Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-05-04 / 18. szám
Thursday, May 4, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 MESÉL A POSTAKÜRT... Film a 100 éves Magyar Postáról A Magyar Filmhiradó érdekes kisfilmet készített a 100 éves jubileumát ünneplő Magyar Posta történetéről és munkájáról. íme a jólsikerült dokumentumfilm rövid forgatókönyve, — mely a Posta történetének forgatókönyve is egyben. .. A régi korok emberei bőrdobok tompa, ütemes hangján üzentek egymásnak. A hun birodalom vég télén térségein Attila katonái őrlánoban kiáltották egymásnak az eseményeket. Később magas vártornyok fokáról félrevert harangok kongásá- val, bércek csúcsáról tűz- és füstjelekkel szállt az üzenet. Majd száguldó lovasfutárok, hirnökök vitték a fontos híreket. Magyar találmány forradalmasitja a közlekedést. Kocs községről kocsinak nevezik. Közben a XVIII. században megszületik a távcső. Mód nyílik a zászlójelek biztosabb alkalmazására, s innen már csak egy lépés a francia forradalom uj optikai táv jelző je, a Claude Chape féle szemafor. Fordulópont a hírközlésben Samuel Morse távirója. A kiegyezés évében, 1867-ben lekerül a postahivatalok bejáratáról a kétfejű osztrák sas, átfestik a levélszekrényeket, megalakul a Magyar Posta. Aztán a világot uj találmány hozza lázba: Bell telefonja. S a technika korszerűsödésével a mai József Attila utcában megszületik a világ első telefonközpontja! Puskás Tivadar nevéhez fűződött a gondolat, amely a mai, korszerű telefonközpontok elődjét létrehozta. Az első elismerést maga Edison küldte: “Puskás Tivadar volt az első ember a világon — irta fényképére — akinek agyá- oan a telefonközpont elképzelése megfogant.” És a kábelek lassan úgy behálózzák a világot, nint az ezek testet... Ki volt Verne regényhöse - Sándor Mátyás? Kevés külföldi iró müvével fordult elő az, ami a francia Verne Gyula Sándor Mátyás cimü regényével: a száz éve irt könyv a magyar ifjúság ma is sűrűn forgatott olvasmánya. Vajon a magyar szabadságharc melyik hősi alakja ihlette Vernét a Sándor Mátyás megírásakor? 1862/63-ban a vérbefojtott magyar szabadságharc ügye még élénken furdalta Európa lelkiismeretét, s a kutatás szerint Noszlopy Gáspár ezredes és Jámbor Mátyás emléke serkentette Verne képzeletét. Noszlopy Gáspár, aki egykor a pápai kollégium diákja volt, 1849 április 29-én, gyakorlatban nemzetőrei élén, rohammal verte ki Kaposvárról Jel- lasich csapatait. Utóbb Tolna, Baranya, Zala és Somogy területét szabadította fel. Somogybán körülfogott huszárait és tüzéreit a Balatonon át rrenekitette Zalába, gazdag had i zsákmány át a komáromi várba küldte. Az összeomláskor nem menekült a büntetlenséget biztositó komáromi várfalak mögé. Világos után élére állt annak a mozgalomnak, amely Erdélyben és a Füzesi Jenő álnevet viselő Jámbor Mátyás révén az elnyomott Olaszországban szervezkedett a Habsburg uralom ellen. Noszlopvt elfogták, s hősi életét osztrák bitón fejezte be a pesti Újépületben. De — egy hónappal Noszlopy meggyilkolása után — a vérbefojtott modenai felkeléskor elfogták s Belfiori- ban felakasztották Jámbor Mátyást is. Az olasg és magyar szabadságmozgalmak hőseinek hire megmozgatta a világ közvéleményét. 1862-ben az olasz Vittorio Merighi “Noszlopy” cimü tragédiája Milanóban könyv alakban látott napvilágot. Noszlopy ezredes s — a nevében Sándor Mátyás nevére emlékeztető — Jámbor Mátyás gyalázatos Egy öreg amerikás magyar levele a Chinoin-gyárhoz “Kaptam egy budapesti látogatótól 2 fiola... No-Spa tablettát, amely ha nem túlzók, felér egy csodaszerrel. . . Én nyugdíjas vagyok... volna napi három órai szép munkám és nem bírom, a lábaim nem bírják el az állást. .. Eddig használtam rengeteg orvosságot, semmit sem ért, ... és 7 hónapi klinikai kezelés után azt mondtam, hogy nem javultam semmit, s a legnagyobb prof. azt mondta, hogy 70 éves elmúltam, nincsen segítség. .. Kérem tisztelettel, itt mellékelek egy 3 dolláros csekket és kérem mint ajándékcsomagot megküldeni... ami kitelik az árból.. .” Ezek a részletek abból a levélből valók, amelyet nemrég kapott a Chinoin-gyár. A. levélíró tolla gyakran siklott le a helyes fogalmazás vágányairól, de ez nem is csoda annál, aki már évtizedek óta él távol hazájától, mint a feladó, a nyolcadik évtizedét régóta fájó lábbal taposó Nedeczváry Jáno3 New York-i lakos. A gyógyszer természetesen haladéktalanul útnak indult, s most érkezett meg a köszönőlevél, amely már a gyógyulásról ad számot. Ebből ia érdemes néhány mondatot idézni: “A magyar gyógyszerész itt azt mondja, hogy az önök gyáruk ma a világ első vonalbeli gyógyszergyára, örömmel hallottam ezt közölni és hiszem, igy is van. Amen. ... Maradok magyar hazafias tisztelettel a nagy köszönettel: János Nedeczváry.” megölése indította Vernét arra, hogy regény« megírásával is rokonszenvet ébresszen az osztrák elnyomás alatt sínylődő magyar nép iránt. PAPARKA - PIPERKE Dísznövényből csemege 35 orszád vásárolja Vörös törökbors A paprika neve a legtöbb nyelvben a borsot jelentő görög és latin peperi-piper szóra vezethető vissza. A mi szavunk valószínűleg a délszláv pa- par szóból alakult, amelynek jelentése bors. Ennek kicsinyített alakja (paparka) lehetett a paprika szó közvetlen elődje. Lehetséges azonban, hogy a bors török megfelelője, a biber szó volt a nyelvtörténeti ős, amely magyarítva és kicsinyítve piperkének hangozhatott eredetileg, s hangváltással ebből lett a paprika. Botanikai elnevezése egyébként Capsicum. Régi magyar szójegyzékek indiai bors, kerti bors, törökbors vagy spanyolbors néven emlegetik. Német neve is ez: spanischer Pfeffer. A paprika, szó a XVIII. század derekán jelenik meg először a korabeli feljegyzésekben. A növény őshazája Mexikó, ahonnan átterjedt az amerikai szárazföld északi és déli részére egyaránt. Érdekes, hogy Európában hosszú ideig csak szobai dísznövényként termesztették a paprikát, mert elterjedt az a balhiedelem, hogy mérges növény. Matthiolus sienai orvos 1570 táján például azt irta, hogy vese- és májbajokat okoz. Magyarországi történetéről a legrégibb megbízható adat a XVI. század második feléből származik. Zrinyi Miklós nevelőanyja, Széchy Margit nagy kedvvel gyűjtötte a növényi ritkaságokat, ő szerezte be 1570-ben az első paprikát, és vörös törökbors néven termesztette kertjében. Néhány évvel később Batthyány Boldizsár kertjébe Clu- sius francia botanikus küldött paprikamagot. Szenczi Molnár Albert szótárában törökbors nézvén szerepel a paprika. Gyógyszertárakban Régi források szerint a mexikói indiánok a húsos paprikafajtákból mártást készítettek, a csípőseket zsírban szárazra sütve ették. Mexikó ma i3 a világ egyik legnagyobb paprikatermesztője. Az amerikai földrész másik fő paprika-exportőre Chile. Ázsiában India termeszti a legtöbb paprikát; ottani neve is — az indián chilli szó — amerikai eredetét bizonyítja. A csendes-óceáni Szamoárv bóditó italba főzik, nyakláncot és táncövet készítenek belőle. Afrikában sok néger termeszt paprikát, egyesek főzelékként, mások fűszerként használják, ismét más törzsek mártást készítenek belőle, és abban tartósítják a húst. Európában az éghajlati viszonyok csak a délibb fekvésű országokban teszik lehetővé a paprikatermesztést, hiszen a paprika sok napfényt és vizet kivan. Itteni “őshazájának”Spanyolország és Portugália tekinthető. Franciaországban — régi honossága ellenére — a mai napig sem vált népélelmezési cikk; a munkásság és a parasztság körében gyűjtött adatok szerint az általuk fogyasztott harmincféle friss zöldség között nem szerepel. Németországban sem kedvelték, és csupán különlegességként, gyógyszertárakban árusították a paprikát. Újabban az ellenszenv mindkét Németországban szünőben van: egyre nagyobb mennyiségeket importálnak mind fűszer-, mind étkezési paprikából. Délkelet-Európában a legnagyobb termelő Bulgária. A bolgár zöldségtermesztők és nemesitők uj étkezési paprikafajtákat hoztak létre, és amikor a történelmi körülmények a XVIII. és XIX. században sokukat hazájuk elhagyására kény- szeritették, az idegenben megtelepedett bolgár kertészek meghonosították ezeket a fajtákat a befogadó országokban, a többi között Magyar- országon is. Európa legnagyobb paprikatermesztője a Szovjetunió, az étkezési paprika összes vetésterületének mintegy a fele ott van. Magyarországon a paprika rendszeres termesztése csak a török hódoltság után kezdődött Szeged és Szentes környékén (első részletesebb leírása Csapó József debreceni oivos “Uj füves és virágos magyar kert” cimü könyvében, 1775). Innen terjedt át Kalocsa vidékére. A napóleoni háborúk idején elrendelt tengerzár nagymértékben hozzájárult a fűszerpaprika-termesztés meggyorsulásához, mert megszűnt a borsbehozatal. A múlt század végén Szeged környékén a paprika fő terménnyé lépett elő. Századunk első éveiben azonban a spanyol paprikadömping tönkreme- néssel fenyegette a termesztőket: olcsóbb volt a spanyol, mint a hazai csemegepaprika. 1929-ben jött az újabb csapás: a gazdasági világválság erre a termelési ágra is pusztító hatással volt. A bérelt földeken dolgozó paprikakertészek többsége tönkrement. Később a fellendülés ismét meghozta a termelési kedvet, s a vetésterület újra nőtt. A második világháború után a termelés megszervezése, majd pedig a piacszerzés volt a legfontosabb feladat; az első segítséget a Szovjetunió nagyarányú vásárlásai jelentették. Ez idő óta Magyarország paprikatermesztése rohamosan nő. Mig a harmincas évek végén a vetésterület 16 ezer katasztrális hold volt, az elmúlt öt év átlagában már csaknem 30 ezer hold. A-, B-, C-, P-vitamin A paprika — biológiai értékét tekintve — a legfontosabb zöldségnövények közé tartozik. Kalóriaértéke csaknem azonos a paradicsoméval, aszkorbinsav (C-vitamin) -tartalma pedig mintegy hét-nyolcszorosa a paradicsoménak. Felnőtt ember napi A-vitamin szükséglete 2 milligramm — ez a mennyiség 3—4 gramm őrölt fűszerpaprika fogyasztásával fedezhető. Az érett fűszerpaprika A-vitamin tartalma nagyobb, mint a sárgarépáé, és egyévi raktározás alatt sem csökken jelentős mértékben. “Félkész” A-vitamirv- (karotin) tartalma megegyezik a spenót és a sóska karotintartalmával (a karotinok a májba« alakulnak át A-vitaminná). Jelentős az őrölt fűszerpaprika B1 és B2 vitamintartalma is. C-vitamin tartalmának felfedezése Szent-Györgvi Albert Nobel-dijas biokémikus nevéhez fűződik (1934). A fogyasztási érettség fokán a zöld szinü paprikafajták általában több C-vitamint tartalmadnak, mint a világossárga szinüek. S az apró bo- gyóju fajták is vitamindusabbak, mint a nagy bogyójuak. Egyébként van a paprikában P-vitamin is (Rusznvák István és Szent-Györgyi Albert fedezte fel 1936-ban). Ez a vitamin — a gyógyászatban P-faktomak is nevezik — szabályozó hatással van a vérerek áteresztőképességére. A paprikanövény ilyen sokféle biológiai értékét tekintve, egyet kell értenünk Somos profé sd- szor megállapításával: a paprikatermesztés további nagy fellendülés előtt áll. (Dr. Somos András: “A paprika” — c. könyv« nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadónál, Budapesten.)
