépben sem. Ez nem teljes erővel vivött háború. Ebben a háborúban a fémek bizonyos százalékát félreteszik katonai megrendelésekre — rendszerint 5—20%-át. A szokatlan, de még mindig csak gyér mennyiségű magnézium vásárlás a Szovjetuniótól és aluminium vásárlás az Egyesül Államoktól nem jelenthet mást, mint a vietnami háborúból eredő megnövekedett nyersanyag keresletet, de nem tartozik az elsőrendű fontosságú háborús megrendelésekhez. Ebben az esetben pedig egészen tiszta a helyzet. A Houston Post idézi a Dow vállalat egyik hivatalos képviselőjének kijelentését, aki azt mondja, hogy a magnéziumot “ujraolvasztják és a Dow szabványainak megfelelő ötvözet formájában általános export céljára készítik elő.” Ez érthető. A Dow Chemical dolgozza fel a világ magnézium termelésének 90%-át és az egész vüág termelésének majdnem felét. Ennek 10%-át municiós célokra, 20%-át exportra fordítják. A Szovjetunió a világ második legnagyobb magnézium feldolgozója és ebből a fémből nagyon sokat exportál. A magnézium ötvözetek legnagyobb vásárlója a nyugatnémetországi Volkswagen Co., amely e könnyű fém világtermelésének 20%-át használja fel. A nyugat-németországi ipar majdnem minden magnézium szükségletét külföldről kénytelen beszerezni. Végül mindent összevetve, ez a magnézium- szállitmány a Szovjetunió normális kereskedelmi exportjának egy része volt; melyet egy korábbi vevő újra eladott- a Dow vállalatnak, amely azt, feldolgozás után, a.külföldi piaeon adja, el, de nem munició céljaira. Persze, az is lehetséges, hogy Amerika és a Szovjetunió között megforduló áruknak egy kis része a municiógyárakba kerül, annak ellenére, hogy az eladók ezt meg akarják akadályozni. De ezt csak egyetlen módon lehet elkerülni, úgy, hogy megszüntetnek minden kereskedelmet a két ország között. A Szovjetunió a békés egymás mellett élés politikáját követve, fenntartja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, abban a reményben, hogy a vietnami háborúnak vége lesz anélkül, hogy harmadik világháborúvá fejlődne. A szovjet—U.S. kereskedelem, az utolsó két évben, évente mindkét részről a 100 millió dollárt sem érte el. Ez jelentéktelen összeg, jóval kevesebb, mint amennyi 1984-ben volt. A Szovjetunió részéről az egyoldalú kereskedelmi tilalom Amerikával szemben, az országok többségének együttműködése nélkül csak üres gesztus lenne. Ezt az Egyesült Államok már fordított irányban, saját kárán tapasztalta, amikor sikertelenül, kereskedelmi tilalommal próbálta megakadályozni a szovjet gazdaság fejlődését. Washington fontos politikai személyiségei, akik ellenzik a vietnami háborút, mint Morse és Ful- bright, szintén támogatják a kelet és a nyugat közötti kereskedelmet, de a legvadabb héjják ádázul ellenzik. A nyugat és a kelet kereskedelmének ki- fejlesztésére való törekvés teljes összhangban áll a vietnami háború elleni küzdelemmel. A szocialista országokkal kifejlesztett kereskedelmi kapcsolatok nagyban hozzájárultak a “kommunista veszedelem” tévhitének lerombolásához Nyugat-Európá- ban és meggyengítették a NATO agresszív szövetségét. Ha az Egyesült Államok szabad kereskedelmet folytatna a szocialista országokkal, akkor sokkal nehezebben tudnának az amerikai politikusok nemzetközi kommunista-ellenes hadjáratokat vezetni. Azonkívül, a kelet és nyugat közötti kereskedelem lehetősége nagyon fontos tényezője lehet annak a gazdasági programnak, amely a vietnami- háborús gazdasági programnak helyét elfoglalja. Egyes nagybefolyásu kapitalisták tudatában vannak ennek. Fontos, hogy a munkások is tudják ezt, hogy összeköthessék a békéért való küzdelmet a gazdasági biztonságért folyó harccal. APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata A múltkoriban kifogásoltam, hogy Anyák Napja csak egy van az évben, az apáknak is csak egy napot adtak, de a savanyu uborka egy egész hetet kapott, a kocsmák pedig egész hónapot. ügy látszik megszívlelték Washingtonban a sok morgásomat és most, hogy kibékítsenek, az egész május hónapot nekünk, az öregeknek adták: kinevezték májust az öregek hónapjának. “GOLDEN AGE MONTH.” Eddig én csak arany-ifjúságról tudtam, de most már a nyugdíjasokat arany-idősöknek nevezik. Május a tavasz, a fiatalság, a szerelem hónapja és ezt az egészet most nekünk adták. “Tiszteljük, becsüljük az idősebbeket, szeressük őket” — igy szól a rendelet. Nem nagyon vettem még észre, pedig már 9-ike van. Az arany-ifjúság úgy látszik nem vett tudomást az egészről. Azt onnan látom, hogy a sub- wayban olyan nyugodtan olvasott egy arany-ifjú és eszébe sem jutott, hogy átadja nekem, az ünne- peltnek a helyét. Amint kijöttem a subwayból, át akartam menni az utca másik oldalára, hát ha nem ugrok félre fiatalos sebességgel, egy másik arany- ifjú elütött volna az autójával. Már belenyugodtam volna mindenbe, ha ma a kezembe nem akad egy újság és látom, hogy május havát kinevezték a “Wall Street” hónapjának is, mert a newyorki tőzsde most 175 éves. De még ez sem volt elég. Ma hallottam a televízión, hogy május hónap “Légy jó az állatokhoz” jeligével az állatbarátok hónapja. “Adjatok otthont a hontalan kutyáknak” — kiáltják az igazi állatbarátok, védjétek meg a kóbor macskákat és stb., stb. jelszóval próbálják jószivüket közhírré tenni. Hát mit akarnak ettől a szegény májustól? Még csak nem is úgy néz ki, mint egy igazi május, hiszen egy napos, meleg szép nap sem volt eddig, csak esett a hideg eső, még a hó is. Mit akarnak a májustól és az emberektől? Vegyen mindenki részvényt májusban? Emeljenek nekünk öregeknek kalapot mindennap májusban? Simogassuk a kóbor kutyákat, macskákat májusban? Nékem volna egy jó ajánlatom: emeljék fel a nyugdijunkat még most májusban, hogy az is meg tudjon élni belőle, akinek nincs spórolt pénze. Ez lesz szép május a részünkre! A Wall Streettel nem kell törődni, megsegítette már azt a jóistenke, nincs az rá szorulva senki szeretetére. A kutyákat, macskákat pedig bízzuk a kutya- pec-érekre. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE* Méltányoljuk közkatonáinkat , Nem mondunk semmi újat, amikor rámutatunk arra, hogy a legtehetségesebb hadvezér is teljesen tehetetlen és hatástalan, ha nem áll rendelkezésére közkatonákból álló, harcra kész hadsereg. Nem mondunk semmi újat, amikor kihangsúlyozzuk, hogy egy szakszervezeti vezető, legyen az a legtehetségesebb, teljesen tehetetlen, ha nincs mögötte szervezett, fegyelmezett, hracra kész tagság. Nem mondunk semmi újat, amikor azt írjuk, hogy a polgári, munkás és egyéb szervezetek időről időre banketteket és más összejöveteleket rendeznek vezető tagjaik tiszteletére. Tiszteljük meg a közkatonákat Az Ügyvezető Bizottság ezúttal eltér a szokástól. Ahelyett, hogy valamelyik vezető egyént ünnepelnénk, megtiszteljük közkatonáinkat. Megtiszteljük azokat, akik nap-nap után szorgalmasan dolgoztak az előfizetési kampány sikeréért. Azokat, akik nap-nap után feljönnek a kiadóhivatalba és segítenek kiküldeni a mutatvány lapszámok tízezreit, a levelek ezreit. Ünnepeljük azokat, akik állandóan, önfeláldozással támogatják lapunkat. Azokat, akik anyagi támogatásukkal lehetővé teszik a lap állandó és megszakítás nélküli megjelenését. Ünnepeljük azokat, akik a piknikeken, szüreti mulatságokon nehéz fizikai munkával járulnak hozzá a sikerhez. Ünnepeljük azokat, akik művészi tehetségükkel szórakoztatják az ösz- szejövetelek közönségét, ünnepeljük és méltányoljuk azokat, akik lapunkat hétről hétre elhelyezik az ujságárusitóknál. A fent jelzett munkát elvégző közkatonák kooperációja lapunk fenntartásának egyetlen alapköve. Az ő munkájukból merít erőt az Amerikai Magyar Szó. Ezért helyénvaló, hogy őket ünnepeljük, őket méltányoljuk azon az összejövetelen, melyet vasárnap, junius 18-án tartunk a Yorkville Temple he» lyiségében. Pont egy órakor jó ebédet szolgálunk fel. Azután szép műsorban lesz részük a megjelenteknek. i Beléptidij nincs. Mindenkit szívesen látunk. Sok az öngyilkosság az orvosok, idegorvosok között Az American Psychiatric Association ülésén Detroitban jelentették, hogy aránytalanul sok öngyilkosság fordul elő orvosok, különösen idegorvosok között. 1965 májusától 1967 februárig az orvosok között kétszer annyi öngyilkosság volt, mint a fe» hér amerikai férfiak között általában; az idegorvosok között ez az arány négyszer annyi volt. Lehetséges; ohgy gyakrabban fordul elő öngyilkosság idegorvosok között, mint bármely más foglalkozási ágban. - • -j','.-, < .
