Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-05-25 / 21. szám

Vol. XXI. No. 21. Thursday, May 25, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 EMLÉKEZZÜNK! Ä Emlékezzünk 1937 május 30-ára! Emlékezzünk a vérontásra, amikor az állig felfegyverzett rendőrök hada sortüzzel fogadta a Republic Acélvállalat békés, sztrájkoló munkásait. South Chicago füves rónasága peremén áll a Republic Steel üzeme. A kohók, hengerlők munkásai sztrájkba léptek május 26-án. Követelték szervezetük elismerését, a magasabb bért, az emberségesebb munkakörülményeket. A munkáltatók a rendőrség mozgósításával válaszoltak a munkások jogos és törvényes követeléseire. Május 27-én a rendőrök hada szétverte a munkások sztrájkvonalát. Ugyanez történt a következő két napon. 1937 május 30-án, AAemorial Day ünnepén a munkások ezrei, a helyi szakszervezeti vezetőkkel az élükön, amerikai zászlókat lengetve, békés menetben haladtak a rónaságon ke­resztül a Republic Ste-el üzeme felé. A felvonulók ilyen felira­tú táblákat vittek: "Csatlakozz a sztrájkhoz!" "A Republic Acélvállalat népellenes!" "Segítsd sikerre vinni a sztrájkot!" Mikor a békés tömeg az üzem közelébe ért, a felsorako­zott rendőrök, minden provokálás nélkül sortüzet adtak a munkások soraira. Azok, akik az első sorokban voltak, mint a lekaszált fü, a földre hulltak. A rendőrök e váratlan, brutális, bestiális támadására a tömeg meghátrált és menekül­ni próbált. A kékzubbonyos vadállatok bottal a kezükben ütöt­ték, verték azokat, akik nem tudtak elég gyorsan szaladni; férfiakat, nőket, gyermekeket. Akik futtukban elestek, azokra a rendőrök úgy rontottak, mint a vadászkutyák a megsebzett vadra. Folyt a vér! Ártatlan munkások vére! Hét munkás lelte halálát a szintéren és három másik be­lehalt sebeibe. Tiz munkás életét oltották ki a profitéhes acél­bárók szolgálatában álló rendőrök. Tiz munkás adta életét, hogy a munkások szervezete életben maradjon. Harminc esztendő telt el az 1937-i Memorial Day vérontás óta. A Steel Workers Union az ország egyik legnagyobb, leg­erősebb szervezetévé fejlődött. A munkások bére évről évre emelkedett. Ma az acélmunkásck több fizetett ünnepnapot, hosszabb fizetett szabadságot, lényegesebb munkanélküli biz­tosítást és magasabb nyugdijat kapnak, mint az átlag ameri­kai ipari munkás. Mindez főleg azoknak a mártíroknak kö­szönhető, akik életüket áldozták a munkások igazáért folyta­tott harcban. Amerika munkásságának nem szabad elfelejtenie 1937 május 30-át! Emlékezzünk! Hajtsuk meg zászlónkat a tiz mártír tiszteletére és te­gyünk fogadalmat, hogy nem adták életüket hiába. Fogadjuk meg, hogy folytatjuk a harcot a munkások jo­gaiért, az amerikai nép jólétének előmozdításáért, a békéért Emlékezzünk! EMELKEDIK A SERTÉSKARAJ ÁRA Újabb kellemetlen meglepetés érte az elmúlt héten a vá­sárló háziasszonyokat. Amikor elmentek bevásárolni a super- marketba, a hús osztályon észlelték, hogy mig egy hét előtt $1.09-et fizettek egy font sertéskarajért, most ugyanazért a font sertéskarajért $1.19-et kénytelenek fizetni. Egyik napról a másikra tiz centtel emelték a hús árát. Azok, akik a Csendes­óceán partjain levő államokban élnek, ugyanezért még két centtel többet, vagyis fontonként $1.21.3t fizetnek. A huströsztök, Armour & Co., Swift & Co., és a többi nagy husvállalatok 17 centet fizetnek a farmeroknak egy font sertésért és $1.19-et, ill. $1.21-et számítanak a vásárlóknak. Nem csoda, hogy oly magas profitot könyvelnek el. Ez az in­fláció! Az árak egyre emelkednek, a dollár értéke egyre csök­ken. A munkások reálbére egyre kevesebb lesz. A nyugdíjból élők megélhetése megnehezül. Mindez főleg a vietnami hábo­rúra költött milliárdokra vezethető vissza. Az erkölcsi kérdés­től eltekintve, az amerikai nép legelemibb gazdasági érdeke, hogy vér.-it vessünk e becstelen, erkölcstelen népirtásnak, he'yreállitsuk az amerikai nép erkölcsét és ugyanakkor meg- védjük legelemibb gazdasági érdekeinket is. FESZÜLT A HELYZET IZRAEL ÉS AZ ARAB ORSZÁGOK KÖZÖTT Ellenséges villongások az utóbbi napokban feszült hely­zetet teremtettek az arab or­szágok és Izrael között. A köl­csönös fenyegető kijelentések és katonai összpontosítások egyre élezték a helyzetet. A múlt héten az Egyesült Arab Köztársaság kérésére U Thant főtitkár kivonta az Egyesült Nemzetek békéttartó csapatait az Aqaba-öbölbeli Sharm El Sheik-ből, amely az UAR és Izrael között a Gaza Strip te­rületén fekszik. Az 1956-os közép-keleti krizis óta Kairó beleegyezésével az ENSZ csa­patok ott tartózkodtak. Az általános feszültség és katonai felkészültség rendkí­vül zavaros helyzetet teremtett meg. Izrael fenyegető kijelen­téseket tett Szíria ellen, Szí­ria pedig kijelentette, hogy megtorló lépésekre készül Iz­rael ellen. Az UAR teljes mo- blHffffmt rendelt el és 100,000 főnyi tartalékos- hadseregét aktív katonai szolgálatra hívta be. Izrael behívta tartaléko­sait, melyeknek létszámát 230 ezerre becsülik. Habár az U.S. képviselője az ENSZ-ben hangzatos szavú beszédekkel, élénk részt vesz a tárgyalásokban, amelyek a közel-keleti feszültség leveze­tésére vonatkoznak, hozzáértő megfigyelők véleménye szerint mégis az U.S.-t terheli a fele­lősség az ellentétek ilyen fokú kiéleződéséért. Ugyanis, az U. S. nem nézi jó szemmel Szíriá­ban a szocialista kormány fenn állását, ezért minden lehetősé­get kihasznál, hogy hangulatot keltsen ellene. Izrael e^e kü­lönösen alkalmas terület. Az U.S. -nek egy másik fontos in­dító oka bonyolult helyzet és krizis előidézésére Izraelleltés szomszédaival, hogy ezzel e«8- relje a figyelmet Vietnamról, ahol az amerikai agresszió úgyszólván napról napra egy­re végzetesebben veszedelmes méreteket ölt. Tragikus mindebben az, hogy éppenugy, mint Vietnam­ban, a Közel-Keleten is ártat­lan emberek, zsidók és arabok vére hullhat az amerikai im­perialisták érdekeiért. Véres harcok dúlnak a ‘semleges’ zónában Béketüntetés Washingtonban május 30-án. Egyetemi diákok megtagadják a katonai szolgálatot SAIGON. — Miután az ame­rikai seregek berontottak az Észak- és Dél-Vietnam között' lévő “semleges” zónába és ez-! által ismételten sárba tiporták az 1954-es genfi szerződést, véres harcok folynak az ame­rikai tengerészgyalogosok és a v i e tnami szabadságharcosok között Benhai, Kmhman, Cam- pha falvak közelében. Mindkét fél soraiban sok a halott és számos a sebesült. Eltávolitanak 10,000 parasztot Az amerikai katonák össze­terelik a “semleges” zóna la­kosait, teherautókba kénysze­rítik őket és erőszakkal elhur­colják a déli megyékbe. Azért teszik ezt, hogy “a lakosság eltávolítása után lőhetünk mindenre, ami mozog az egész zónában” mint Paul J. Cush­man hadnagy mondotta. I Béketüntetés május 30-án WASHINGTON, D. C. — I “Fiaink hiába ontják vérüket ! Vietnamban. Ifjainkat csak! úgy védhetjük meg, csak ugy| tudjuk őket támogatni, ha ha-1 zahozzuk őket ÉLVE” így hang: zik a teljes oldalt betöltő hir­detés, melyet a “Veterans for Peace in Vietnam” tett közzé a New York Times május 22-i számában. Felhívják a hirde­tésben a béke híveit, hogy jöj­jenek Washingtonba kedden, május 30-án és tüntessenek a vietnami háború békés utón való felszámolásáért. A tünte­tés déli 12 órakor kezdődik a Fehér Házzal szemben lévő Lafayette Téren. Megtagadják a katonai szolgálatot ITHACA, N. Y. — A Cor­nell Egyetem 220 hallgatója fogadalmat tett, hogy sorozás esetén megtagadják a katonai szolgálatot, mert “úgy véljük, hogy mi vagyunk a behatolók Vietnamban és ezért ez a há­ború erkölcstelen és becste­len.” 24 órai fegyverszünet SAIGON. — Kedden, május 23-án 24 órás fegyverszünet lépett életbe Vietnamban a Nemzeti Felszabadító Front ja­vaslatára. Államférfiak a világ minden részéből javasolják, hogy hosszabitsák meg ezt az időtartamot és ezáltal tegyék lehetővé a béketárgyalások megkezdését. WASHINGTON. D. C. — Az Aviation Week folyóirat arról számol be, hogy a Szov­jetunió olyan rakétákat szállít Észak-Vietnamba, melyek 750 mérföld távolságban lévő cél­pontot képesek eltalálni. AB0RTÁLÁSI TANÁCSOT ADNAK PROTESTÁNS ÉS ZSIDÓ PAPOK Huszonegy különböző fele­kezetű protestáns és zsidó pap bejelentette, hogy közösen egy szervezetet alakítottak, amely abortuszra vonatkozó tanáccsal látja el az ilyen tanácsra szo­ruló nőket. A Clergyman’s Consultation Service on Abortion, mely má­jus 22-én kezdte meg műkö­dését, más megoldás lehetősé­gét is ajánlja, mint az abor­tuszt. így például ajánlják, hogy ha lehet, a nő szülje meg gyermekét és nevelje fel, vagy esetleg adoptáltassa. Ilyen ese­tekben illetékes szervezetekkel hozzák összeköttetésbe. Ha a nő mégis az abortuszt választ­ja és ez orvosilag nem indo­kolható, akkor hozzásegítik, hogy olyan külföldi országban hajtsák ezt végre, ahol ezt a törvény megengedi. A 400 ÉVES MAGYAR “DISSZIDÁCIÓ” 1945, de különösen 1956 óta, | sokat hallunk disszidálásokról,! különösen mi amerikai magya­rok. Vannak, akiket meglep, akiket elszomorít a disszidálá­sok hire. Szomoritani szomorithat, de nem kellene, hogy meglepjen! bennünket. Mi, magyarok, olyan nép vagyunk, akiket év­századokon át—1526-tól 1945­ig disszidált emberek kormá­nyoztak. Nálunk, már mint régente az óhazában a disszidálás be­vett, társadalmi, politikai, úgy is mondhatjuk erkölcsi rend­szer volt. A magyar nép urai, a nagy földesurak, a grófok, bárók, a mohácsi vész óta disszidáltak, eladták magukat osztályostul, csoportostul, szőröstől-bőrös- (Folytatás a 10-ik oldalon ) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom