Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-13 / 15. szám
Vol. XXI. No. 15. Thursday, April 13, 1967. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., U$^€?*6th St'., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. SZERETED HAZÁMAT "Szeretem hazámat és éppen ezért emelem fel szavamat a vietnami háború ellen" — mondotta dr. Reverend Martin Luther King, Jr. Nem várhatjuk el a nagy vállalatok, a trösztök tulajdonosaitól, hogy ők szólaljanak fel a béke érdekében. Nem várhatjuk ezt el tőlük főleg azért, mert ők nem milliókat, hanem milliárdokat kovácsolnak a háborúból. Igaza van Tom Mylesnak, a Howard Egyetem újságszerkesztőjének, aki a szenátusi bizottság előtt kijelentette: "A legelemibb erkölcsi elv megkívánná, hogy akik élvezik a társadalom vívmányait, azok áldozzák fel életüket a társadalom megmentésére. Ma éppen ellenkező a helyzet. A vietnami harctereken főleg a négerek vére folyik, akiket a mai társadalom nyomortanyákba kényszerit." Ezért azon munkások és polgárok részére jut az a hazafias feladat, hogy felemeljék szavukat a vietnami piszkos háború elten, akik vérüket és verejtéküket áldozzák a háború pusztító tüzében. Johnson elnök, McNamara hadügyminiszter és Rusk külügyminiszter, a triumvirátus, most hozta az amerikai nép és a világ közvéleményének tudtára, hogy 400,000-ről 500,- 000-re emelik az amerikai haderők létszámát Vietnamban. Johnson elnök e lépése meghazudtolja azt a mende-mondát, hogy a békére törekszik. Johnson elnök e lépése csak újabb bizonyítéka annak, hogy katonai győzelmet akar elérni, ami azt jelenti, hogy megadásra akarja kényszeríteni a délvietnami szabadságharcosokat. Johnson ezen politikája egyre növeli a vietnami háború ki- terjesztését és közelebb hozza a harmadik, mindent elpusztító atomháború kirobbanását. Ezért önmagunk, szeretteink legelemibb érdekében cselekszünk, ha csatlakozunk azokhoz a százezrekhez, akik szombaton, április 15-én New Yorkban és San Franciscóban az utcára! vonulnak tüntetni. Hazafias kötelességünk részt venni az április 15-i béketüntetésben! Ki az utcára! Követeljük: Észak-Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését. A Nemzeti Felszabadító Front képviselőinek elismerését. A vietnami háború, tárgyalások utján való felszámolását. Az amerikai haderők Vietnamból való kivonását. U IN TÜZET • J “MINDEN JÓAKJMÜ POLGÁR ÁLLJON SÍKRA A BÉKE ÉRDEKÉBEN” - Dl. KING Több mint egymillió gyermeket gyilkoltunk meg Vietnamban. —- Vegyünk részt az április 15-i béketüntetésen NEW YORK, N. Y. — Dr.« Rév. Martin Luther King, jr. éles szavakkal Ítélte el a John- son-kormány vietnami politikáját és felszólította a jóhiszemű néger és fehér polgárokat, hogy bojkottálják a vietnami háborút és tagadják meg az ottani hadi szolgálatot. "Több mint egymillió gye- meket gyilkoltunk le Vietnamban. Az életben maradottak ezrével tódulnak a nagy városokba. Ott meztelenül, sebekkel fedve kóborolnak az utcákon, élelemért könyörögve és a fiatal lányok testük eladásával segitik anyjuk életét megmenteni az éhségtől” — mondotta dr. King beszédében. A “Clergy and Laymen Concerned About Vietnam” papok békeszervezetének védnöksége alatt tartott nagygyűlésen dr. King az uj amerikai fegyvereknek a vietnami paraszto(Folytatás a 10-ik oldalon ) TÁMADÁS A NÉGEREK ELLEN NASHV1LLE-BEN A néger diákok felháborodnak a fehérek diktatúrája ellen NEW YORK, N. Y. — Az NBC, ABC, CBS és az ország többi televízió és rádió vállalatai ellen sztrájkoló művészek és hirbemondók 13 napig tartó harc után győztesen tértek vissza a munkába. Az uj három éves szerződés 300 dollár heti minimum fizetést biztosit a hírbe mondóknak. Egy-egy napi túlórázásért $75 fizetést kapnak. A televízió és rádió bemondók alapbére 195 dollár hetenként. Az ebbe a kategóriába tartozók a szerződés első évében $10, a másodikban $5 és a harmadikban $10 heti bérjavitást kapnak, vagyis a szerződés három esztendeje folyamán $25 heti fizetésemelést. Nagyban hozzájárult a sztrájk' győzelméhez az, hogy a villany j szerelők, írók, szállítómunká-! sok, mérnökök, technikusok | megtagadták a piketvonal át- j lépését, szolidaritást vállaltaki a sztrájkolókkal. A munkások j egységén megtört a munkál-; tatók ellenállása. SZABADSÁGOT KÖVETELNEK A TÜNTETŐ SPANYOL MUNKÁSOK MADRID. — Gyülekezési- és szól ásszabadságot követelt több mint ötezer munkás és diák, akik tüntető menetben vonultak fel a város utcáin. A rendőrségnek nem sikerült a tüntetőket szétverni, habár azt több esetben megkísérelték. A tüntetők egyben szolida-i ritásukat fejezték ki a múlt év december óta sztrájkoló acél- munkásokkal szemben. Bilbao gyáraiban és üzemeiben 20,000 munkás hosszabh- rövidebb ideig tartó munkaszünetet tartott, követelve a sztrájkoló acélmunkások jogos panaszainak orvoslását. Tüntessünk a békéért április 15-én! Szakszervezetek, békeszervezetek, diák-szervezetek, egyháztagok, nők, férfiak, az ifjúság és a gyermekek sokezres tömegben vonulnak fel New York és San Francisco utcáin szombaton, április 15-én. A newyorki tüntetők délelőtt 11 órakor gyülekeznek a Central Park Sheep Mea- dow-ján, a 66. utcánál, a park középpontján. Az amerikai magyarok saját zászlajuk alatt gyülekeznek. Onnan tüntető menetben az Egyesült Nemzetek épülete elé vonulnak, ahol neves szónokok, köztük dr. Rév. Martin Luther King, beszélnek a tüntetőkhöz. Munkáltatók kizártak 200,000 teherszállító munkást WASHINGTON, D. C. — A Szállító Munkáltatók szervezetébe tartozó vállalatok kizártak a munkából több mint 200,000 teherszállító munkást, mégpedig azzal a magyarázattal, hogy a munkások az ország különböző városaiban sztrájkba álltak, amikor a kollektiv munkaszerződés lejárt. “A munkások kizárása csupán azzal magyarázható — mondotta Frank E. Fitzsimmons, a szervezett szállító munkások országos alelnöke —, hogy a munkáltatók e lépéssel próbálnak a munkásokra elégtelen és sértő munkaszerződést kényszeríteni. A munkáltatók arra számítanak, hogy Johnson elnök — a Taft-Hartley törvényre hivatkozva — munkába rendeli a kizárt munkásokat.” A szállító munkások az uj három évi szerződés idejére 90 cent órabéremelést követelnek. A munkáltatók 62 centet ajánlottak. A munkások jelenlegi órabére $3.30 és $3.80 között mozog. Azok, akiknek fogalmuk van arról, hogy a teherszállító autók munkásai milyen veszélyes és felelősségteljes munkát végeznek, tudatában vannak annak, hogy a jelenlegi órabér egyáltalán nem kielégítő. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2. 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y. MEGNYERTÉK A SZTRÁJKOT a televízió- és rádió-művészek Április 8-án zendülés tört ki Nashville, Tenn.-ben a majd nem 100%-osan néger hallga- tóságu Fisk és Tennessee egyetemeken, valamint a főként j fehér hallgatóságu Vander-; bilt egyetemen. A zendülést az robbantotta ki, hogy a rendőrség kiutasított egy néger diákot a Fisk egyetem étterméből; de már előzőleg elkesere-! dett hangulat uralkodott a né-j ger egyetemi hallgatók között, j A két néger és a fehér egye-í tem diákjai már egy hete éle-; sen tiltakoztak a tennessee-i állami szenátus és más befolyá-j sós csoportok abbeli törekvésej ellen, hogy megakadályozzák i Stokely Carmichael-nak, a; Student Nonviolent Coordinating Committee elnökének beszédét szombaton, ápr. 8-án a Vanderbilt egyetemen. A rendőrség magatartása felbőszítette a méltatlankodó diákokat és a kitörő dulakodásban és zavargásban kövek, üvegek repültek, egy füszerüzletet felgyújtottak, egy helyen a rendőrség a tömeg közé lőtt. William Reagan néger diákot a nyakán súlyos lövés érte. A nyugtalanságot a diákok között az váltotta ki, hogy a Nashville Banner napilap ! “néplázitó”-nak nevezte Mr. Carmichael-t és uszított ellene, mikor a szerkesztőség megtudta, hogy a Vanderbüt egye- I tem szónoknak hívta meg. Kö- 1 vetelte, hogy az egyetem von- I ja vissza a meghívást és fi- ! gyelmeztetett, hogy a fehérek jótékonyságától függ az egye- ; tem fennmaradása. A hírlapot támogatta az American Legion két fiókja, a Veterans of Foreign Wars egyik helyi szervezete. A néger diákok tiltakoztak az ellen, hogy a fehérek , beavatkozzanak a néger egyetemek ügyeibe és a szólásszabadságot korlátozzák. A kiprovokált zendülés kitörése után a hírlap és a többi reakciós csoportok Carmichael-t okoz- • ták a történtekért, holott az i*SNCC vezér már egy órával j a zavargások kitörése előtt el- I hagyta a várost. A Vanderbilt j egyetemen Carmichael egy szimpózium keretében beszélt, amelyen dr. Martin Luther King, valamint J. Strom Thur- j mond, dél-carolinai szegregá- ; ciós szenátor Ls részt vett. Mr. Carmichael a beszédében ki- I fejtette, hogy a “black power” I jelszó azt jelenti, hogy meg | kell szüntetni a néger lakosságnak a fehér lakosságra va- i ló gyarmati támaszkodását; j anyagi és politikai egyenlősé- I pet jelent a néger közösség ! részére.
