Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 3. szám
Entered as Second Class Matter December 31, 1953 under the Act of March 2, 1879. at the Post Office of New York, N. Y. Vol. XXI. No. 3. Thursday, January 19TÍ967. ^MERICANJjUNGARÍÁhT^WORdTTnC.7Í30 EaslT 16ths7~New York, N.Y. 10003. ^0 GENT “HELYTÁLLUNK ÉS GYŐZNI FOGUNK” “SZÜNTESSÜK BE ÉSZAK-VIETNAM BOMBÁZÁSÁT” Johnson elnök több mint egy órás beszédben számolt be « Kongresszusnak és az amerikai népnek a "Nemzet Helyzetéről." Indítványozta a szövetségi nyugdij 20%-os felemelését, a múlt évben fizetett adó 6%-os megadóztatását, a munkaügyi és a kereskedelmi minisztériumok egyesitését, ami természetesen egyenlő a munkaügyi minisztérium megszüntetésével, a nagy városok gettóinak lerombolását, az ország folyóinak, tavainak és levegőjének megtisztítását, a titkos hangfelvevők használatának törvényen kivül helyezését. Javasolta a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat kimélyitését a Szovjetunióval, Magyarországgal és a többi népi demokráciákkal. Megismételte a múltban tett Ígéreteket, melyeket még nem ültetett át az életbe, nem teljesített. Majd rátért a vietnami háborúra és papagály módjára elismételte azokat a történelmi igazságtalanságokat, melyeket nemcsak a világ közvéleménye, de az amerikai nép is hamisnak tart. "Azért vagyunk Vietnamban, hogy lehetővé tegyük az ország népének, hogy a saját sorsa fölött döntsön" — mondotta Johnson elnök. Ma már köztudomású az, hogy az amerikai hadsereg éppen azért avatkozott be Dél-Vietnam belügyeibe, mert az ország lakossága az 1954-es genfi egyezmény értelmében szavazni óhajtott és demokratikus utón akarta meghatározni, hogy milyen kormány- rendszer alatt kiván élni. Az Egyesült Államok kormánya félt a nép akaratának demokratikus megnyilvánulásától — ezért az amerikai beavatkozás. Ezt követelik az egyetemi tanárok, tudósok és papok ezrei NEW YORK, N. Y. — Egészoldalas hirdetés jelent meg a New York Times január 16. számában, mely csak egyetlen mondatból állt: “Elnök ur, szüntessük be a bombázást!” Olyan sok egyetem, olyan számos tanára irta alá az elnökhöz intézett felhívást, hogy az egész oldal nem volt elegendő a nevek felsorolására, úgyhogy a jövő héten egy másik egyoldalas hirdetés formájában folytatják majd a nevek közlését. NEW HAVEN, Conn. — A I Yale egyetem 462 tanára nyílt levelet intézett Johnson elnökhöz, amelyben kérik, hogy függessze fel Észak-Vietnam bombázását. A levél egy része igy hangzik: “E levél irói, a Yale egyetem tanári karának tagjai, arra kérjük, hogy rendelje el Észak-Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését.” “Úgy véljük, hogy a mi kérésünket támogatja az ENSZ főtitkárának, U Thantnak azon határozott véleménye, hogy csakis Észak-Vietnam bombázásának felfüggesztése vezethet béketárgyalásokhoz. Észak- V i e tn a m miniszterelnöke Pham Van Dong, Harrison Sa- lisburynek adott nyilatkozata, véleményünk szerint, hajlékony magatartást tanúsít.” A levél aláírói között, a több száz tanáron kivül a sebészeti, jogi, teológiai és számos más fakultás tagjai és dékánjai is képviselve voltak. A N. Y. Timesban megjelent hirdetést az egyetemi tanárokon kivül, református lelkészek, írók, művészek és a társadalmunk egyéb kiválóságai is aláírták. FÖLDTOLÓ LAPÁTOKKAL TÜNTETETT EL EGY VIETNAMI FALUT AZ AMERIKAI HADSEREG Johnson elnöknek a "Nemzet Helyzetéről" elmondott beszédével egyidőben, U Thant, az ENSZ főtitkára sajtókonferenciát tartott, melyen ismételten kihangsúlyozta az amerikai kormány álláspontjával ellentétes véleményét. Rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok biztonsága nem kívánja meg,! hogy az amerikai hadsereg háborút folytasson Vietnam népe ellen. Tagadta a washingtoni államférfiak azon elméletét, mely szerint — ha a kommunisták uralomra kerülnek Vietnamban — Délkelet-Ázsia többi országai is követik Vietnam példáját. A főtitkár ismételten leszögezte, hogy a vietnami nép múltja garancia arra, hogy mint önálló, független és semleges állam lépjen a világ többi nemzetei sorába. S végül az ENSZ főtitkára megismételte: "Nem beszélhetünk békéről mindaddig, amig az Egyesült Államok feltétel nélkül be nem szünteti Észak-Vietnam bombázását." U Thant e nyilatkozata homlokegyenest ellentétben áll Johnson elnöknek a "Nemzet Helyzetéről" mondott beszéde Vietnamra vonatkozó megjegyzésével. Koncentrációs táborba kényszerítenek 10,000 parasztot Bensuc, dél-vietnami falu a minap még ott állt kunyhóival, házaival, istállóival, iskoláival, ahol a térképen jelezve volt. A térképen még most is ott van, a valóságban azonban már nem. Az amerikai hadsereg földtoló lapátai ((bulldo- zerjei) eltüntették a föld színéről Bensuc falut. Egy ház, egy épület sem maradt meg, még csak hírmondónak sem. A falu és a környék 10,000 lakosát, férfiakat, nőket, gyermekeket akaratuk ellenére koncentrációs táborba terelték. Az amerikai hadvezetőség azzal magyarázta e “hadműveletét”, hogy Bensuc falu és környéke a Nemzeti Felszabadító Front hadibázisa volt, ahonnét időről időre támadásokat intéztek az amerikai csapatok ellen. Az amerikai hadvezetőség e “hadművelete”, ha egyebet nem, azt eredményezte, hogy 10.000 vietnamival többen gyűlölik a hazájukba betaloko- dott amerikai agresszorokat. Egyes amerikai tisztek azon a véleményen vannak, hogy a falujukból kényszerrel elhurcolt emberek felhasználják az első alkalmat, hogy visszatérjenek szülőhelyükre, mert bárhol másutt kibírhatatlan az élet számukra. Ezek az amerikai tisztek semmi eredményt sem várnak a nagyban behirdetett hadműveletektől. Johnson elnök a vietnami kérdéssel zárta be beszédét és végső szavai igy hangzottak: "Helytállunk és győzni fogunk." A francia szenátus tagja tv-interjuban azonnal válaszolt Johnson elnök e kijelentésére és ezt mondotta: "Helytállni igen, de győzni nem." Johnson elnök és tanácsadói még ma sem látják azt, amit a vak is tisztán láthat: a vietnami háború kimenetelét nem lehet katonai eszközökkel eldönteni, csupán tárgyalások utján lehet felszámolni. Mindaddig, amig az amerikai kormány a háború állandó felfokozásával megadásra akarja kényszeríteni a Nemzeti Felszabadító Frontot, a vietnami népet, csak több amerikai és vietnami halála, a vietnami nép elképzelhetetlen gyötrelme, a "Nagyszerű Társadalom" tervének papíron maradása várható. Ezért az amerikai népnek jobban kell követelnie Észak- Vietnam bombázásának azonnali beszüntetését, a Nemzeti Felszabadító Front képviselőinek elismerését, a háborús felek közötti fegyverszünet létrehozását és a béketárgyalások megkezdését, mely az 1954-es genfi egyezmény alapján helyreállítja Vietnam önállóságát, függetlenségét, semlegességét. Johnson elnöknek a "Nemzet Helyzetéről" elmondott beszéde jelezte, hogy tovább óhajtja folytatni a véres, szennyes, gyűlöletes háborút Vietnam népe ellen. E helytelen, bűnös, az ország legelemibb érdekeivel homlokegyenest ellentétben álló útról csupán az amerikai nép önfeláldozó, lelkes és hazafias harca térítheti le az elnököt. ígérjük, hogy továbbra is .küzdeni fogunk azoknak egyre növekvő táborában, akik ezt a célt tűzték ki zászlajukra. 1 ÜDVÖZÖLJÜK PÉL-KALIFORNIAI OLVASÓTÁBORUNKAT LAPUNK 65. ÉVI JUBILEUMI BANKETTJE ALKALMÁBÓL Az Országos Ügyvezető Bizottság és az ország olvasótábora legforróbb testvéri üdvözletét küldi az Amerikai Magyar Szó Los Angelesben tar tandó jubileumi bankettjére, dél-kaliforniai haladó szellemű magyar honfitársainknak. Dél-kaliforniai olvasóink az évek hosszú során át mindig j az élen jártak és utat mutattak ! az ország többi részében élő; olvasóknak, hogy miként kell harcolni a nép jogaiért, jólétének előmozdításáért, az emberiség megmentéséért és a békéért. Biztosra vesszük, hogy a los- angelesi bankett mintaképül szolgál majd Detroit, Chicago, Miami, New York és más városokban tartandó hasonló ösz- sze jövete leknek. Biztosra vesszük, hogy lapunk olvasói és barátai mindent megtesznek a los-angelesi ************************ A NAGY VÁROSOKBAN ELLENZIK A “VÖRÖSGÁRDISTÁK” MŰKÖDÉSÉT HONG-KONG. — Nem múlik el nap anélkül, hogy a Kínai Kommunista Párt valamelyik magas tisztségü vezetője ellen ne intéznének támadást. Ebben a vonatkozásban figyelemre méltó, hogy Csou En-laj, aki maga is a leghevesebb támadásokban részesül, egy nagygyülési beszédében védelmébe vette Liu Sao-csi államelnököt és Teng Hsziao-pinget, a KKP főtitkárát, a “vörösgárdisták” által talán a legtöbbet támadott vezető politikusokat. Csou En-laj — Mao elnök megbízásából — azt mondotta, hogy ezek az emberek ma is a KKP vezetői, és nem a személyük, hanem az általuk képviselt irányvonal ellen kell a harcot folytatni. Ugyanezen a napon letartóztatták Po Ji-po miniszterelnökhelyettest, akit Liu Sao-csi követőjének neveztek. A Kínából érkező hírek ar- ; ra utalnak, hogy a “vörösgárdisták” nem tudják ellenállás nélkül keresztülvinni célkitűzéseiket, hogy az ellenállás fő erői a nagyvárosokban vannak, s hogy a pártbizottságok tekintélyes része szemben áll a i “kulturforradalmárokkal.” jubileumi bankett lelkesítő sikere érdekében. ************************
