Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 3. szám

Entered as Second Class Matter December 31, 1953 under the Act of March 2, 1879. at the Post Office of New York, N. Y. Vol. XXI. No. 3. Thursday, January 19TÍ967. ^MERICANJjUNGARÍÁhT^WORdTTnC.7Í30 EaslT 16ths7~New York, N.Y. 10003. ^0 GENT “HELYTÁLLUNK ÉS GYŐZNI FOGUNK” “SZÜNTESSÜK BE ÉSZAK-VIETNAM BOMBÁZÁSÁT” Johnson elnök több mint egy órás beszédben számolt be « Kongresszusnak és az amerikai népnek a "Nemzet Helyzeté­ről." Indítványozta a szövetségi nyugdij 20%-os felemelését, a múlt évben fizetett adó 6%-os megadóztatását, a munkaügyi és a kereskedelmi minisztériumok egyesitését, ami természe­tesen egyenlő a munkaügyi minisztérium megszüntetésével, a nagy városok gettóinak lerombolását, az ország folyóinak, tavainak és levegőjének megtisztítását, a titkos hangfelvevők használatának törvényen kivül helyezését. Javasolta a diplo­máciai és kereskedelmi kapcsolat kimélyitését a Szovjetunió­val, Magyarországgal és a többi népi demokráciákkal. Megismételte a múltban tett Ígéreteket, melyeket még nem ültetett át az életbe, nem teljesített. Majd rátért a vietnami háborúra és papagály módjára elismételte azokat a történelmi igazságtalanságokat, melyeket nemcsak a világ közvéleménye, de az amerikai nép is hamisnak tart. "Azért vagyunk Vietnam­ban, hogy lehetővé tegyük az ország népének, hogy a saját sorsa fölött döntsön" — mondotta Johnson elnök. Ma már köz­tudomású az, hogy az amerikai hadsereg éppen azért avatko­zott be Dél-Vietnam belügyeibe, mert az ország lakossága az 1954-es genfi egyezmény értelmében szavazni óhajtott és de­mokratikus utón akarta meghatározni, hogy milyen kormány- rendszer alatt kiván élni. Az Egyesült Államok kormánya félt a nép akaratának demokratikus megnyilvánulásától — ezért az amerikai beavatkozás. Ezt követelik az egyetemi tanárok, tudósok és papok ezrei NEW YORK, N. Y. — Egész­oldalas hirdetés jelent meg a New York Times január 16. számában, mely csak egyetlen mondatból állt: “Elnök ur, szüntessük be a bombázást!” Olyan sok egyetem, olyan szá­mos tanára irta alá az elnökhöz intézett felhívást, hogy az egész oldal nem volt elegendő a nevek felsorolására, úgy­hogy a jövő héten egy másik egyoldalas hirdetés formájá­ban folytatják majd a nevek közlését. NEW HAVEN, Conn. — A I Yale egyetem 462 tanára nyílt levelet intézett Johnson elnök­höz, amelyben kérik, hogy függessze fel Észak-Vietnam bombázását. A levél egy része igy hangzik: “E levél irói, a Yale egye­tem tanári karának tagjai, ar­ra kérjük, hogy rendelje el Észak-Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését.” “Úgy véljük, hogy a mi ké­résünket támogatja az ENSZ főtitkárának, U Thantnak azon határozott véleménye, hogy csakis Észak-Vietnam bombá­zásának felfüggesztése vezet­het béketárgyalásokhoz. Észak- V i e tn a m miniszterelnöke Pham Van Dong, Harrison Sa- lisburynek adott nyilatkozata, véleményünk szerint, hajlé­kony magatartást tanúsít.” A levél aláírói között, a több száz tanáron kivül a sebészeti, jogi, teológiai és számos más fakultás tagjai és dékánjai is képviselve voltak. A N. Y. Timesban megjelent hirdetést az egyetemi tanárokon kivül, református lelkészek, írók, művészek és a társadalmunk egyéb kiválóságai is aláírták. FÖLDTOLÓ LAPÁTOKKAL TÜNTETETT EL EGY VIETNAMI FALUT AZ AMERIKAI HADSEREG Johnson elnöknek a "Nemzet Helyzetéről" elmondott be­szédével egyidőben, U Thant, az ENSZ főtitkára sajtókonfe­renciát tartott, melyen ismételten kihangsúlyozta az amerikai kormány álláspontjával ellentétes véleményét. Rámutatott ar­ra, hogy az Egyesült Államok biztonsága nem kívánja meg,! hogy az amerikai hadsereg háborút folytasson Vietnam népe ellen. Tagadta a washingtoni államférfiak azon elméletét, mely szerint — ha a kommunisták uralomra kerülnek Vietnamban — Délkelet-Ázsia többi országai is követik Vietnam példáját. A főtitkár ismételten leszögezte, hogy a vietnami nép múltja garancia arra, hogy mint önálló, független és semleges állam lépjen a világ többi nemzetei sorába. S végül az ENSZ főtit­kára megismételte: "Nem beszélhetünk békéről mindaddig, amig az Egyesült Államok feltétel nélkül be nem szünteti Észak-Vietnam bombázását." U Thant e nyilatkozata homlokegyenest ellentétben áll Johnson elnöknek a "Nemzet Helyzetéről" mondott beszéde Vietnamra vonatkozó megjegyzésével. Koncentrációs táborba kényszerítenek 10,000 parasztot Bensuc, dél-vietnami falu a minap még ott állt kunyhóival, házaival, istállóival, iskoláival, ahol a térképen jelezve volt. A térképen még most is ott van, a valóságban azonban már nem. Az amerikai hadse­reg földtoló lapátai ((bulldo- zerjei) eltüntették a föld szí­néről Bensuc falut. Egy ház, egy épület sem maradt meg, még csak hírmondónak sem. A falu és a környék 10,000 la­kosát, férfiakat, nőket, gyer­mekeket akaratuk ellenére koncentrációs táborba terel­ték. Az amerikai hadvezetőség azzal magyarázta e “hadműve­letét”, hogy Bensuc falu és környéke a Nemzeti Felszaba­dító Front hadibázisa volt, ahonnét időről időre támadá­sokat intéztek az amerikai csa­patok ellen. Az amerikai hadvezetőség e “hadművelete”, ha egyebet nem, azt eredményezte, hogy 10.000 vietnamival többen gyűlölik a hazájukba betaloko- dott amerikai agresszorokat. Egyes amerikai tisztek azon a véleményen vannak, hogy a falujukból kényszerrel elhur­colt emberek felhasználják az első alkalmat, hogy visszatér­jenek szülőhelyükre, mert bár­hol másutt kibírhatatlan az élet számukra. Ezek az amerikai tisztek semmi eredményt sem várnak a nagyban behirdetett hadmű­veletektől. Johnson elnök a vietnami kérdéssel zárta be beszédét és végső szavai igy hangzottak: "Helytállunk és győzni fogunk." A francia szenátus tagja tv-interjuban azonnal válaszolt Johnson elnök e kijelentésére és ezt mondotta: "Helytállni igen, de győzni nem." Johnson elnök és tanácsadói még ma sem látják azt, amit a vak is tisztán láthat: a vietnami háború kimenetelét nem le­het katonai eszközökkel eldönteni, csupán tárgyalások utján lehet felszámolni. Mindaddig, amig az amerikai kormány a háború állandó felfokozásával megadásra akarja kényszeríteni a Nemzeti Felszabadító Frontot, a vietnami népet, csak több amerikai és vietnami halála, a vietnami nép elképzelhetetlen gyötrelme, a "Nagyszerű Társadalom" tervének papíron ma­radása várható. Ezért az amerikai népnek jobban kell követelnie Észak- Vietnam bombázásának azonnali beszüntetését, a Nemzeti Fel­szabadító Front képviselőinek elismerését, a háborús felek közötti fegyverszünet létrehozását és a béketárgyalások meg­kezdését, mely az 1954-es genfi egyezmény alapján helyreállít­ja Vietnam önállóságát, függetlenségét, semlegességét. Johnson elnöknek a "Nemzet Helyzetéről" elmondott be­széde jelezte, hogy tovább óhajtja folytatni a véres, szennyes, gyűlöletes háborút Vietnam népe ellen. E helytelen, bűnös, az ország legelemibb érdekeivel homlokegyenest ellentétben álló útról csupán az amerikai nép önfeláldozó, lelkes és haza­fias harca térítheti le az elnököt. ígérjük, hogy továbbra is .küzdeni fogunk azoknak egyre növekvő táborában, akik ezt a célt tűzték ki zászlajukra. 1 ÜDVÖZÖLJÜK PÉL-KALIFORNIAI OLVASÓTÁBORUNKAT LAPUNK 65. ÉVI JUBILEUMI BANKETTJE ALKALMÁBÓL Az Országos Ügyvezető Bi­zottság és az ország olvasótá­bora legforróbb testvéri üd­vözletét küldi az Amerikai Ma­gyar Szó Los Angelesben tar tandó jubileumi bankettjére, dél-kaliforniai haladó szellemű magyar honfitársainknak. Dél-kaliforniai olvasóink az évek hosszú során át mindig j az élen jártak és utat mutattak ! az ország többi részében élő; olvasóknak, hogy miként kell harcolni a nép jogaiért, jólé­tének előmozdításáért, az em­beriség megmentéséért és a békéért. Biztosra vesszük, hogy a los- angelesi bankett mintaképül szolgál majd Detroit, Chicago, Miami, New York és más vá­rosokban tartandó hasonló ösz- sze jövete leknek. Biztosra vesszük, hogy la­punk olvasói és barátai min­dent megtesznek a los-angelesi ************************ A NAGY VÁROSOKBAN ELLENZIK A “VÖRÖSGÁRDISTÁK” MŰKÖDÉSÉT HONG-KONG. — Nem mú­lik el nap anélkül, hogy a Kí­nai Kommunista Párt valame­lyik magas tisztségü vezetője ellen ne intéznének támadást. Ebben a vonatkozásban figye­lemre méltó, hogy Csou En-laj, aki maga is a leghevesebb tá­madásokban részesül, egy nagygyülési beszédében védel­mébe vette Liu Sao-csi állam­elnököt és Teng Hsziao-pinget, a KKP főtitkárát, a “vörösgár­disták” által talán a legtöbbet támadott vezető politikusokat. Csou En-laj — Mao elnök megbízásából — azt mondotta, hogy ezek az emberek ma is a KKP vezetői, és nem a szemé­lyük, hanem az általuk képvi­selt irányvonal ellen kell a harcot folytatni. Ugyanezen a napon letartóztatták Po Ji-po miniszterelnökhelyettest, akit Liu Sao-csi követőjének nevez­tek. A Kínából érkező hírek ar- ; ra utalnak, hogy a “vörösgár­disták” nem tudják ellenállás nélkül keresztülvinni célkitű­zéseiket, hogy az ellenállás fő erői a nagyvárosokban vannak, s hogy a pártbizottságok tekin­télyes része szemben áll a i “kulturforradalmárokkal.” jubileumi bankett lelkesítő si­kere érdekében. ************************

Next

/
Oldalképek
Tartalom